• Katonai parádét tartott Moszkva május 9-én a II. világháborúban aratott győzelem alkalmából.
• A Vörös téren Vlagyimir Putyin is beszédet mondott, amelyben a nyugati hatalmak által irányított puccsisták túszává lett Ukrajnáról szólt.
• A Kreml igyekszik összemosni a szovjet-orosz történelmi zsargonban Nagy Honvédő Háborúnak nevezett II. világháborút – pontosabban annak 1941-1945-ös szakaszát – az Ukrajna ellen indított háborúval.
• Az Oroszországban csak rendkívüli katonai hadműveletnek nevezhető háború résztvevői is megjelentek a Vörös téren.
• Több orosz városban törölték az ünnepséget, biztonsági okokra hivatkozva.
• Oroszország keddre virradóra több tucat rakétát indított Ukrajna felé.
• A Vörös téri ünnep közvetítését levezénylő műsorvezető éhező Európáról és stabil Oroszországról beszélt.

Moszkva a pirosbetűs ünnepet ezúttal látványosan vegyíti az általa Ukrajna ellen indított háborúval: miközben az ukrajnai hírek arról szólnak, hogy tizenöt orosz rakétát semmisített meg Kijev felett az ukrán légvédelem, az oroszországi beszámolók Ukrajna-szerte orosz találatokat jelentettek, Zaporozsjétől Kijevig, ahová kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megérkezett.

Az ünnepnap és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború összevonása a Kreml tudatos döntésének látszik: a villámháborúsnak tervezett, 15 hónapja tartó invázió Moszkva szempontjából katonai és politikai kudarc, ám ezt legitimálhatná, ha sikerülne a szintén katonai kudarcokkal indult, ám a náci Németország ellen győzelemmel zárult Nagy Honvédő Háború szintjére emelni.

Ennek megfelelően jelen voltak a Vörös téren az Oroszországban csak rendkívüli katonai hadműveletnek nevezhető, Ukrajna elleni háborúban részt vevő erők képviselői is. A katonai parádé kezdetén a Vörös téren is hallható narrátor arról beszélt, hogy azok utódai állnak Putyin mellett az ünnepen, akik „felszabadították Ukrajnát a fasiszta megszállás alól.” Ez tényszerűen igaz, hiszen Ukrajnát elfoglalta a német haderő 1941 nyarán és csaknem két éven át tartotta megszállva, a mondat azonban mégis a jelennek szól, hiszen az orosz hivatalos narratíva az jelenlegi ukrán vezetést nácinak, fasisztának tartja.

Ezt, a jelent és a múltat vegyítő vonalat erősíti a szakadár – tavaly pedig egyoldalúan Oroszországhoz csatolt – Donyeck vezetőjének döntése is: Gyenyisz Pusilin bejelentette, hogy Donyeck városa évente három napra ismét Sztalino lesz, ahogyan 1929 és 1961 között nevezték.

Ezt szolgálja az is, hogy Oroszország több tucat városában biztonsági okokra hivatkozva törölték a május 9-i ünnepséget. Ezt az Ukrajnától távoli területeken is megtették több helyen, ott az „ukrán fenyegetésnek kitett” városok iránti szolidaritással indokolták. Moszkva azonban ünnepel, a Vörös térre tervezett katonai felvonulás és a légiparádé sem marad el – utóbbit tavaly törölték a programból – és Vlagyimir Putyin is beszédet mond a Kreml tövében.

Ezt a helyszínen végül nem csak Kirgizisztán elnöke hallgatta meg egyetlen külföldi vendégként. Végül a volt szovjet köztársaságokból heten is eljöttek: a legszorosabb szövetséges Belaruszt vezető Alekszandr Lukasenko megjelenése kézenfekvő, de az már beszédesebb, hogy a Moszkvától némiképp távolodó Örményország elnöke is ott volt. Kína felé adott üzenetként értelmezhető, hogy a volt szovjet Közép-Ázsia mind az öt országának vezetője eljött. Kazahsztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és a már említett Kirgizisztán mellett végül a Vörös téren volt a különutas Türkmenisztán vezetője is.

A Vörös téri katonai parádé a szárazföldi erők parancsnoka és a védelmi miniszter közös megjelenésével indult. Mindketten nyitott autóban gurultak el a felvonult katonák és a tribün között, ahol Vlagyimir Putyin és a vendégek ülnek.

Szergej Sojgu miniszter ezután az orosz elnöknek jelentett, ami után Putyin a tribünhöz állt beszédet tartani.

Putyin szerint Oroszország megsemmisítésére törnek

„Ma ismét történelmi fordulóponthoz értünk” – kezdte rövid beszédét az orosz elnök. Az ország ismét „igazi háborúval” néz szembe, amelyben meg kell védeni a donbaszi régiót. Putyin szófordulata itt váltást is jelezhet, hiszen az Ukrajna elleni háborút Oroszországban nem lehet háborúnak nevezni. Igaz, ezután következetesen a hivatalos formulának megfelelő rendkívüli katonai művelet kifejezést használta.

Putyin szerint Oroszország sikeresen visszatartotta a külföldi terrorizmust és védi az ország biztonságát.

Ezután a Nyugat felelősségéről beszélt, amely a mai konfliktushoz vezetett.

