Oda a pénz, még sincs jó ivóvíz Makón
Makói kistérség - A felújított ivóvízrendszer jóval az átvétele után sem ad iható csapvizet. - írja a delmagyar.hu.
Elképzelhető, hogy a Makó térségi településeknek vissza kell fizetniük a programhoz kapott 3,1 milliárdos uniós támogatást.
Lapunk érdeklődésére a Miniszterelnökség sajtóirodája megerősítette: valóban fennáll annak a lehetősége, hogy a térségi ivóvízminőség-javító programhoz kapott uniós támogatást vissza kell fizetniük az érintett településeknek.
Mint korábban megírtuk, a programra Makó és a környező 16 település összesen 3,7 milliárd forintot költött – ebből 600 millió volt a belügyi tárca által biztosított önrész, a többi uniós támogatás.
A 2014 őszén indult beruházás alapkőletételekor úgy tervezték, 48 ezer háztartás jut majd az európai elvárásoknak megfelelő vízhez.
A minőséggel kapcsolatban azonban – mint többször megírtuk – lakossági panaszáradat indult, sőt a tisztiorvosi szolgálat is jelezte, hogy az új rendszer olyan baktériummal fertőzött, ami korábban nem is volt jelen a csapvízben.
Az önkormányzatok, tartva a támogatási szerződésben előírt határidő szorításától, ennek ellenére átvették a beruházást abban a reményben, hogy a kivitelező, a Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. és az A-HÍD Építő Zrt. konzorciuma utólag orvosolja a hibát.
Ez, vagyis a program fő célkitűzése azonban egyelőre nem sikerült – ezért merülhet fel, hogy az Unió visszakéri a támogatást.
Hogy miért nem ad még mindig jó vizet a felújított rendszer Makón és a környező településeken, annak tisztázására az uniós forrásokat koordináló szervek független igazságügyi műszaki szakértőt kértek fel.
A hónapokon át tartó vizsgálat megállapításai szerint a bakteriális fertőzés kialakulásához vállalkozói mulasztások, így a higiéniai szabályok megsértése, tisztítatlan, szennyezett anyagok felhasználása és a nem megfelelő kivitelezés vezetett.
A fertőzés elterjedésében fontos szerepe van a nem megfelelő tervezésnek is – a rendszer nem alkalmas a szervesanyag-
csökkentésre és a termikus fertőtlenítésre. Ezek együttesen a hatékony fertőtlenítést is akadályozzák
– tájékoztatta lapunkat Göbl Vilmos, a miniszterelnökségi sajtóiroda munkatársa.
– A 17 település közül jelenleg egyedül a mi négyesünkben, Nagyéren, Ambrózfalván, Pitvaroson és Csanádalbertin üzemel az új ivóvízhálózat
– mondta Radó Tibor, Pitvaros polgármestere. – Voltak gondjaink, de mára megoldódtak.
Erős klórszaga volt, az utóíze miatt sem szerették az emberek az új vizet.
Klór helyett azonban most már klór-dioxiddal fertőtlenítik, ami ugyanolyan hatásos, de szagtalan és íztelen.
Ettől függetlenül ha a pályázat inog, az bennünket is érint. Nem tudnánk megoldani a visszafizetést
– tette hozzá.
Hasonló véleményen van földeáki kollégája, Hajnal Gábor is.
A falu éves költségvetése 550 millió, ebbe nem fér bele százmilliók visszafizetése
– mondta. – Egyelőre tanácstalanok vagyunk. A pénzt kifizettük, a víz meg, amit kapnánk, rosszabb, mint volt.
Abban bízunk, hogy esetleg az utólag, pluszban kapott támogatásból sikerül rendbe hozni a rendszert.