Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízének hőmérséklete
Tizenkét év alatt 2,16 Celsius-fokkal emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén - derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.
A szakemberek több mint 160 torkolatot vizsgáltak meg az 1100 kilométernyi partszakaszon.
Elliot Scanes, az egyetem tengerbiológusa szerint az évenkénti 0,2 Celsius-fokos emelkedés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás már zajlik Ausztráliában. "Ez a hőmérsékletemelkedés olyan gyors ütemben történik, amely meghaladja a globális óceáni és légköri modellek előrejelzéseit" - tette hozzá a szakember.
Logan-folyó - Forrás: wikipedia / Kerry Raymond
A Nature Communications című folyóiratban publikált eredmények összecsengenek az ausztrál meteorológiai ügynökség adataival, amelyek szerint a kontinens körüli óceánvíz hőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett 1910 óta. A levegőhőmérséklet pedig 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt évtizedben.
Brisbane-folyó - Forrás: Flickr / John
Scanes szerint az Északi-tenger németországi partvonala mentén lévő tavakat és folyókat, valamint az egyesült államokbeli Hudson folyót és a Chesapeake-öblöt vizsgáló tanulmányok eredményei is melegedést mutattak, de a mostani volt az első tanulmány, amely hosszú távon vizsgálta a különböző torkolattípusokat.
A kutatók szerint a folyótorkolatok vízhőmérsékletének, savasságának és sótartalmának változása valószínűleg világszerte negatív hatással lesz az akvakultúrára és a halászterületekre.
"A kutatásunk azt mutatja, hogy a torkolatok különösen érzékenyek a melegedő környezetre. Ez nem csupán a helyi tengeri élővilág és madarak szempontjából aggasztó, hanem arra a világszerte élő több millió emberre nézve is, akiknek a megélhetése függ ezektől a folyóktól, tavaktól és lagúnáktól" - húzta alá kedden kiadott közleményében Scanes.
A kutatócsoportot vezető Pauline Ross szerint a változás olyan mértékű, hogy a következő évtizedekben akár a part menti növényzeteket, például a mangroveerdőket is veszélyeztetheti, csökkentve azon képességüket, hogy mérsékeljék a viharok és a tengerszint-emelkedés pusztító hatásait. (MTI)