A politológus professzor, akit „A történelem vége és az utolsó ember” című 1989-es esszéje tett világhírűvé, a demokrácia mai kihívásaival foglalkozott előadásában - írja a nepszava.hu. Felidézte, hogy 1989-ben látogatott először Varsóba és Budapestre, Magyarország akkor a liberális demokrácia felé tartó út élvonalában haladt. Ezért is sokkolta őt Orbán Viktor tavalyi, tusnádfürdői kijelentése az illiberális demokráciáról, ami ellentmond az alapvető európai normáknak. A kormány menekültpolitikája a legutóbbi példája annak, hogy Magyarország távolodik az európai konszenzustól - tette hozzá.

Fukuyama nem gondolja ugyanakkor, hogy globális válságban lenne a demokrácia. Bár, kétségtelen, hogy a liberális demokrácia modellje az elmúlt években sok helyen válságba került, ezen az Egyesült Államok és Európa együttműködése és a gazdasági növekedés beindulása segíthet. Az amerikai demokrácia egyik fő hátránya, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének erőssége miatt nehézkes a kollektív döntéshozás. Európában viszont túl erősek a végrehajtó hatalmak, míg a parlamentek - különösen az Európai Parlament - túl gyengék, emiatt demokratikus deficit áll fenn. Az Egyesült Államokban sokan azt gondolják, hogy a saját demokráciájuk az alapító atyák, és az alkotmány elfogadása óta tökéletesen működik, így megmondhatják másoknak, milyennek kell lennie a demokráciának, de Amerika is tanulhat másoktól. Az Egyesült Államokban és az EU-ban is megfigyelhetők bizonyos párhuzamos jelenségek, az emberek kiábrándultak a politikai elitekből, populista pártok erősödnek meg, neuralgikus ponttá vált az egyenlőtlenség. Világszerte megfigyelhető, hogy nem csak a diktatúrákat, a szilárd demokráciákat is nyomás alá helyezik az elégedetlenkedők tömegmozgalmai.

Fukuyama szerint viszont nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a politikai elnyomásra és az államkapitalizmusra építő kínai modell is nagy bajban van. Az olajbevételre építő autoriter államok, Oroszország, Venezuela az árzuhanás miatt válságba kerültek. Európában a legnagyobb gond, hogy sok országban a fékek és ellensúlyok erodálódnak. A globális pénzügyi válság nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet nem kedvezett a demokratikus folyamatoknak, de ha erősödik a gazdaság, a demokráciák helyzete is megszilárdulhat – vélekedett Fukuyama. Magyarországon ugyanakkor a politikai kultúra hiánya, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépülése a fő gond, mondta a professzor. A nyugati demokráciákban a kormánytöbbség nem akarja elhallgattatni az ellenzéki hangokat, megsemmisíteni a kisebbségbe került politikai erőket.

A tudós szerint az igény a demokráciára töretlen, sőt az emberek elvárásai a demokratikus rendszerrel szemben még nőttek is.

nepszava.hu