Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter szerdán azt nyilatkozta, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat. A miniszterelnök azonban ma azt nyilatkozta, hogy nem született ilyen döntés – tudta meg a 444.

Boriszov azt mondta, hogy a magyar ügyet egy nem hivatalos kormányülésen vitatták meg, és ott nem hozhatnak kötelező érvényű döntéseket.

Hivatalos közlemény nélkül egy sajtónyilatkozatot tett Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, aki a hetes cikkely élesítését a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulásához hasonlította.

Boriszov szerint addig nem is dönt a kormánya az ügyben, amíg nem kerül napirendre szankció Magyarország ellen, és ha ez valaha megtörténne, az is évekbe telik. Elmondta azt is, hogy ő is lát problémákat a magyar jogállamisággal kapcsolatban, és ellenzi az egyetemek elleni fellépést, illetve a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódot.

Az ellentmondó bolgár nyilatkozatok mögött a bolgár kormányban lévő koalíciós feszültségek állnak. Boriszov vezeti a nagyobbik kormánypártot, amely tagja az Európai Néppártnak. Koalíciós partnere az Egyesült Hazafiak, ami három kisebb EU-ellenes párt szövetségéből áll.

Tagja az Ataka, amely a bulgáriai török kisebbség elleni támadásairól híresült el, és a Nemzeti Front Bulgária, amelynek elnöke a cigányokat vadembereknek nevezte. A harmadik tag  a Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet nevű párt, amely egy 19. századi török-ellenes felkelés egyenes ági utódjának tartja magát. Ennek vezetője Karakacsanov.

168ora.hu