A hét második felében megkezdődnek a tárgyalások az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia között arról a megállapodásról, amely rögzíti, hogy a három ország mekkora pénzügyi hozzájárulást nyújtson az Unió átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak 2021-2027 között. A megbeszéléseken a finanszírozás nagyságáról, a támogatandó ágazatokról és az egyes tagállamoknak jutó pontos összegekről kell megegyezni.

A három állam nem tagja az Európai Uniónak, nem járul hozzá a költségvetéséhez, viszont hozzáfér az egységes piacához, és élvezi annak áldásait. Ezért még az 1990-es években létrehoztak két alapot, amelyeken keresztül támogatják a felzárkózásra szoruló EU-s országokat. Az EGT Alapot a hármak közösen finanszírozzák, a Norvég Alapot pedig csak Norvégia, amely egyébként az összes forrás 97 százalékát biztosítja.

Az alapok kedvezményezettjei között van Magyarország is, 14 másik tagállammal együtt. A 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két pénzügyi eszközből 214,7 millió euró támogatás járt volna hazánknak, de a Budapest és Osló között kirobbant konfliktus miatt végül egy fillér sem érkezett.

A vita azzal kezdődött, hogy a magyar kormány 2014-ben az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak az elosztását, és azzal vádolta az alapkezelő Ökotárs Alapítványt, hogy kormánykritikus szervezeteknek adja a juttatásokat. Miután a kabinet a finanszírozás lebonyolítását rábízta a Széchenyi Programiroda Kft-re, Norvégia felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást azon az alapon, hogy Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az elosztás rendszerét. A lépést követő tárgyalások 2021. nyarán eredménytelenül végződtek, és mivel nem sikerült olyan magyar alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelt volna, Magyarország elesett a hét évre szóló teljes összegtől. A vita egyébként az akkori árfolyamon mintegy 77 milliárd forintos támogatás egy kis részéről, 4 milliárd forintról szólt, ennyi ment volna a Civil Alapnak. Ennek a pénznek az elköltésébe nem szólhattak volna vele Orbánék, akik végül emiatt inkább a teljes összeget veszni hagyták.

A kormány a kudarcot követően sem akart lemondani a pénzről, ezért Orbán Viktor kormányfő arra kérte a minisztereit, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói “kötelezettségszegésre”. Ennek első látható jeleként a kormány tavaly novemberben megakadályozta, hogy az EGT országok brüsszeli tanácskozásukon közös közleményt fogadjanak el. Mint a Népszava beszámolt róla, ez volt az első eset a 30 országot magában foglaló formáció csaknem 30 éves történetében, hogy a résztvevőknek nem sikerült zárónyilatkozatot jóváhagyniuk az együttműködésük fejlesztéséről.

Az érintett miniszterek évente kétszer üléseznek az EU székhelyén, ahol az uniós tagállamokat az EU Tanács soros elnöksége képviseli. A következő találkozót idén május 23-án tartották, és ezen megint nem sikerült közleményt elfogadni.

Több, egymástól független brüsszeli forrásból úgy értesült a Népszava, hogy ismét Magyarország tett keresztbe az egyetértésnek. 

“Jobban szerettük volna, ha az EGT Tanács következtetéseket fogad el. Mindazonáltal az ülésen mind az EU, mind a másik fél egyetértett abban, hogy az együttműködés jól működik, és hogy ez a jövőben is így lesz, mindenki érdekében”, reagált megkeresésünkre a norvég külügyminisztérium, amely nem kívánt további részletekkel szolgálni.

Nevük elhallgatását kérő, az eseményeket jól ismerő illetékesek tájékoztatása szerint Magyarország képviselője a tanácskozást megelőző munkacsoport ülésén jelentette be, hogy nem ért egyet a deklaráció beterjesztett szövegével. A kormány nevében eljáró diplomata olyan megfogalmazáshoz ragaszkodott, amely azt sugallta, hogy a norvégok megszegték a pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a szövegváltozat elfogadhatatlan volt a három donor számára, és mivel Magyarország nem tágított, megbukott a további konszenzuskeresés is.

A lap megkérdezte Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét, hogy milyen álláspontot képviseltek, és hogy a magyar-norvég vita miatt blokkolták-e a nyilatkozat-tervezetet, de nem adtak választ.

Sajnos megismétlődött a 2021. novemberi helyzet, amikor szintén nem született közös közlemény az EGT Tanácson a Magyarország és Norvégia közötti nézeteltérés miatt

- mondta a Népszavának egy EU diplomata, aki szerint tavaly a szlovén, idén pedig a francia soros EU elnökség tett komoly erőfeszítéseket a megállapodás érdekében.

A Budapest és Osló közötti vita árnyékot vet a június 16-án kezdődő tárgyalásokra is, amelyek célja megállapodni az újabb finanszírozási ciklus pénzügyi hozzájárulásairól. Legutóbb másfél évig tartott az egyezkedés a pénzről. A rászoruló 15 országnak biztosított összeg 2,8 milliárd euró volt 2014-2020 között, amelyből Magyarországot kivéve minden kedvezményezett részesült. Az EU27-ek, köztük a budapesti kormány, ezúttal is az Európai Bizottságot hatalmazták fel az érdekeik képviseletére, és meg nem erősített információink szerint jelentős emelést várnak a három északi országtól. De a sorozatos magyar vétók nyomán felmerül a kérdés:

mi lesz, ha Budapest ezúttal is megpróbál akadályt gördíteni a konszenzus útjába, magával rántva a támogatásra váró többi országot? 

- fogalmazta meg a dilemmát egy brüsszeli illetékes. (Népszava)