Mérő László három kérdést tett fel a tűzijáték lefújásával kapcsolatban
Néhány napja a Tudományos Standup keretében szeptemberben bemutatandó, A véletlen matematikája és pszichológiája című előadásomra készülök. Ilyenkor az ember különösen ki van hegyezve mindenre, ami kapcsolódik a témájához. Ezért kavart különösen fel a hír, hogy az augusztus 20-i téves előrejelzés miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat két vezetőjét azonnali hatállyal kirúgták.
A kép illusztráció! - Forrás: MTI
Nem akarom a majdani előadást itt spoilerezni, ezért most inkább csak erre a konkrét esetre reagálok az ott elmondandók fényében. Még így is három kérdést kell megvizsgálni ahhoz, hogy kiderüljön, miért kavart fel ez a hír.
- Valóban téves előrejelzést adtak a meteorológusok?
- Valóban rossz döntés volt a tűzijáték lefújása?
- Ha igen, akkor ki a felelős ezért? Ha nem, akkor miért keresnek felelőst?
Az első kérdésre a válaszom: Ezt ebből az egy esetből nem lehet megmondani. A meteorológusok ugyanis azt mondták, hogy augusztus 20-án este a vihar valószínűsége 75-80%. Más szavakkal: a vihar elmaradásának valószínűsége 20-25%.
Tehát száz hasonló meteorológiai helyzetből 75-80 alkalommal lesz vihar estére, 20-25 alkalommal nem.
Ahhoz, hogy az előrejelzés helyességét megállapítsuk, 100 hasonló meteorológiai helyzetet kell megvizsgálni, és ha ilyenkor a viharok száma 75 és 80 között van, akkor a meteorológusok előrejelzése helyes volt, ha több vagy kevesebb, akkor nem. (Tudom, ez kicsit túlegyszerűsített így, de a lényeg ez.)
Csakhogy a politikust nem ez érdekli, hanem az, hogy lesz-e vihar vagy sem. Látszólag erre a kérdésre nem válasz a meteorológusok százalékos mismásolása. A politikus számára egy ilyen válasz azt jelenti, hogy „Tudja a fene”, és ha neki egy szakértő bármilyen témában ilyen választ ad, akkor azt a szakértőt reflexszerűen elbocsájtja.
Pedig sok esetben valóban ez a helyes válasz. Pontosabban (és itt kapcsolódik a dolog a majdani előadásomhoz) a legszakszerűbb válasz a vihar (vagy az államcsőd, vagy bármi más esemény) előrejelzésére egy tól-ig, hogy hány százalék a dolog valószínűsége. Szerencsés esetben ez a tól-ig lehet 0-0 vagy 100-100, ilyenkor a politikus boldog lehet. De ha nem ez a helyzet, mert a (meteorológiai, gazdasági, hadi stb.) helyzet olyan, hogy ilyen biztosat korrekt szakember nem mondhat, akkor marad a valószínűségi százalék, a tól-ig.
Az első kérdésre tehát a válaszom: ebből az egy esetből nem lehet megmondani.
A meteorológiai Intézet sokéves működését nézve azonban merem állítani, hogy amikor nem biztosat mondanak, hanem csak valószínűségeket, olyankor ezek a valószínűségek valóban jól írják le a helyzetet. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki biztosabb előrejelzést adott volna azokban az esetekben, amikor a meteorológusok százalékos esélyeket mondtak, az több hibát követett volna el. Van az úgy, hogy biztosat valóban nem lehet mondani – erről többet majd a TSU-előadáson.
Innentől viszont már eléggé egyszerű a válasz a másik két kérdésre. Az, hogy a tűzijáték lefújása ilyen előrejelzés mellett helyes döntés volt-e, megítélés kérdése. Más szavakkal: kockázatvállalási hajlandóság kérdése, hogy a döntés helyes volt-e. Én úgy érzem, hogy felelőtlenség lett volna a 2006-os tűzijáték megismétlődését kockáztatni 75-80% valószínűséggel. Lehet, hogy más szerint ennyi kockázatot el kell vállalni egy ilyen nagyszerű mulatságért. Ez egy értelmes vita kérdése lehet, és ehhez a meteorológusok megadták az összes szükséges input adatot.
Így a harmadik kérdés mindkét fele érvényes maradt. Lássuk, melyik esetben mi a válasz?
Ha rossz döntés volt a tűzijáték lefújása, akkor ez nem a meteorológusok rossz döntése, hanem a politikusoké. Az ő dolguk ugyanis a döntés a tűzijátékról, nem a meteorológusoké. A meteorológusok ehhez a döntéshez minden szükséges inputot megadtak, tökéletesen szakszerűen, és a sok éves tapasztalat alapján megbízhatóan. Tehát ha rossz volt a döntés, akkor azért nem a meteorológusok a felelősek, hanem a politikusok.
Ha viszont úgy döntünk, hogy az adott helyzetben jó döntés volt a tűzijáték lefújása, akkor is felmerül egy fontos kérdés. Ugyanis a tűzijáték elmaradása komoly anyagi kárt okozott, és lehet, hogy sok embernek, aki nagyon számított erre a látványosságra, erre az örömre, még komolyabb az immateriális kára. Ki a felelős ezekért a károkért?
A véletlen tulajdonságainak ismeretében erre a válaszom egyértelműen ez: Egy természeti katasztrófáért nem mindig kell felelőst keresni.
Ha minden szükséges óvintézkedést megtettek, és a katasztrófa mégis bekövetkezett, akkor felelőst keresni valójában nem más, mint bűnbakképzés. Félreértés elkerülése végett: egy várható természeti katasztrófa elmaradása is okozhat kárt, és arra is ugyanez érvényes.
Ezért keserített különösen el, hogy a kormány első reakciója a meteorológusok kirúgása volt. Sőt, a Századvég szakértője, a jogász Lomnici Zoltán a TV2-ben még a szabotázs lehetőségét is felvetette. Ha a kormány a szellemi háttérintézményétől ilyen „szakszerűségeket” hall, ne csodálkozzunk, ha hisztérikusan reagál, sürgősen bűnbakot keres (és talál) és ijedtében hülyeségeket csinál.
A politikus sokszor kényszerül arra, hogy bizonytalan helyzetben hozzon döntéseket, és a bizonytalanságot néha a legjobb szakértők sem tudják eloszlatni, legfeljebb számszerűsíteni. Ezért a politikus munkájának természetes velejárója, hogy időnként téves döntéseket hoz. Például egy olyan helyzetben, ami most augusztus 20-án volt, 20-25% volt a valószínűsége, hogy a tűzijáték lefújása téves döntés lesz. Aki az ilyesfajta tévedés lehetőségét nem tudja felvállalni, az a szememben nem politikus, hanem akarnok. Aki pedig az ilyen tévedésért hajlamos a politikusokat hibáztatni, az keressen magának egy tévedhetetlen diktátort.
Lehet, hogy pont ez történt a legutóbbi választásokon?
(A szerző Facebook-oldalán megjelent írás újraközlése.) (Telex)
