Ezt a rendszert, mármint a szemétszállítást 2016-ban sikerült a kormánynak végzetesen a „centrális erőtér” akaratlan szimbólumává tenni. Mert mi történik, akkor, ha mindent egy egész ország szükségleteinek ellátást egyetlen központra terhelik?

Azon túlmenően, hogy a korrupció lehetőségét hatványozottan megemeli a kriminológia szerint, a szervezetlenség miatt előbb, mintsem utóbb súlyos, ha nem végzetes működési zavarok lépnek fel.

A hét elején a kormány 26,4 milliárd forintot csoportosított át a költségvetés különféle tartalékaiból, hogy abból finanszírozzák a hulladékgazdálkodási-közszolgáltatási feladatok ellátását 2018 utolsó két hónapjában. A büdzsét terhelő rendkívüli kiadási tételt azonban messze meghaladják azok tartozások, amelyeket rövid fennállása alatt az NHKV felhalmozott. /24.hu/

És mint fentebb írtuk, a központosításnak megvannak a veszélyei.

A tartozáshegy többek között azért alakult ki, mert a kukaholding két év alatt nem volt képes olyan nyilvántartási rendszert kialakítani, amely országos szinten kezelni tudja a díjfizetéseket. Vannak települések országszerte, ahova már fél-egy éve nem érkeztek meg a csekkek, így az emberek le is szoktak a szemétdíj fizetéséről. A zrt. a fizetési hajlandóság csökkenésével sem tudott megbirkózni. 2018 közepére a kiküldött, de be nem fizetett díjak összege is meghaladta a 10 milliárd forintot.

Miért is fizettek volna, aki akárcsak egyetlen hetet is töltött Magyarországon, nem azt hallotta biztosan, hogy milyen szép hely ez, sokkal inkább azt, hogy ha „nem jön számla, az csak jó!” És bár a közösségi felelősségvállalás arra kellene, hogy indítson bennünket, hogy utána járjunk a közszolgáltatások hiányosságainak, egy posztszoc államban ilyen önállóságra aligha apellálhatunk.

Az Orbán-kormány mindeközben ragaszkodik a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentéshez, amely 10 százalékkal csökkentette, és azon a szinten fixálta a szemétdíjat.

A szemétdíj csökkentése háztartásonként néhány ezer forintos átlagos megtakarítást hozott évente, viszont befagyasztotta az ágazgat kommunális szolgáltatási bevételeit.

A 24.hu információi szerint az NHKV a tavalyi üzleti évre nagyjából 110-120 milliárdos bevételt tervezett magának a díjbeszedésekből. Mivel a cég több mint féléve késik a 2017-es pénzügyi mérlege leadásával, nem lehet megmondani, hogy ebből végül mennyi valósult meg (2016-ban csak nagyjából a fele), azt viszont ki lehet belőle következtetni, hogy nagyjából 11-12 milliárd forint volt a lakosság kedvezménye a rezsicsökkentéssel, vagyis ennyit nem kellett befizetni.

Magyarán ezen a szolgáltatáson (is) spórolták ki a rezsicsökkentést. És bár akkor ez nem tűnt különösen fájó hiánynak, hosszú távon a jelen állapothoz vezetett. De mikor volt a Fidesz a megfontolt és hosszú távú stratégia elkötelezett híve?