Egyre kevesebb nyugdíjra számítunk
Noha a lakosság 85 százaléka azt gondolja, hogy jövőbeli nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre, 37 százalékuk jelenleg egyáltalán nem tud félretenni idősebb éveire.
Egyre borúsabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit is - írja a DélMagyar.
Erősödik a pesszimizmus a nyugdíjjal kapcsolatban, az emberek fele ennek ellenére legfeljebb havi ötezer forintot tartalékol nyugdíjas éveire – derült ki az Union Biztosító felméréséből. Két éve és idén is feltette ugyanazokat a kérdéseket, és a válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak azok, akik jelenleg még dolgoznak, aktív korúak.
Negatívabban látják nyugdíjba vonulásuk feltételeit is: a többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol. Mivel a korhatár fokozatos növekedésére számít szinte mindenki, érthető módon a fiatalabbak – a 25–34 éves korosztályba tartozók – számolnak magasabb nyugdíjkorhatárral: átlagosan 72 évvel.
A megkérdezettek 2013-ban még átlagosan fizetésük 63 százalékára taksálták a jövőbeli nyugdíjuk mértékét. Idén ez az arány 55 százalékra csökkent, vagyis a lakosság érezhetően borúlátóbbá vált az időskori nyugellátással kapcsolatban. A válaszadók ötöde szerint a nyugdíj mértéke a negyven százalékot sem fogja elérni. A fiatalok jóval kevésbé számítanak már az állami gondoskodásra: a 35 évnél fiatalabb korosztály szerint ez az arány éppen hogy átlépi az ötven százalékot.
Lemaradva Európától
Aki Magyarországon eléri a nyugdíjkorhatárt, jóval kevesebbet él egészségesen, mint az átlageurópai. 2012-ben a születéskor várható egészségben eltöltött élettartam a férfiaknál 59,2 év volt, a nőknél pedig 60,5 év – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az Európai Unió átlagától a férfiak mutatója 2,1 évvel, a nőké 1,4 évvel marad el.
Azok, akik félre tudnak tenni a nyugdíjas éveikre, nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta öt- és húszezer forint közötti összeget szánnak az ilyen célú megtakarításokra. Az időskorra felkészülésben előkelő helyen szerepelnek a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, Nyugdíj Előtakarékossági Számla, azaz NYESZ). A megkérdezettek 37 százaléka választott ilyen formájú megtakarítást, 27 százalék valamilyen más pénzbeli megtakarítást (bank, egyéb biztosítás) részesít előnyben, de más öngondoskodási lehetőségek (ingatlan, értékes vagyontárgy) is előfordulnak.
A szakemberek szerint a nyugdíj-előtakarékossági formák viszonylag népszerűek, de még mindig alultájékozottak az emberek velük kapcsolatban. A megkérdezetteknek csupán 20 százaléka tudta azt, hogy a nyugdíjbiztosításokba fizetett összegek után adójóváírás vehető igénybe.
