A találkozón a KBSZSZ (orosz rövidítéssel: ODKB, angollal: CTSO) hat tagállamának – Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán – vezetője volt jelen, Pasinján így Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében fogalmazta meg a sokak által csak Moszkva ellen-NATO-jának tartott katonai szövetség kritikáját.

Az örmény miniszterelnök bíráló szavait az váltotta ki, hogy a KBSZSZ szerinte nem segít országa segítségére Azerbajdzsán "agressziójára" válaszul.

Elszomorító, hogy Örményország KBSZSZ-tagsága nem tartotta vissza Azerbajdzsánt az agresszív fellépéstől

– mondta Pasinján.

A mai napig nem sikerült döntést hoznunk a KBSZSZ-nek Azerbajdzsán Örményország elleni agressziójára adott válaszlépéséről. Ezek a tények súlyos károkat okoznak a KBSZSZ megítélésének mind országunkban, mind határain kívül, és ezt tartom Örményország KBSZSZ-elnöksége legfőbb kudarcának

– tette hozzá.

Putyin elismerte, hogy a katonai szövetség problémákkal szembesül, és azt mondta, hogy több erőfeszítésre van szükség az Azerbajdzsán és Örményország közötti béke megteremtéséhez.

Ez csak akkor lenne lehetséges, ha végre tudnák hajtani a határaik meghatározásáról, a közlekedési és kommunikációs kapcsolatok feloldásáról és a humanitárius problémák megoldásáról szóló megállapodásokat – jelentette ki Putyin.

Az Interfax hírügynökség arról is beszámolt, hogy

Pasinján megtagadta a KBSZSZ nyilatkozattervezetének, illetve az Örményországnak nyújtandó közös segítség tervezetének aláírását.

Az örmény kormányfő szerint fönnáll annak veszélye, hogy Azerbajdzsán újabb agressziót követ el Örményország ellen.

Ilyen körülmények között a helyzet világos politikai értékelésének hiánya és a fent említett döntés elmaradása nemcsak azt jelentheti, hogy a KBSZSZ felhagy a szövetségesi kötelezettségvállalásaival, hanem Azerbajdzsán számára zöld utat jelenthet az Örményország elleni további agresszióhoz

– jelentette ki Pasinján.

Megjegyezte, hogy ez nemcsak a KBSZSZ alapdokumentumainak betűjével, hanem szellemével és értelmével is ellentétes.

Szerinte a nyilatkozatok nincsenek megfelelően kidolgozva, ezért

ebben a kiadásban, minden tiszteletem mellett, nem vagyok hajlandó aláírni ezeket a dokumentumokat

– indokolta meg a miniszterelnök az aláírás megtagadását.

Az eseményről készült és a közösségi médiára feltöltött egy videóban látható, amint Pasinján beszél, a kamerának háttal ülő Putyin pedig egy határozott mozdulattal az asztalra dobja a tollát.

Nikol Pashinyan refused to sign a declaration following the Collective Security Treaty Organization (CSTO) summit.

In fact, it means that the CSTO has collapsed completely.

Putin dropped his pen, Lukashenko is shocked. pic.twitter.com/lqPwusW4Gi

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 24, 2022

Azerbajdzsán és Örményország között több évtizedes konfliktus van Hegyi-Karabah miatt, amely hivatalosan Azerbajdzsán része, de nagyrészt örmények lakják. A Szovjetunió széthullásának idején, majd 2020-ban is háború bontakozott ki a két ország között a területért. A két évvel ezelőtti, 6000 ember életét követelő konfliktust követően Moszkva teremtett fegyverszünetet a térségben, mintegy 2000 békefenntartót küldve Hegyi-Karabahba és környékére.

Az ukrajnai háború miatt azonban a katonák egy részét Ukrajnába telepítették át, a nyár végén indult ukrán ellentámadás sikerét követően pedig megrendült Putyin nemzetközi pozíciója, s ezt követően szeptember közepén újabb harcok törtek ki a két ország között, amelyekben mintegy kétszázan vesztették életüket.

Pasinján segítséget kért a Moszkva vezette katonai szövetségtől, de csak arra kapott ígéretet, hogy megfigyelőket küldenek. A mostani csúcson az örmény kormányfő szembesítette a többi vezetőt azzal, hogy mikor idén év elején súlyos zavargások törtek ki Kazahsztánban, a KBSZSZ katonákat küldött azok leverésére, így megmentve Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hatalmát, hasonló segítséget azonban Örményország nem kapott Azerbajdzsán ellen.

Putyinnal az utóbbi időben nem először történik meg, hogy KBSZSZ-tagállam vezetője nyilvánosan ellentmond neki vagy megalázza. A vasárnap nagy többséggel újraválasztott kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev például a júniusi szentpétervári gazdasági fórumon Putyinnal szemtől szemben kijelentette: nem ismeri el a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, és Putyin egy kitüntetését is visszautasította. Szeptember közepén Szadir Dzsaparov kirgiz elnök a kamerák kereszttüzében várakoztatta meg az orosz államfőt – korábban ilyen aligha fordulhatott volna elő.

"I've been waiting for a #Kyrgyzstan President like you."#Putin liked to make everyone wait. Now, the tables, — even the small-sized ones, — have turned, with President Sadyr Japarov not showing up on time. pic.twitter.com/gARL5ZEgBs

— KyivPost (@KyivPost) September 15, 2022

Október közepén pedig Emomali Rahmon tádzsik elnök mondta azt szemtől szembe Putyinnak, hogy tiszteletet követelnek Oroszországtól. (Portfolio)