Érdekesnek és fájdalmasnak tartja Navracsics Tibor azt a politikai vitát, amelyet Orbán Viktor folytat Jean-Claude Junckerrel az EU-tagországok közötti szolidaritásról

– derül ki abból az interjúból, amelyet a Zoom.hu készített az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosával, volt igazságügyi miniszterrel.

Szerinte a nézetkülönbség abból fakad, hogy amíg a kelet-európai tagországok úgy érzik, hogy gyors és drasztikus lépésekkel sikerült elhárítaniuk azt a veszélyt, amelyet másoknak köszönhetnek,

és sikerült véget vetniük a menekültek beáramlásának, addig a nyugati tagországok szerint a menekültválságot a megannyi háborús és polgárháborús helyzet idézte elő, és minden tagországnak közre kell működnie a helyzet megoldásában.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy a nyugat-európaiaknak az is hozzátartozik a szolidaritáshoz, hogy a nettó befizető országok pénze hogyan hasznosul, és ők úgy érzik, hogy Közép-Európa országainak csak a pénz kell.

Ez nem csak politikusok közötti vita, nekem ismerőseim is azt mondják, hogy sok tagállamban,

akár Hollandiában, Svédországban vagy Finnországban is ez a közhangulat.

Úgy látják, az ő pénzükön élnek jól ezek az országok, amikor pedig segíteni kellene, nem teszik

– mondja erről annak kapcsán, hogy Orbán 135 milliárd forintot kért Junckertől a határkerítésre és más védelmi intézkedésekre.

Navracsics Tibor az interjúban beszél arról is, az Európai Unióban közel állnak ahhoz, hogy Lengyelország ellen elindítsák a hetes cikkely alapján történő eljárást,

de azt a maga részéről elutasítja, amit a szervezetben már a legfelső szinten is megpendítettek, vagyis hogy a következő költségvetési ciklusban már a szolidaritásvállaláshoz és a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék a tagországoknak adott támogatásokat.

Arra a kérdésre, hogy mennyit árt egy tagországnak, ha a kormánya folyamatosan harcról beszél, és meg akarja állítani Brüsszelt, úgy válaszol, hogy a magyar politikai élet „érzelmi túlfűtöttségének” a megnyilvánulásait külföldön mindig durva nyelvezetként tartják nyilván, de inkább kommunikációs, mint politikai szintű problémáról van szó.

Ebből a szempontból – jegyzi meg – az Európai Parlamentben Magyarország és Lengyelország ugyanaz a kategória, az Európai Bizottságban viszont értékelik, hogy amíg Lengyelország nem bocsátkozik komoly tárgyalásokba, Magyarország hajlandó a párbeszédre.

Az interjúban Navracsics Tibort arról is faggatják, hiányzik-e neki a magyar belpolitika, a válasza pedig arra enged következni, hogy nem:

Magyarország rettenetesen hiányzik, Veszprém különösen. Ez a magyar belpolitika viszont nyelvileg és strukturálisan is nagyon más már, mint amiben én korábban részt vettem.

Hiányoznak a barátok, az események, még a viták is, de a ma uralkodó hang kicsit más, mint amikor még én lubickoltam benne.

168ora.hu