Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

Öt évvel ezelőtt az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást. Az ügyről a csalás elleni hivatal anyaga alapján a 24.hu részletesen beszámolt.

Az OLAF úgy vélte, hogy

• jogellenesen fizettek ki támogatást egy magyarországi projektben,
• egy vállalkozás az egyik uniós programban gépeket vásárolt, majd egy másikban szállított,
• a lánckereskedés révén a vételár jóval a piaci ár felett volt, és előfordult, hogy az első körben 1,86 millió forintért leszámlázott fogászati szkennert a projekt kedvezményezettje 8,7 millióért kapta meg.

A hivatalnak feltűnt az, hogy a gépek kizárólagos magyarországi forgalmazója a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, ám a támogatást elnyert cégek nem tőle, hanem egymástól vették meg a fogászati szkennereket. Ráadásul – amint említettük – a piaci ár többszöröséért, és az OLAF szerint a túlárazás tudatos volt.

Megtörtént az is, hogy több mosonmagyaróvári fogászati cégnél tartott ellenőrzésen az OLAF munkatársai nem találták meg a szkennerek egy részét. A cégek számlamozgásaiból pedig az derült ki, hogy ugyanazt az összeget ide-oda utalgatták egymás között, a nyereséget pedig offshore cégek révén visszajuttatták a kedvezményezettekhez.

Az offshore cégek beiktatása – mint a 24.hu is hangsúlyozta – azért volt aggályos, mert csak átlátható szervezetek részesülhetnek költségvetési támogatásban. Annak a történtek idején azok a vállalkozások számítottak, akiknél a tulajdonosi offshore-rész a 25 százalékot nem érte el. A fogorvosi hálóban szereplő offshore vállalkozásoknál pedig ennek alatta maradtak a 24 százalékos offshore-részekkel.

Melyek voltak ezek a vállalkozások?

Az M.Son Hungary Kft. esetében a MSON Investment Inc., a CadCam Dent Kft., a Dentident Implant Clinic Kft. és az Airport Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.-nél a La Rosa Investment Inc., a Dentmill Kft. esetében pedig a Pineware Inc. és Dentmill Inc.

Orbán fogorvosának a cége is képbe került

Az OLAF az ügyet 2015-ben összekapcsolta a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, ezért az azt irányító OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. A fogorvosi céghálóra és az OTI-ra vonatkozóan együtt 700 millió forintnál többről volt szó.

A csalás elleni hivatal az OTI „részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit” vizsgálta a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben.

Az OTI Zrt. Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának, Bátorfi Bélának és Szűcs Lászlónak az érdekeltsége. Bár – mint korábban is megjelent – az OLAF által vizsgált céghálózat tagjaiban Bátorfi nem érdekelt, de az OLAF arra gyanakodott, hogy az OTI túl sok „szakértői napot” jelenthetett be, és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.

Bátorfi Bélát a nagy nyilvánosság 2011-ben ismerhette meg, amikor a fogászati turizmust a kormány kiemelt területté tette, és egymilliárd forintos támogatást adott rá. A miniszterelnök ezt az első Magyar Fogászati Turizmus Konferencián jelentette be. Ott beszéltek a Bátorfi Béla és Szűcs László által létrehozott „Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programról” is.

A támogatásért jelentkező fogászatoknak azonban – mint anno az Origo megírta – feltételként szabták azt, hogy részt vegyenek az „Innováció a fogászatban” elnevezésű projektben. Ez az Európai Unió által támogatott, 4,5 milliárd forintos fejlesztési pályázat volt, azzal a céllal, hogy segítse a fogászatok eszközbeszerzését, vagy a fogászok bérét.

A jelentkező fogászatoknak vállalniuk kellett azt, hogy két évig szerepelnek az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. projektjében. Ez azt jelentette, hogy megvesznek egy innovációs csomagot, amely mellé járt a cég know-how-ja és a tagsági viszony. Egy nyertes pályázó 2-4 millió forint közötti összeget kapott, a 133 projektnek több mint félmilliárd forintot ítéltek meg. És éppen az összeg nagysága miatt kifogásolta az OLAF, hogy mindez közbeszerzés nélkül történt.

Az Átlátszó is beszámolt arról, hogy a hivatal munkatársai 2016 áprilisában ellenőrzést tartottak az OTI-nál, és Bátorfi Bélát kikérdezték a társaság tevékenységéről, Szűcs Lászlót pedig tanúként hallgatták meg. Az OLAF-osok többek között arra voltak kíváncsiak az OTI-val kapcsolatban, hogy Budapesten, a Bajvívó utcában miként végezhetett a vállalkozás minőségbiztosítást olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek.

