Egy valaki biztosan nem erősíti a Magyar Szocialista Párt remélt új, nemzeti karakterét. Ő Ujhelyi István, aki október elején jelentette be, hogy kilép a pártból. A levelében "gyászmunkát" emlegetett, mások szerint viszont arról volt szó, hogy nem termett volna neki babér a most hétvégi kongresszuson.

Mindenesetre hegyes politikai tőrt bökött a maradók oldalába, amikor a párt "szemellenzős jövőtlenségéről" írt. Mondjuk Horn Gyula cölöpjeihez nyúlt volna vissza a megújulás érdekében, ami önmagában fura gondolat. De eme politikai küzdelme közben kivívta – mint írja – "néhányak intrikus haragját, ami szép lassan elfojtotta körülöttem a tiszta levegőt".

Ujhelyi István tehát elhagyta pártját és most egy Esély Mozgalom nevű szervezetre koncentrál itthon. De persze az EU-s mandátumát nem adta vissza, amit az MSZP számon is kért rajta.

A kérdés, hogy kik lehetnek a hétvégi kongresszus sikeremberei. A Magyar Nemzet szerint nagy megújulásra senki se számítson. Az elnökhelyettes Komjáthi Imréből várhatóan társelnök lesz, a posztot már betöltő Kunhalmi Ágnes mellett, hiszen a szocialisták egyik legfontosabb testületeként emlegetett választmányt egyedüli indulóként továbbra is Hiller István vezetheti majd.

Ha valóban ez jön be, akkor nehéz megbecsülni, hogy mitől indulnának tömegek tagkönyvet kiváltani, de legalább szavazni a pártra.

A felmérések ugyanis elkeserítő számokat hoznak az MSZP-nek. A Nézőpont legutóbbi kutatásában szinte csak lábjegyzetként szerepelnek a szocialisták, mint írták, "a Jobbik (2 százalék), az MSZP (2 százalék) és az LMP (1 százalék) viszont már régóta küszöb alatti támogatottsággal rendelkezik". A kutatás egyébként a Fidesz visszaerősödését és a DK ellenzéki kiemelkedését mutatja.

Magyarán a jelenlegi ellenzék baloldali érzelmű szavazói kezdenek betagozódni a Demokratikus Koalícióba.

A társelnökjelölt Komjáthi Imre 2012/13-ban éhségmeneteket szervezett. Vidékről gyalogolt több száz kilométert Budapestre, ahol 5-10 ezer emberre számított, de még az ellenzékkel szimpatizáló sajtó is csak 1500 emberről tudósíthatott. Legutóbb pedig azzal próbált bekerülni a hírek közé, hogy a kormány „engedje el” a minimálbér jelenlegi 15 százalékos adóját.

A jelenlegi társelnökről, Kunhalmi Ágnesről augusztus vége óta tudható, hogy indul. Azt mondta egy interjúban, hogy "egyrészt felelősséget érzett a baloldal jövőjéért", másrészt szeretné, ha szabadon kipróbálhatná magát mint pártvezető.

Az biztos, hogy az eddigi "társa", Tóth Bertalan jelentősen hátralép.

Mondjuk marad frakcióvezető, de mások már kihátráltak a pártból.

A támogatottság leginkább a lassú politikai halálhoz elegendő, és ezt sokan érzik is. Sorra lépnek le a most is pozícióban lévő szocialista káderek. A teljesség igénye nélkül ők már biztosan átigazoltak a DK-ba.

• Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester
• Kiss László óbudai polgármester
• Trippon Norbert újpesti alpolgármester
• Klimon István, Kazincbarcika korábbi szocialista alpolgármestere
• Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke

Botka László, Szeged polgármestere már évek óta nem a szocialistákat erősíti, de Szanyi Tibor is saját pártot alapított. Őt már csak azért is említjük, mert igen kemény szavakkal hagyta ott 2020-ban az MSZP-t:

Ez csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.

Ehhez képest meghökkentő Csabai Lászlóné volt nyíregyházi polgármester bátor riposztja egy a Partizánon készült, az "MSZP haláltusájáról" szóló filmre reagálva. Azt írta: Az MSZP a legszervezettebb ellenzéki párt, amely a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, és olyan történelmi cselekedetek fűződnek ehhez a politikai közösségéhez, mint a béke folyamatos biztosítása, illetve az EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozás.

Arra kérem a műsor készítőit, hogy fontolják meg, hogy szakmailag és erkölcsileg mennyire tartják vállalhatónak egy olyan filmnek a bemutatását, amelynek már a címadása is alkalmas arra, hogy félrevezesse a közvéleményt és megbántsa az MSZP közösségnek több ezer párttagját és aktivistáját" –írta a politikus, aki 1994 és 2010 között volt Nyíregyháza polgármestere.

Mindenesetre a párt a különböző időközi önkormányzati választásokon az ellenzéki összefogás tagjaként indult. Budapesten sem túl sok sikerrel. Itt 9-4 az arány a kormánypártok javára. Egyértelmű megmérettetés viszont csak 2024-ben lesz az EP-választáson. Ha akkor önállóan indulva mandátumot tudnának szerezni, az meghozná a párt számára a remélt politikai muníciót 2026 előtt. Ha azonban ez nem sikerül, akkor az MSZP könnyen az olyan rendszerváltó pártok sorsára juthat, mint az MDF, az SZDSZ és a Kisgazdapárt. (Infostart)