2021-ben 155 621 fő hunyt el, 10,4 százalékkal többen, mint 2020-ban és 20,1 százalékkal többen, mint 2019-ben, amikor még nem érte el Magyarországot a koronavírus járvány. A 2022-es évről csak a 33. hétig vannak hivatalos adataink a Központi Statisztikai Hivataltól: 86 107 veszítették életüket összesen. Összevetésképpen 2021-ben a 33. hétig 96 952 haláleset történt, 2020-ban viszont még csak 80 510. Ebből koronavírusban 2022-ben eddig 13 590 beteg hunyt el, vagyis a halálesetek 15,8 százaléka kapcsolatban állt a Covid19-cel. 2021-ben az összes haláleset 16 százalékáról lehetett ugyanezt elmondani.

Azért fontos a halálozási statisztikák áttekintése, mert sokan úgy hihetik, "túl vagyunk a járványon", az omikron már csak "enyhén" fertőz, vagyis nincs mitől tartani. A gazdaság helyreállása, vállalkozások működése, így a munkahelyek megmentése érdekében a 2020-as hasonló korlátozások 2021-ben már nem lettek volna tarthatók, az egészségügy is jobban fel volt készülve a járványhullámokra, megvoltak az eszközök a betegek ellátására, illetve kifejlesztették a védőoltásokat is. Ennek ellenére az őszi delta hullám rengeteg áldozatot követelt.

Amíg 2019-ről 2020-ra 10,4 százalékkal nőtt a halálozások száma, 2019-ről 2021-re 20,1 százalékkal. Amíg a covid19-járványt megelőző évtizedben átlagosan 129 285 fő hunyt el egy év alatt, addig 2020-ban 141 002, és 2021-ben 155 621 a KSH adatai szerint. Ez a többlet egyértelműen a világjárvánnyal áll összefüggésben:

Az is kitűnik a statisztikákból, hogy bizonyos halálokok aránya - ha a járványt kivonjuk a számításból - csökkent. Ilyenek például a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a tüdőtágulat és asztma, vagy a motorosjármű-baleset. Ezek is összefüggésben állhatnak a koviddal, hiszen előfordulhatott, hogy valaki súlyos alapbetegével került kórházba, ahol azonban a koronavírus-fertőzés okozta halálát. A közúti balesetek következtében elhunytak számának csökkenésének hátterében részben pedig a korlátozások, illetve a megváltozott életmód (távmunka) állhatnak. Látható, hogy amíg 2020-ban az összes haláleset 6,4 százalékát tették ki a koronavírussal összefüggésbe hozható elhalálozások, addig 2021-ben már a 16 százalékát.

Érdemes megvizsgálni azt is, az évnek mely időszakában keletkezett a halálozási többlet. A járványt megelőzően a kiugró időszakot az adott év végétől a következő év első 10-12. hetéig tartó 3-4 hónap jelentette télen, azonban 2020-ban máshogy alakult a helyzet. Az év első 3 hónapjában a halálesetek száma nem mutatott olyan mértékű kiugrást, azonban az őszi influenza szezonnal egybeeső időszakban meredeken emelkedni kezdett a halálesetek száma. Ebben a tetőzés a 49. héten következett be, azonban a visszaesés nem tartott sokáig. 2021. 5. hetétől ismét emelkedett a halálesetek heti száma, amikor megérkezett az újabb hullám.

2021 őszén pedig jött a következő hullám - sorban a negyedik, melyet - akárcsak egy évvel korábban - kis visszaesés után követett a következő, omikron hullám 2022 második hónapjától. Semmi okunk azt feltételezni, hogy 2022 őszén nem fog ismét elkezdeni terjedni a koronavírus, más felsőlégúti-megbetegedésekkel egyetemben.

Aggasztóvá az teszi a helyzetet, hogy a járványkezelés idén őszre háttérbe szorult a - részben az ukrajnai háború okozta - globális gazdasági válság miatt, továbbá Magyarországon az oltási hajlandóság is alacsony. Már elérhetők az oltópontokon az omikron legújabb, jelenleg leginkább terjedő variánsai ellen az oltóanyagok, azonban egyelőre nincs tolongás az új vakcinákért.

Azt pedig semmi sem garantálja, hogy a koronavírus nem mutálódik tovább. Ahogy az influenza esetében már tudvalevő és megszokott, minden évben más-más törzs okoz nagy számban fertőzéseket, ezekre általában igyekeznek felkészülni előre az országok, és speciálisan az egyes variánsok ellen kifejlesztett vakcinákkal immunizálni. Azonban az olyan években, amikor más variáns kezd terjedni, mint arra számítottak, jellemzően több a fertőzésszám és a haláleset is.

Így például a 2015/2016-os évi alacsony megbetegedésszámmal alacsony halálozási szám társult, míg a 2016/2017-es szezonban a kiugró megbetegedésszám mellett rengetegen elhunytak. Ugyanez látható a 2017/2018 és 2018/2019-es szezon influenzás megbetegedései és a halálozási statisztikák viszonyában:

Ez alapján tehát, ha elfogadjuk, hogy a koronavírus is olyan szezonális megbetegedéssé válik idővel, mint az influenza, akkor a fertőzésszámoktól nagyban függhet, hány áldozatot követel a vírus az adott évben. Ezért nagyon fontos az immunizálás, oltatás mellett az is, hogy továbbra is kerüljük a fertőzésveszélyes helyzeteket, szükség esetén hordjunk arcmaszkot, használjunk kézfertőtlenítőt. Bár a pandémia mostanra kezelhetőbb szakaszba jutott, még mindig sok magyar egészsége lehet veszélyben idén ősszel, ezért érdemes betartani továbbra is az alapvető ajánlásokat. (Pénzcentrum)