h i r d e t é s

Kritikus tömeg: A pedagógusoknak nem tetszik a rendszer

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Kritikus tömeg: A pedagógusoknak nem tetszik a rendszer

2016. január 23. - 09:34
0 komment

Országos tiltakozás alakult ki az oktatási rendszer központosítása és a szakmai minőségellenőrzési rendszer bevezetése miatt. 

Fotó: MTI

A pedagógusok szerint rendszerszintű problémákról van szó, melyek a pénzszűkéből és a szakmailag rossz döntésekből fakadnak. Úgy tűnik, az oktatásirányítás válságmenedzselésre kényszerül. A Hetek cikke.

Tömegessé vált a nyílt és nevesített tiltakozás oktatásügyben. A legnagyobb felháborodást a szakmai etikai kódex, az életpályamodell és különösen a külső-belső értékelési rendszer próba­­félévének a bevezetése váltotta ki – a szakszervezetek decemberben ismét összehívták a sztrájkbizottságot.

Szeptemberi bevezetése óta – óvodáktól a gimnáziumokig – intézmények és szakmai szervezetek sora tiltakozik az Oktatási Hivatal által kidolgozott, központi minőségellenőrzési rendszer miatt, mondván: ez rendkívüli adminisztratív terheket ró a pedagógusokra, és rombolja az iskolák légkörét. A számos tiltakozó között volt a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, az ÉGIG (Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma) és legutóbb a miskolci Herman Ottó Gimnázium is, melynek nyílt levele országos tiltakozássá terebélyesedett:

10 nap alatt közel 12 ezren csatlakoztak hozzájuk a tanitanek.com oldalon, köztük szülők, pedagógusok és 106 intézmény is.

„Az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben! Kaotikussá vált minden! Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban. S az, hogy vannak még jól működő iskolák, jól megtartott órák, versenyeredmények (»természetesen« nevezési díjakra és útiköltségre elkülönített keret nélkül), sikeres érettségik és felvételik, kizárólag a tanárok lelkiismeretességének köszönhető” – írja a miskolci tantestület.

Levelükben kitérnek sok egyéb mellett a pénz- és kompetenciazavarral küzdő Klikre, a kiszámíthatatlan törvényalkotásra, a túlközpontosított oktatási rendszer anomáliáira, a tantervre és a kísérleti tankönyvekre, vagy a minőségellenőrzési rendszer kivitelezhetetlenségére is.

A „reformok” leállítását és érdemi egyeztetéseket követelnek, mivel a hivatalos képviseletet, a Nemzeti Pedagógus Kart (NPK) nem tekintik legitim képviseletüknek, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tiltakozásuk nem politikai jellegű.

A miskolciak nyílt levele állítólag megjárta már a Kliket és a minisztériumot is, bár Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár az ATV Start című műsorában azt mondta: az Emmi hivatalosan nem kapta meg a levelet. A miskolciak váratlan helyről kaptak választ: az NPK – elnöke, Horváth Péter levele szerint – egyetért a miskolciak által leírtak „döntő többségével”, és egyeztetésre invitálta őket, amivel nem éltek a hermanosok.

A 16 élvonalbeli gimnázium igazgatóit tömörítő ÉGIG viszont de­cem­berben már másodszor írt az államtitkárságnak. Novemberi nyílt levelükhöz 99 állami, egyházi és alapítványi fenntartású intézmény igazgatója is csatlakozott, demonstrálva, hogy országos problémát jelent a pedagógus önértékelési rendszer bevezetése. Ezt aggályosnak tartják adatvédelmi szempontból éppúgy, mint szakmailag, többek között azért, mert egységes szempontrendszer alapján nem lehet az eltérő adottságú intézményeket értékelni.

Éppen a legelkötelezettebbek foglalkoznak nap mint nap a pályaelhagyás gondolatával. Nem egy iskolában sztrájkhangulat alakul. Ismételten kérjük, hogy az Államtitkárság mielőbb érdemben foglalkozzon az önértékelési-tanfelügyeleti rendszer radikális egyszerűsítésével (…) a témában január első felében mihamarabbi tárgyalásokat szeretnénk az Államtitkársággal

– írták.

Múlt héten került sor az intézményi és pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszerről szóló második megbeszélésre az Emmi szervezésében, melyen az ÉGIG is részt vett. Szűkszavú tájékoztatásuk szerint a minisztérium konkrét, jelentős egyszerűsítést eredményező javaslatokkal érkezett az egyeztetésre, ami a közeljövőben folytatódni fog. „A felek számos konkrét – eljárásrendbeli és eszközrendszert érintő – kérdésben megállapodtak, minek köszönhetően az önértékelési, tanfelügyeleti és a pedagógusminősítési rendszer kevesebb teherrel fog járni” – olvasható az Emmi tájékoztatójában.

A Hetek kérdésére a szakállamtitkárság azt írta, hogy hivatalos tárgyalópartnerüknek szakmai kérdésekben az NPK-t, foglalkoztatási kérdésekben a Pedagógus Szakszervezetet, illetve a Köznevelési Szakértők Országos Egyesületét tekintik. Az államtitkárság emlékeztetett arra, hogy novemberben már „döntést hoztak arról, hogy a teljes körű intézményi önértékelésre nem kettő, hanem öt éves időszakonként kerül sor mind a pedagógusok, mind az intézményvezetők, mind az intézmények tekintetében. Döntés született arról is, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe.”

Czunyiné a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelével kapcsolatban az ATV-nek úgy nyilatkozott: mindenről lehet értelmes vitát folytatni, ilyen az adminisztráció csökkentése is, „hiszen a minősítési és tanfelügyeleti rendszeren már most látszik, hogy túlbürokratizált”.

Kérdés, mennyire esik latba Czunyiné véleménye, aki annak idején a Klik decentralizációját is felvetette, amiből nem lett semmi. Most megerősítette: jelentős lépésnek tekinti a sokat bírált ingyenes tankönyveket és a diszfunkcionálisnak tartott béremelést is.

„A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény szentesítette a forráscsökkentést, eltörölte a szakmaiság alapját jelentő autonómiát, és kiiktatta a gyerekközpontú szemléletet. Az abszolút központosításnak most kezdenek látszani minden téren a következményei, ezért a jelenlegi oktatásirányításnak egyre inkább válságstábként kell működnie. De itt rendszerszintű a baj, amit egyes részproblémák megoldásával nem fognak tudni orvosolni” – vélekedett a Heteknek Hiller István, a parlament alelnöke, volt oktatásügyi miniszter, megerősítve azt is, hogy más országokban csak az intézményeket szokás kontrollálni, az egyes pedagógusok központi ellenőrzése sehol nem jellemző.

Hangsúlyozta: csak egy egyre erősödő és egységesülő szakmai nyomás késztetheti a kormányt visszalépésre. Szerinte a tiltakozókkal egyetértő NPK a mostani tárgyalásokon akár kivívhatná elfogadottságát is.

 

Makki Marie-Rose / Hetek / atv.hu