A valósággal való viszonyuk egyre bizonytalanabb, ennek dacára a legnagyobb sületlenségeket is teljes magabiztossággal hangoztatják. Ami persze megvan a maga helye, de ez sem ad választ arra, hogy miért nem az óvodában ücsörögnek delikvenseink.

A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség – jelentette be a kabinet döntését Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn. /24.hu/

Ez eddig rendben is volna. Mindenkinek jogában áll egy számára elfogadhatatlan döntést bíróság elé vinni. Erről szól a jog. Még akkor is, ha minden valószínűség szerint azoknak van igazuk, akik a szóban forgó szerződés létrejötténél tevékenyen közreműködtek.

A tárcavezető kifejtette, az unió alapszerződésének 263. szakasza egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás folytatására.

Gulyás itt tévedett nagyot. Ő és pártja abból indul ki, hogy a tartózkodás nem számolható egy döntéshez. Csakhogy – mint arra az EP külön felhívta a figyelmet – a gyakorlatukban az a szokás, hogy be lehet számítani. Ezt Magyarország is elfogadta, amikor belépett az Európai Unióba.

És erről, mint a magyar Parlament állandóan jelenlévő – hogy ne nevezzük: levakarhatatlan – pártjának tagjaként több mint elég ideje volt tájékozódni.