A statisztika igen jól mutat: a regisztrált bűncselekmények között a bántalmazás hivatalos eljárásban címszónál évente ötven-hatvan eset található. A feljelentések száma ennek sokszorosa – közelít az ezerhez –, de elmarasztaló ítélet jó, ha egy-két tucatnyi ügyben születik. Akkor nincs itt semmi baj.

Bakanccsal tiporták az arcát, s összesen 43 ütés és rúgás nyomát találták meg annak a rabnak a holttestén, akit a gyanú szerint három fegyőr vert halálra még novemberben egy fővárosi börtönben – adta hírül a napokban a hiradó.hu. A 44 esztendő Csiki Sándor – aki lopások, rablások miatt összesen húsz esztendőt töltött börtönben – egy matrac miatt halt meg. „Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos” – idézhetnénk Orwell 1984 című regényét.

A fogdán csak éjszakára maradhat a raboknál szivacs az ágyon, csakhogy az áldozatnak papírja volt arról, hogy napközben is azon feküdhet, mert beteg. Ehhez képest reggel három felügyelő el akarta tőle venni a matracát, de ő nem hagyta, s emiatt hangos szóváltás alakult ki.

A fogda folyosója be van kamerázva, s az ügyészségi dokumentum szerint a felvételen az látszik, hogy Csiki Sándor a nyitott zárkaajtón kidobja a szivacsot. A három gyanúsított ekkor belép a cellába, ott nagyjából két percig vannak bent, majd egyikük a folyosóra húzza a megbilincselt áldozatot, akit felállítanak, s az egészségügyi körletbe kísérnek, ahol a férfi meghalt. Az ügyészség előbb hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, most viszont már halált okozó testi sértés miatt nyomoz, s a három börtönőr előzetesbe került.

Az eset szinte példa nélküli, mert a fogvatartottakat időnként bántalmazzák ugyan, de rabot halálra verni mégsem szoktak. A büntetés-végrehajtás évkönyve szerint a fogva tartás törvényességét sértő bűncselekmények – hivatali visszaélés, vesztegetés, bántalmazás hivatalos eljárásban, jogellenes fogva tartás – miatt 2015-ben 164 eljárás indult. 

A statisztikában évente alig négy-ötszáz hivatali bűncselekmény szerepel, bár a látencia igen magas lehet. Ezek nagyjából nyolcvan százaléka hivatali visszaélés: az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

• hivatali kötelességét megszegi,
• hivatali hatáskörét túllépi, vagy
• hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ilyen ügyek jelentős részében egyébként nem egyenruhás az elkövető, hiszen indult már eljárás adóellenőr, okmányirodai, gyámhivatali, építéshatósági ügyintéző, végrehajtó és önkormányzati jegyző, de még bíró és ügyész ellen is. És persze szerepelnek a sorban rendőrök és börtönőrök is.

Rendőröket marasztaltak el például azért, mert információt adtak ki adatbázisokból vagy mert jogellenesen beavatkoztak folyamatban levő eljárásokba. Börtönőrök pedig néha segítenek tiltott tárgyak – jellemzően mobiltelefon – becsempészésében, de folyt már bűntetőeljárás azért is, mert szexuális kapcsolatot létesítettek női fogva tartottakkal.

A bántalmazás hivatalos eljárásban jóval ritkábban fordul elő, s évente ötven-hatvannál nemigen van több ügy. Igaz, nagy lehet a látencia, mert sokan félnek panaszkodni, ráadásul egy pofonnak vagy testre mért ütésnek nem feltétlenül marad nyoma, s akkor leginkább csak a sértett szavai állnak szemben az egyenruhások által elmondottakkal.

Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz

• bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
• büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.

A bűncselekmény tehát sérülés okozása nélkül is elkövethető, ha például a börtönőr egy biztonsági ellenőrzéskor megragadja az ellenállást nem tanúsító fogvatartott nyakát, illetve ha a rendőr erőszakkal kirángatja a kocsijából az ellenőrzés alá vont, s magát szabályos okmányokkal igazoló járművezetőt.

Amennyiben viszont meg is sérül az érintett személy, a gyanúsított bűnhalmazatban felel a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásért és a testi sértéstért is, ami súlyosabb szankciót von maga után. A könnyű testi sértés – amihez elég egy pofon, apró hámsérülés, kisebb elszíneződés a durván megragadott testrészen – viszont csak magánindítványra büntetendő.

