Rogán Antal, a FIDESZ frakcióvezetője egy, a Magyar Nemzet február 4-i számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy a kormány a jövőben az általános iskolai képzés eddigi nyolc éves szakaszát kilencre szeretné bővíteni.

A tervezet egyébként nem teljesen új elgondolás hiszen 2011-ben már szóba került az általános iskolai oktatás ilyetén jellegű megreformálása. Négy évvel ezelőtt Pokorni Zoltán javasolta, hogy időszerű és szerencsés megoldás volna, ha a magyar általános iskolai rendszerben a Németországban már hosszú ideje működő modell alapján egy évvel megnövelnénk az alapfokú oktatási intézményekben kötelezően eltöltendő időt, kialakítva a modern német almodellhez hasonlóan egy négy éves alsó tagozatos, illetve egy erre épülő, öt éves felső tagozatos tanrendszert.

Az interjúban mindazonáltal igen kevés szó esik az említett reformtervezetről, hiszen elsősorban arról a statisztikai eredmények alapján állított jelenségről beszél Rogán (a cikk ide kapcsolódó részében), mely a FIDESZ szerint a szülők négyosztályos középfokú oktatáshoz fűződő pozitív viszonyulásához kapcsolódik. A magyarázat szerint a kormány célja, hogy a magyar családok többségének igényeihez igazítsa az oktatási időt, így segítve őket a továbbtanulásban, s egyáltalán nem céljuk, hogy az alternatív iskolák működését korlátozzák.

Bizonyos, hogy a gondolat nem tetszhet mindenkinek, hiszen egy ilyen megoldás legalább annyi veszélyt tartogat magában, mint amennyi pozitív hozadékkal bírhat a megvalósítása. Ha a FIDESZ valóban úgy dönt, hogy megteszi ezt a közel sem vitathatatlan lépést, minden bizonnyal számolnia kell a jelentős ellenállással, hiszen az oktatással kapcsolatos változtatások óhatatlanul előhozzák a nézőpont-összeegyeztethetetlenség problematikáját, ami német modell ide, vagy oda, nagy valószínűséggel nem éppen csendes vitákat eredményez majd. A kérdés, hogy akar-e Magyarország egy nagy valószínűséggel a bolognai-rendszerhez hasonló paradigmaváltást a közoktatásban.