A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint akár a jegybanki toleranciasáv tetejét is megközelíthette az infláció, és a neheze majd csak áprilisban és májusban jöhet. Az MNB egyelőre kivár, de elképzelhető, hogy a következő hónapokban szigorításra kényszerül majd.

Elkezdődhetett a robbanás

Péntek reggel közli a márciusi inflációs adatot a KSH, és az szinte biztosra vehető, hogy jelentős emelkedést látunk majd. Már a januári 2,7%-ról februárban 3,1%-ra gyorsult az áremelkedés üteme, most azonban ennél is nagyobb lehet az ugrás. A Portfolio körkérdésére válaszoló elemzők és közgazdászok 3,8%-os éves áremelkedésre számítanak, vagyis közel kerülhetett az érték a 3 plusz-mínusz 1 százalékos jegybanki célsáv tetejéhez.

Az infláció erősödése jó ideje borítékolható, nagyrészt bázishatásoknak köszönhetően. Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány kitörésekor gyakorlatilag nullára esett az olaj világpiaci ára hirtelen, részben ez az alacsony bázis fog most megjelenni.

ÁPRILISBAN, ILLETVE MÁJUSBAN AKÁR 5% KÖZELÉBEN, VAGY FELETTE IS LEHET MAJD AZ ÁREMELKEDÉSI ÜTEM A MOSTANI VÁRAKOZÁSOK SZERINT.

Ugyanakkor ez a hatás még nem elsősorban márciusra, sokkal inkább majd április-májusra lesz jellemző. Tavaly márciusban a járvány kitörésének hónapjában még 3,9% volt az infláció, majd ez hirtelen 2,4%-ra fékezett. Éppen ezért az elemzők közül senki sem várja, hogy most tetőzik majd az áremelkedés, ez még inkább csak a kezdet lesz.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője például azt emelte ki, hogy áprilisban csak az üzemanyagárak 2,5 százalékpontos emelkedést indokolnak majd tavalyhoz képest az inflációban. És ehhez jön majd a dohánytermékek újabb adóemelése.

Az üzemanyagárak inflációfelhajtó hatása nem csak az áprilisi, hanem már a holnap megjelenő márciusi adatban is megjelenik, hívja fel a figyelmet Virovácz Péter. Csak az üzemanyagok ára márciusban havi alapon 6 százalékkal emelkedhetett, az egy évvel korábbihoz képest pedig 18 százalékos lehetett az ugrás. Emellett azonban még a tartós fogyasztási cikkek és a szezonálisan ilyenkor jelentősen dráguló ruházati termékek is gyorsítják az inflációt. A tartós cikkek esetében a magas kereslet, az ellátási zavarok miatti kínálati problémák és a forint éves alapú gyengülése márciusban (5,9%) hozhatott jelentős inflációt. Ezzel szemben a dohánytermékek esetében némileg mérséklődhet az árnyomás, ahogyan a szolgáltatások esetében is várat magára az árrobbanás.

Regős Gábor szerint az infláció emelkedését nem szabad kizárólag az üzemanyagok számlájára írni, várhatóan a maginflációs mutató is 4 százalék körül alakulhatott. Azt emelte még ki, hogy az élelmiszerek áremelkedési üteme például várhatóan továbbra is az átlagnál magasabb volt.

Nyáron kell majd nagyon ébernek lennie az MNB-nek

Az infláció tavaszi megugrása régóta borítékolható volt, ezért önmagában valószínűleg nem okoz majd meglepetést a piacnak, de persze sok múlik a szerkezetén és a növekedés mértékén. Sokkal fontosabbak lesznek azonban a középtávú inflációs kilátások.

Most úgy néz ki a kép, hogy nagyjából májusig fennmaradhat a 4-5 százalékos áremelkedés, aztán viszont jön az ugrás az ismeretlenbe. A gazdaság újraindulásával kapcsolatban ugyanis szintén komoly inflációs kockázatok vannak, melyek ráadásul tartósabbak lehetnek. Sokan gondolják úgy, hogy globálisan elindul egy sokkal erősebb áremelkedés az elhalasztott kereslet és a hosszabb-rövidebb kínálati fennakadások miatt. Legutóbb március végén már az MNB is számolt ezzel a hatással, az egyik fő kockázatként emelték ki friss inflációs jelentésükben.

HA UGYANIS NEM CSAK EGY-KÉT HÓNAPIG, HANEM TARTÓSAN 4 SZÁZALÉK FELETTI DRÁGULÁST LÁTUNK, AKKOR AFÖLÖTT MÁR A JEGYBANK SEM HUNYHAT SZEMET.

Éppen ezt tartják a legnagyobb kockázatnak az elemzők is a jegybank szempontjából a következő hónapokban. Suppan Gergely szerint egyre több ársokk okozhat magasabb inflációt a jelenlegi várakozásokhoz képest, így a nyersanyagárak, fémárak, szállítási költségek, mezőgazdasági terményárak, gabonaárak, takarmányárak szárnyalása mind átgyűrűzhetnek. Ezek hatását a gyenge forint még fokozza is. A nyitás után szintén felpattanhatnak a szolgáltatási árak, egyrészt a hirtelen megjelenő munkaerőhiány miatti várható bérrobbanás miatt, másrészt a szolgáltatók nyilvánvalóan igyekeznek pótolni a felhalmozódott veszteségeket, ráadásul a felvett áthidaló hiteleket is ki kell majd gazdálkodni a következő években, amihez óhatatlanul magasabb árréseket szükségesek. 

Éppen ezért a Takarékbank vezető elemzője szerint elképzelhető, hogy az év második felében sem tér vissza a jegybanki toleranciasávba az infláció, ez pedig a maginflációra is hatással lehet majd.

ÍGY NŐ A KOCKÁZATA ANNAK, HOGY AZ MNB KAMATEMELÉSRE KÉNYSZERÜLHET.

Virovácz Péter arra számít, hogy hogy az MNB átnéz a mostani, átmenetinek tűnő inflációs sokk felett és csak akkor lép közbe, amint bebizonyosodik, hogy az árváltozás tartósan befolyásolja az inflációs alapfolyamatokat. Rendkívül érdekes hónapok elé nézünk tehát, különös tekintettel arra, hogy vajon a devizapiaci szereplők mennyire ilyednek meg attól a kilátástól, hogy idén akár kétszámjegyű nominális GDP-növekedést láthatunk, miközben a kamatszint továbbra is 1 százalék alatt van.

"A márciusi infláció azonban csak a főpróba lesz az április-májusi tűzijáték előtt" - véli az ING szakembere. (Portfolio)