A december 15-én megszületett bérmegállapodás alapján 2023-ban 232 ezer forint lett a bruttó minimálbér, és 296 400 forint a szakmunkás minimálbér, azaz a garantált bérminimum. Így a nettó minimálbér (adókedvezmények nélkül) 154 280 forintra, a bérminimum pedig 197 106 forintra nőtt.

A szakszervezetek magasabb (a minimálbérnél 20 százalékos, a bérminimumnál minimum 40 ezer forintos) emelést szerettek volna – ehelyett 16 százalékos lett a minimálbér-emelés és 14 százalékos (36 400 forintos) a bérminimum-emelés. A munkáltatói érdekképviseletek üdvözölték volna, ha a kormány bértehercsökkenéssel segíti a vállalkozásokat a béremelés kigazdálkodásában, a költségvetés helyzete miatt azonban ez nem volt lehetséges. Viszont a bérmegállapodásba bekerült, hogy a kormány nem emeli a béreket terhelő adókat 2023-ban. Azt is rögzítették, hogy ha az infláció a tervezett fölé kerül, félévkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, hogy esetleg korrigálják a legkisebb béreket.

Annak néztünk utána, hogy az utóbbi évek erőteljes béremelései eredményeként hogyan áll a magyar minimálbér, illetve az átlagkereset európai összehasonlításban.

Forrás: Facebook

A minimálbérnél nem látszik a felzárkózás

2010-ben, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, csupán bruttó 73 500 forint volt a minimálbér (60 236 forint a nettó). Ez azt jelenti, hogy 14 év alatt bruttóban több mint háromszorosára nőtt a minimálbér. Nettóban ennél karcsúbb volt a növekedés (az alacsony jövedelműek adójóváírásának 2012-es kivezetése miatt), két és félszeres. (24.hu)