A hivatali bűncselekmények között szerepel a kényszervallatás is, ami csak elvétve, évente néhány alkalommal fordul elő. Legalábbis egy-egy esztendőben általában tíznél kevesebb efféle ügy kerül be a statisztikába.

Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz,

• bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
• a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.

A kényszervallatáshoz különben szintén nem kell a fizikai erőszak. Ez elkövethető fenyegetéssel, a gyanúsított kifárasztásával, éheztetéssel, kedvezmények megvonásával, előnyök ígérésével. Ha viszont van fizikai erőszak és sérülés, ugyancsak bejön a testi sértés miatti bűnhalmazat, s ezzel együtt a szigorúbb büntetés.  

Egyenruhások legutóbb 2012 nyarán vertek halálra egy intézkedés alá vont személyt. Izsákon valaki az egyik pincéből ellopott egy motoros fűrészt, egy termosztátot és hatvan méter kábelt. A pince tulajdonosa hónapok múlva szólt a rendőröknek, mondván, sejti, ki lehet a tolvaj, aki éppen nála van. Azt kérte, menjenek a házához.

Mire a két rendőr kiért, a feltételezett tolvaj már elment, de a bejelentő megmondta, hol lakik. A gyanúsítottat gyorsan meg is találtak, majd előállítottak. Az izsáki őrsön azután kegyetlenül bántalmazták a vélelmezett elkövetőt, aki eszméletét vesztette. Végül mentőt hívtak, de már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Az egyik rendőrt a Kecskeméti Törvényszék első fokon életfogytiglani, társát pedig húsz év fegyházbüntetésre ítélte. A Szegedi Ítélőtábla jogerős verdiktje szerint az elsőrendű vádlottnak tizenkét, társának pedig tíz évet kell fegyházban töltenie, mert minősített emberölés helyett halált okozó testi sértést állapítottak meg.

Félmillió forint megfizetésére, valamint sajnálkozó magánlevél írására kötelezte a bíróság polgári perben tavaly márciusban azt a komáromi rendőrt, aki még 2011-ben, egy közúti ellenőrzés során bántalmazott egy autóst. Az egyenruhást hivatali visszaélés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt pedig el is marasztalták.

Három felügyelő csúnyán összevert egy rabot, két börtönőr meg csendben tűrte a dolgot. Az eset még 2014-ben Sopronkőhidán történt, s az ügyet a börtönlelkész dobta fel. Az egyik elkövető különös brutalitására utal, hogy nem sokkal később fejbe hajította az ügyésznek panaszkodó sértettet, akinek felrepedt a bőre.

Jogerősen másfél év, végrehajtásában két esztendőre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla még 2013 novemberében azt a tiszakécskei rendőrt, aki szolgálat közben ütött meg egy ittas férfit. A táblabíróság hivatalos eljárásban történt bántalmazás és testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a 34 éves vádlottat. A tiszakécskei rendőrőrsön körzeti megbízottként dolgozó férfi 2011 nyarán kétszer pofonvágta a sértettet, akinek beszakadt a dobhártyája és esés közben a bal karja is eltört.

A Szegedi Törvényszék 2015 márciusában első fokon felmentette viszont a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és a súlyos testi sértés kísérletének vádja alól azt a két rendőrt, akit egy illegális migránsnak vélt arab sakkvezető 2012 júniusi bántalmazásával vádolt az ügyészség. A férfit csúnyán összeverték, de az orvos szakértő szerint a sérülései nem következhettek be olyan módon, ahogyan azt a sakkozó előadta. De hogy mi történhetett – például miért szenvedett a sértett bordatörést –, azt nem tisztázták.

A bíróság az egyik rendőrt – aki azóta leszerelt –, meg az arab férfi elfogásában közreműködő társát és egy taxist közúti veszélyeztetésben találta csak bűnösnek, mert a sakkozót mások testi épségét kockáztatva kergették autóval. A rendőrt pénzbüntetéssel sújtották, a taxist pedig két évre próbára bocsátották.

Az emberi jogi bíróság ítéletei amúgy arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedéskor elszenvedett bántalmazás során keletkezett sérülések miatt indult eljárást nem lehet ésszerű magyarázat nélkül megszüntetni. A kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát egy állam akkor is megszegi – szögezte le a strasbourgi fórum –, ha a szervei nem tesznek meg mindent az ilyen incidensek felderítése és az elkövetők felelősségre vonása érdekében.

magyarugyved.blog.hu