Szerinte Oroszország nem tekint eleve ellenségesnek népeket se nyugaton, se keleten, de „a nyugat mégis kizárólagosnak hiszi nézeteit”, pedig visszataszító, ha valaki ideológiai felsőbbrendűséget hirdet.

A nyugat „véres konflitkusokat, oroszgyűlöletet, agresszív nacionalizmust szít”,

megsemmisíti a „hagyományos és családi értékeket, azt ami az embert emberré teszi.”

Szerinte a nyugat hálátlan, mert elfelejtette, hogy „kik voltak azok, akik megsemmisítették a nácizmust, kik voltak, akik nem sajnálták életüket adni Európa szabadságáért.” Helyette náci kultuszt ébresztenek, elfelejtik a valódi hősöket, megsemmisítik a szovjet emlékműveket. Eltörölnék a II. világháború eredményeit, megbontanák a nemzetközi biztonsági rendszert és a nemzetközi jog stabilitását – sorolta vádjait az elnök, aki szerint a független erőközpontok ellen vonulna a Nyugat.

Putyin, élve azzal, hogy a Független Államok Közösségének hét országából is jött magasrangú vendég, a Szovjetunió egységének történelmi sikereiről beszélt. „Együtt küzdöttek a Szovjetunió népei, mindig emlékezni fogunk erre.”

A történelmi kontextusban nem hagyta ki a Nyugat érdemeit sem: a II. világháborúban aratott közös győzelemre emlékezve szólt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a többi szövetséges vitathatatlan szerepéről. Kitért a japán militarista hatalom ellen küzdő Kínára is. „Ez a szolidaritás, a közös fenyegetés elleni fellépésünk a mi örökségünk”.

Ez a gondolat vezetett át a beszédben az új, multipoláris világrendre, amely Putyin szerint biztonságos, bizalmon alapuló rendszert teremtene.

A történelmi rész után Putyin rátért az Ukrajnában zajló “különleges katonai hadműveletre”, amit a beszédnek ebben a részében már közvetve sem nevezett háborúnak.

Köszöntötte az ott harcoló katonákat, "akik biztosítják a frontot, mentik a sérülteket". Nincs fontosabb, mint az önök küzdelme…Ettől függ államunk biztonsága, országunk jövője." “Az egész ország összeállt, hogy támogassa hőseit. Imádkozunk önökért” – mondta az elnök. “Nincs nagyobb erő a mi egységünknél, hazaszeretetünknél” – mondta az elnök.

A beszéd után vonultak fel a páncélosok, a haditechnika után Putyin és az exkluzív vendégek közösen vonultak el a Vörös téren át a Sándor-kertbe, ahol virágot helyeztek el az ismeretlen katona sírjánál lévő örökmécsesnél.

A televíziós közvetítés során a narrátor arról beszélt, hogy ma Nyugaton nem a győzelem napjára emlékeznek, hanem Európa-napot tartanak – Ukrajnában május 9 Volodimir zelenszkij elnök döntése nyomán kapta ezt, az EU-hoz való közeledést kifejező státuszt -, ami a műsorvezető szerint bizonyítéka annak, hogy az emlékezetből is el akarják törölni Oroszországot. Moszkva azonban ennek ellenáll, sőt, képes a növekedésre is, amit “Nyugaton katasztrófának tartanak”. “Nem sikerült nekik elválasztani minket Belarusztól, az integráció lényegében megvalósult” – hangzott el a közvetítésben, megjegyezve, hogy Belarusszal a kapcsolat ma szorosabb, mint a Szovjetunió alatt több tagállammal volt.

A közvetítés végét a műsorvezető, Szergej Karnauhov azzal zárta, hogy "ezt a felhőtlen ünnepet lehetetlen lett volna megtartanunk, ha nem dolgoznánk mélyen a neonácik hátországában".

Éhező Európát lát a műsorvezető

“A nagy győzelem ünnepe itt van, látják semmi sem repült felénk. Igen, a fronton nehéz a helyzet, de a srácok küzdenek, sehol sem vonulunk vissza, mindenütt előre megyünk.”

A műsorvezető szerint nincs most itt az idő, hogy a "Wagner magánhadseregről beszéljünk", amelyik lőszereket követel a harcok folytatásához. "Az ehhez szükséges döntéseket is meghozzák", de "néha ünnepelni kell, teret engedni az örömnek." “De most nem kell provokálni” – mondta, ezzel üzenve a magánhadsereget létrehozó, hadúri szerepet felvett Jevgenyij Prigozsinnak, aki korábban, a Kreml étkeztetéséért is felelős bizalmasként, “Putyin séfjeként” volt ismert. De üzent azoknak is, akik esetleg nem elégedettek a háború menetével.

A műsorvezető szerint Európa aggódik, de azok, akik képesek lennének tisztán látni, nem mondhatják el véleményüket. “Őket az elhagyatottság érzése veszi körül”. Méghozzá azért, mert Európa valójában aggódik. “Minden előrejelzés arról szól, hogy éhség jön Európára. Tavaly már ezt jeleztük, most el is érünk oda, hogy hamarosan valóban éhezhet Európa. És akkor kezdődik az igazi háború” – mondta a közvetítés végén Karnauhov. “Háború lesz a tiszta vízért az energiáért. Amikor az egyszerű európai háztartások már nem bírják a költségeket. És ezzel szemben itt van egy abszolút stabil ország. Az ország, amelyik nagy győzelmének napját ünnepli. A mi országunk.” (Transtelex)