A jobb- és a baloldal politikusai számára több mint két évtizede világos, a rendszerváltáskor kialakult önkormányzati struktúra közel sem a leghatékonyabb, de hogy mit és hogyan kellene megváltoztatni, azt még senkinek sem sikerült elfogadható koncepcióba foglalnia.

Azt, hogy jelenleg sincs részletesen kidolgozott koncepció, Tarlós István is megerősítette a Népszabadság pénteki számában, de a főpolgármester azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány ennek ellenére sem tett le arról, hogy valamilyen formában átalakítsa Budapestet. A változó intenzitással folyó belső vitában évek óta három elképzelés tartja magát:

• A kerület-összevonás
• A City-koncepció
• Az elöljáróságok bevezetése

  A főpolgármester szerint közülük a spórolás és bürokrácia-csökkentés jegyében fogant összevonásos verzió tekinthető a legkidolgozottabbnak. A fővárosi önkormányzatok kétharmadának megszüntetésével számoló elgondolásról egy térkép is készült, amit az előző ciklusban Orbán Viktor miniszterelnöknek is bemutattak.

A Népszabadság úgy tudja, a miniszterelnök akkor arra kérte a készítőket, jól tegyék el a térképvázlatot, még szükség lehet rá. Az összevonásokkal Pesten négy vagy öt kerület, Budán pedig maximum három jönne létre. Korábbi sajtóértesülések szerint Óbuda, Újbuda és a Hegyvidék, illetve Újpest, Csepel, a Belváros és Pestszentlőrinc-Pesterzsébet lennének az új kerületek központjai.

Egy ilyen típusú átalakítás mellékhatásaként számos új, budapesti Fideszen belüli konfliktussal kellene számolni. Az önkormányzatok köré szerveződő helyi pártemberek jelentős része funkció nélkül maradna.

A jelenlegi polgármestereknek ebben az esetben és a City-koncepció megvalósulás esetén is meg kellene vívniuk saját harcukat, ki maradjon a rendszerben, hiszen az utóbbi verzió lényegét tekintve csak a területhatárok meghatározásában térne el az előzőtől. A City főként a pesti belvárost érintené. Az V. kerület mellé beolvasztanák a VI., a VII., a VIII. a IX. és a XIII. kerület egy részét, de Buda központi kerületeiből is lecsíphetnének, hogy létrejöjjön egy nagy, önálló belvárosi egység. A III., a IV. és a XI. kerület megőrizné önállóságát, a többi kerületből összevonással további négy-öt alakulna.

A harmadik verzió a kerületek elöljáróságokká alakítására tesz javaslatot, nem a közigazgatási egységek számát változtatná, hanem a főváros és kerületek alá-fölérendeltségi viszonyát.

Az elgondolás megszüntetné a kerületek önállóságának maradékát is,

és olyan közigazgatási egységeket hozna létre, amelyek nem rendelkeznének saját költségvetéssel, a főváros kezében összpontosulna a vagyongazdálkodás, valamint a városrendezés, megszűnnének még a kerületi szabályozási tervek is.

Az biztos, hogy a fideszes önkormányzati vezetők egyik verziót sem nyelnék le könnyen.

Az önállóság, és a feladatkörök fokozatos elvesztése miatt már most is sokan zúgolódnak, sőt, van olyan helyi kormánypárti politikus, aki a rendszerváltás utáni korszak leginkább önkormányzat-ellenes időszakánakminősítette az elmúlt hat évet.

Az Orbán-kormány első lépésben a kormányhivatalok létrehozásával szervezett ki számos hagyományos feladatkört az önkormányzatoktól, majd a közoktatási intézmények szakmai irányítását, legutóbb pedig az intézményfenntartást is a Klikhez csoportosította.

Szerző: Spirk József / nol.hu