Tizenegy olyan cégről volt szó, amelyeket azonos címre jegyeztek be, az általuk elnyert támogatások összege pedig 300 millió forintra rúgott. Az OTI szerint olyan fogászatoknak nyújtott tanácsadást, amelyek részére a támogatást 2014-ben kifizették. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, ha azok rendelkeztek működési engedéllyel. Az OTI részéről úgy vélték, azzal, hogy a társaságok később megszűntek, nem tudnak mit kezdeni.

Bátorfi Béla és üzlettársa érdekeltségei nagyot kaszáltak

2014-ben írtuk meg, hogy a Bátorfi érdekeltségeihez került állami és uniós támogatások hárommilliárd forinthoz közelítettek. A történet szépsége az volt, hogy a Bátorfi Bélához köthető cégek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül azt követően nyertek jelentős összegeket, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár – Lázár János – útján átvette az NFÜ irányítását.

Ezen felül kiderült az is, hogy a fogorvos egyik vállalkozása, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft. a közvetlenül a választások előtt 400 millió forinthoz jutott a rendkívüli kormányzati tartalékból.

A cég tulajdonosai között ott volt a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. és az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. Ez a két társaság – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – Bátorfi Béla és üzlettársának, Szűcs Lászlónak az érdekeltségei. A fejlesztő és kutató cégnek egyébként 2017-ben az értékesítés nettó árbevétele 44,1 millió forint volt és 8,7 millió forintos adózott eredményt ért el.

A cégcsoportnak 2012 és 2014 között megítélt támogatásokat korábbi írásunkban összesítettük. Az említett 400 millió forintos állami támogatáson felül a következő összegekhez jutottak hozzá Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei.

• 2012 júniusában a Bátorfi és Társa  Fogászati Kft. „innovációs eredmények hasznosítására” kapott 5 millió forintot.
• 2013 március végén 1,3 milliárd forintot kapott az NFÜ-től a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft., amely az összegből kutatóközpontot hozott létre.
• 2013 novemberében Bátorfiék másik vállalkozása a Malév Air Tours Kft. 56 millió forintot kapott „komplex fejlesztésre”. 2013 év végén pedig a Bátorfi-Szűcs-féle OTI Zrt. 173 millió forinthoz jutott, hogy komplex vállalati technológia-fejlesztést hajtson végre.
• Az OTI következő, 249 millió forintos, GOP-programos támogatásának jogcíme a „B2B közösségi rendszer kialakítása a magyarországi fogászati és fogtechnikai szolgáltatók számára” volt. A támogatást 2013. december 18-án ítélték oda. Csakúgy, mint – hívtuk fel a figyelmet – a többi Bátorfi és Szűcs érdekeltségnek.
• A Malév Air Tours 137 millió forintot kapott utaztatás-ügyviteli portál létrehozására, a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. 248 millió forinthoz jutott B2C szolgáltatásközvetítői keretrendszer kiépítésére, a Digital Board Networks Kft. kasszájába pedig 35 millió forint került, hogy javítsák a digitális tananyag hozzáférést az Apáczai Tudástár 2.0 programban.

Korábbi cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy Bátorfi és üzlettársa „egy nap alatt, ugyanazon programon belül (GOP 3.3.2-13) összesen 669 millió forinthoz jutottak az Orbán és Lázár irányítása alatt álló NFÜ-től.”

Szűcs László, az OTI vezérigazgatója anno a sajtóban azt nyilatkozta, hogy az OLAF minden dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált, és kiderült, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettek. Az OLAF vizsgálatának a vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt.

Szűcs László a nyilatkozataiban hangsúlyozta azt is, hogy Bátorfi Béla soha nem volt vezető tisztségviselője OTI-nak, annak operatív irányításában nem vett részt. Megjegyezte azt is, hogy az OTI-t és a cég munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.

Ennek oka az lehet, mint az Átlátszó a Legfőbb Ügyészségtől megtudta, hogy

az OLAF ajánlása nem érintette azokat a GOP-os projekteket és KMOP-es programot, amelyek révén Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei uniós támogatáshoz jutottak.

Azt egyébként, hogy a fogászati berendezések támogatott beszerzésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozás hol tart, nem tudtuk meg, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eljárásra vonatkozó kérdéseinkre a kért időpontig nem válaszolt.

atlatszo.hu