h i r d e t é s

Balog Zoltán részt vett az ázsiai és európai oktatási miniszterek találkozóján Rigában

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Balog Zoltán részt vett az ázsiai és európai oktatási miniszterek találkozóján Rigában

2015. április 28. - 12:32
0 komment

Arra a megállapításra jutott, hogy az egész világon problémát jelent a diplomások megfelelő munkaerő-piaci integrálása, így Magyarország esete közel sem egyedülálló.

A M1-nek adott hétfő esti interjúban szerencsére ismét adódott lehetőség egy kis bölcsészezésre.

Balog Zoltánnak szóltak, hogy ő Magyarországon az emberi erőforrások minisztere, úgyhogy gyorsan elhajtatott Rigába, hogy megismerkedjen kollégáival. Ők is arról beszéltek, hogy ma komoly gondot jelent a viszonylag sok, friss diplomás releváns munkaerő-piaci jelenlétének kérdése, így Balog megnyugodhatott, s hazatelefonálva folytathatta a már korábban megkezdett bölcsészellenes diskurzust, mely persze nem is igazi diskurzus, hiszen a kormány beszél, a bölcsészek meg felháborodnak, de lehet, hogy ez a mai módi és hozzá kellene szokni a tempóhoz.

Telefonon kapcsolták (ezúttal épp sikerrel) az M1 hírműsorában a minisztert, aki gyorsan elmondotta volt, mit is hallott a messzi Rigában (volt neki ilyen motorja is régen, de erről most nem beszélt), s lényegében örömmel tájékoztatta a népet a nemzetközinek kikiáltott problémáról.
A lényeg: minden területen több gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy versenyképes végzettségnek legyen nevezhető egy friss diploma. Nem mondta ki, de ott volt az éterben, hogy az olyan felesleges marhaságokat, mint a bölcsészettudományi képzések, akár meg is lehetne szüntetni, mert színtiszta elmélet az egész (legalábbis ő így tudja).

Kiemelte, hogy „egy közgazdász gyakorlati képzése ugyanolyan fontos, mint egy mérnöké” (milyen szép is, amikor egy állami vezető azt sem tudja, miről, beszél), de arra is volt ideje, hogy megemlítse: a tanárképzéseknél is nagy jelentőséggel bír a tanítási gyakorlat.

Így van. Csak azért léteznek még bölcsészkarok, mert a tanárok is onnan kerülnek ki. Egyelőre. Persze ha sikerülne esetleg létrehozni egy olyan intézményt (mondjuk Tony Curtis Tudományegyetem), ahol működhetne a tökéletesen központosított tanárképzés, akkor be lehetne záratni minden magyar BTK-t, ezzel is szolgálva a közjót, s csökkentve az állami kiadásokat.

Elméletre hazánkban nincs szükség. Gyakorlat kell, de erőből és durván. Egy perc alatt meghozni minden törvényt, ész nélkül. Na, az már valami!

(Fotó: 168ora.hu)

Posted by SEJT on 2015. április 28.