A Nemzeti Összetartozás Napja és Pünkösd, valamint a hagyományosan ekkor tartott Csíksomlyói Búcsú és szabadtéri szentmise együttállása kivételes alkalom volt a magyar “jobboldal” számára. Három napja egy olyan alternatív valóságban élünk, ami soha nem volt és reméljük soha többet nem is lesz.

A Trianonra való megemlékezés egy évvel a választások előtt kitűnő alkalom volt a kormánypártok számára, hogy a 97 évvel ezelőtti eseményt napi kampánytémává tegyék. Újra.

De vegyük sorra: június 4-e hagyományosan gyásznap volt a magyarság számára, igaz a Rákosi- és Kádár-korszak több, mint negyven évig elhallgatta a trianoni történetet. Ma már azonban van Nemzeti Összetartozás Napja, amivel a rigorózus gyásznapot sikerült feloldani, így  június 4-én lehet már hagyományőrző koncerteket és játszóházat is rendezni egyszerre…

Nem véletlenlenül már évekkel ezelőtt jobbikos képviselők is elszólták magukat és azt találták mondani az ország házában, hogy június 4-én ünneplünk. A mit is?

Összemosódik itt “Nagymagyarország” és Turul-szobor, Clemenceau és a Szentlélek, a rovásírás és a sztyeppék népe hangulata. Sírva vigad a magyar: egyszerre akarja a határok nélkül (schengeni) Európai Uniót és közben ott virít az autó hátulján a “Nagymagyarország” matrica.

Lázár János mindenminiszter még a kivételes hétvége előtt Makón avatott Országzászlót egy valószínűtlen angyalos középcímerrel. A miniszter szerint nem akarunk földet vissza, de a a környező népeknek most már igazán ideje volna bocsánatot kérniük. Sőt, a franciák akár még jóvátételt is fizethetnének – hangoztatta Lázár Makón.

Szarvason már ennél is továbbment és amolyan magyar parasztos módon kiosztotta Franciaország új köztársasági elnökét.

“Mert az kiváló dolog, hogy Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnök a győzelme után az Örömóda, vagyis az Európai Unió himnuszának a hangjaira vonult fel a színpadra. De Európa egyik legfontosabb vezetőjeként végre ideje volna megértenie azt is: nekünk, magyaroknak többé nem elég azt mondani, hogy Trianon helyett vigasztalódjunk Schengennel.”

“Elég az álszent, lekezelő mondatokból. A magyar sebek akkor tudnak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra. Ha nem szórnak bele sót minden nap” – folytatta az a Lázár, aki egész héten Trianonnal foglalkozott és tépegette a sebeket.

Sőt, Lázár szájából elhangzott a “régi nóta” is:

“Nem, nem, soha!”

Józsefvárosban a Magyar Igazság Kútjánál tartották meg a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepségét.

Ferencz Orsolya képviselő beszédében felidézte: “1920. június 4-én, az első világháborút lezáró békeszerződés aláírásának napján  az egész Kárpát-medencében megszólaltak a harangok: a nemzet azt remélte, az egész világ meghallja a harangzúgást. A világ nem, de Isten meghallotta azt. Gyásznap a mai nap, ám egyben ünnep is: feltámadásunk már ezen a napon – amelyen halálra ítélték Magyarországot – megíratott. 1920. június 4-én, a párizsi békekonferencián gróf Apponyi Albert ezzel zárta beszédét: Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját. És valóban így van: szörnyű Golgotára indult akkor a nemzet, és a Golgota végén a kereszt van – ám a kereszt után ott a feltámadás. És ma Magyarország él, feltámadt, jól van. Pünkösd vasárnapja van, a Szentlélek eljövetele. Hazánk ma példát mutat, hogy milyen egy igazi, sokszínű, soknemzetiségű, multikulturalitásában is egységes nemzet. Magyarország mindenkit befogadott történelme során és mégis megőrizte igazi arcát. 1920 után pedig eljött 2010, és azóta hazánk – a kettős állampolgárság intézményének köszönhetően – több mint egymillió új állampolgárral gazdagodott az elszakított országrészek lakosai által.”

Hogy mekkora marhaságokat mondott a képviselő asszony, azt most nem tisztem elemezni, megteszi azt az olvasó.

A népszerű hazafias zeneművek elhangzása után a résztvevők mécseseket helyeztek el a Magyar Igazság Kútjánál.

Szerencsére a kövekező években Pünkösdvasárnap és a Nemzeti Összetartozás Napja elkerüli egymást. Igaz, 2022-ben ismét veszélyes együttállás lesz, amikor június 5-re esik Pünkösdvasárnap, de akkor már két évvel túl leszünk Trianon százéves jubileumán…

Szerző: Kinyo Norbert / gepnarancs.hu