A Tageblatt svájci regionális lap, amelynek Vörös Imre nyilatkozott, mindenekelőtt rámutatott, hogy a jogász április elején – a felhatalmazási törvényben a hamis és rémhírek terjesztéséről szóló új BTK-tényállás miatt – még azt mondta, hogy „sajnos kénytelen letenni az interjúkról”, időközben azonban az aggályai súlyosabban nyomnak a latban, mint a saját szabadsága miatti aggodalom. 

Vörös Imre most nyíltan beszél, és azt mondja, „orwelli állapotok” uralkodnak Magyarországon, és pellengérre állítja az EU tétlenségét. Vörös szerint, Orbán Viktor szorgosan él a korona-vírusra hivatkozva meghozott veszélyállapot-törvény adta lehetőségekkel. Kérdés azonban, hogy mindig a vírus okozta válság kezeléséről van-e szó. Vörös Imre kifejtette, „Kormányrendeletek írják elő, hogy a technológiai és informatikai miniszter betekinthet minden személyes adatba, és az állami szervek, vállalatok és magánszemélyek kötelesek teljesíteni a megkereséseit.” 

Ugyanez érvényes az úgynevezett operatív törzsre, amely Orbán Viktor vezetése alatt áll. Ennek a veszélyhelyzetnek a kezelésére hozták létre, és senki sem ellenőrzi. Vörös Imre nincs megértéssel az iránt, hogy a kormány hozzáférhet minden személyi adathoz: „az alaptörvényünkben rögzített adatvédelem nem létezik többé” – mondta. A törvényeket számos vállalat is drasztikusan érzékeli a saját bőrén: a mezőgazdaság, az egészségügy, a közlekedés, az energia, a kommunikáció és a pénzügy terén 184 céget katonai ellenőrzés alá helyeztek. Ilyen katonai kényszerigazgatás alatt áll most számos kórház is, ahol az orvosi kérdéseken kívül, a katonák döntenek mindenben.

Az állami einstand a magántulajdontól sem retten vissza. Debrecenben múlt pénteken Juhász Edit pénzügyi államtitkár vett át – kormánybiztosként – minden teljhatalmat a debreceni Kartonpack cégnél, és még azon a napon kirúgta a részvénytársasági igazgató tanács, felügyelő bizottság és ellenőrző bizottság minden tagját.

Az államnak ugyan 61 százalékos részesedése van a cégben, amely egyebek között gyógyszerek csomagolására való dobozokat gyárt, de a többi részvény magántulajdonban van. „Mindez a veszélyhelyzet leple alatt lehetséges, de mi köze ennek a pandémiához?” – kérdezi a professzor.  

A kormány minden bírálatot visszautasít. Varga Judit igazságügyi miniszter állítja, hogy „Magyarország csak azt teszi, amit Európa”. Varga miniszter különösen demokratikusnak minősíti, hogy mindezt időben nem korlátozták, és a parlament jogára utal, hogy a rendeleti kormányzásra szóló felhatalmazást egy dekrétummal – úgymond – bármikor visszavonhatja.

Orbánnak persze – a Fidesz kétharmados többsége mellett – nem kell attól tartania, hogy a parlament akarata ellenére, elveszi tőle a felhatalmazásokat. „A magyar alaptörvényt sérti, hogy a rendkívüli állapot feloldását időkorlát nélkül, a végrehajtó hatalom önkényére bízták” – mondta Vörös professzor, és utalt a törvény problémás 8. paragrafusára: „A törvény érvényen kívül helyezéséről a parlament dönt a veszélyhelyzet feloldása után”. Ez azt jelenti, hogy a parlament valójában csak azt követően érvénytelenítheti a jogszabályt, ha Orbán már feloldotta a veszélyhelyzetet.

A 3. paragrafusban ugyan szerepel, hogy a parlamentnek lehetősége van a törvény egyes rendelkezéseinek érvénytelenítésére, de ez csakis elméleti lehetőség: mindaddig, amíg érvényben van a felhatalmazási törvény, a kormány a parlament által annullált rendelkezést azonnal kiadhatja ugyanúgy, újra. Riasztó Vörös Imre professzor számára az is, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter kilátásba helyezte: fennáll a lehetőség, hogy a most kiadott rendeletek némelyikét a parlament később majd szabályos törvényekként kodifikálja.

A professzor felteszi a kérdést: vajon Magyarországot tartósan átalakítják-e a szükségállapoti jogrendre? És csodálkozik Európán. „Mindez az EU-ról szóló szerződésben (EUV) és az EU munkamódszeréről szóló szerződésben (AEUV) rögzített alapvető értékek ellenére, a mindezt tétlenül szemlélő EU és tagállamai szeme láttára történik. Jó reggelt Európa, tessék felébredni” – idézte a cikk a professzort. (hirklikk.hu)