h i r d e t é s

Orbán és Nazarbajev szavain kívül nem találni semmit a kazah kapcsolatokban!

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Orbán és Nazarbajev szavain kívül nem találni semmit a kazah kapcsolatokban!

2017. június 27. - 13:49

 

A kazah fővárosban tárgyal Szijjártó Péter külügyminiszter. - írja az mno.hu.

Jelmezes felvonulás az Asztanában megnyílt szakvilágkiállításon 2017. június 10-én. A kazah fővárosban június 10-től szeptember 10-ig tart az energetikai szakvilágkiállítás, amelynek fő témája a jövő energiája, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint az energiahatékonyság Fotó: Balogh Zoltán / MTI Forrás: mno.hu

A látogatásnak a jövő energiája témára koncentráló Expo 2017 világkiállítás és a két nép különlegesnek mondható kapcsolatai mellett az is kiemelt jelentőséget ad, hogy a Kazah Köztársaság 25 éve vette fel Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat. Minden adott tehát, hogy az immár stratégiai szintűre emelt kétoldalú kapcsolatok demonstrálják a magyar keleti nyitás sikerét.

Ezzel szemben – sajnos – az egymást érő látogatások, a szimbolikus lépések sora és a szép szavak ellenére is csak az látszik, hogy e kapcsolatrendszer lényegében üres, s a kereskedelmi kapcsolatok még közép-európai összehasonlításban is messze elmaradnak a bennük rejlő kiváló lehetőségektől.

Többször jártam az utóbbi időben Kazahsztánban, s a rendkívül meleg fogadtatás, a két nép testvéri kapcsolatainak folyamatos hangsúlyozása és – ami még fontosabb – demonstrálása ellenére szinte alig látszik a magyar jelenlét.

Pedig egyes szakértők szerint igény lenne rá, az élelmiszerboltokban azonban nincs magyar termék, egy kórházban járva is csak a cseh orvosi műszerekről áradoztak, s a mezőgazdasági technológiák vagy a tenyészállatok is láthatatlanok a tevék és lovak tengerében.

Egy szó, mint száz, a magyar cégek a Mol kivételével szinte alig profitálnak a feltörekvő közép-ázsiai ország gazdaságának kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkított, negyedszázados bővüléséből.

Magyarország egyébként az elsők között ismerte el 1992-ben Kazahsztán függetlenségét, amely 1993-ban a térségben először nálunk nyitott nagykövetséget.

Az indulási feltételek tehát adottak voltak, s diplomáciai akadálya most sincs annak, hogy ez a kapcsolatrendszer igazi tartalommal telítődjön.

A két ország vezető politikusai rendszeresen találkoznak, csak az idén járt már Asztanában Mikola István külügyi államtitkár, az Expo 2017 megnyitóján ott volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, most Szijjártó Péter tárgyal a kazah fővárosban, ahová két év után újra várják még nyáron Orbán Viktort is.

Hosszú előkészítés után és jelentős állami segítség mellett idén júniustól már közvetlen légi összeköttetés létezik a két főváros között. A Wizz Air heti két alkalommal indít járatot Asztanába.

Még 2015 végén 40 millió dolláros tőkével megkezdte a működését a Kazah–Magyar Mezőgazdasági Befektetési Alap is, amelynek működéséhez a forrást alapítóként az Eximbank és a KazAgro National Management Holding JSC biztosítják.

Mint egy közelmúltban zajlott budapesti konferencián elhangzott, az alap három befektetési lehetőséget vizsgál a kazah tejipar, húsipar és növénytermesztés területén. Az alapkezelő a folyamatban lévő ügyek lezárását követően, várhatóan a harmadik negyedévben hajtja végre az első befektetést mintegy 10 millió dollár értékben.

Egy kazah cég már 2015 óta hulladékgazdálkodási berendezéseket szállít ki, egy hazai vállalat pedig orvosi berendezések és reagensek exportjával kapcsolatban folytat előrehaladott tárgyalásokat. A dolog szépséghibája, hogy információink szerint magyarok hiányában eddig csupán egy holland kötődésű virágkertész cég élt a támogatási lehetőséggel.

Mint a már említett konferencián is elhangzott, az alapkezelő a kazahsztáni céltársaságok mellett több magyar beszállítóval is kapcsolatban áll a befektetések elvárt magyar tartalma miatt. A mai napig bezárólag azonban mindössze két előzetes beszállítói szándéknyilatkozatot kötött.

Ez mindennél többet elmond a kereskedelmi és befektetői kapcsolatok állásáról.

Az Expo 2017-en is inkább a látvány, semmint a tartalom áll a középpontban, s akkor még nem beszéltünk a sajtóban egymás után megjelent, a magyar fél növekvő költségeiről szóló cikkekről.

A közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium a Közbeszerzési Értesítőben tette közzé, hogy a március végén leszerződött 1,073 milliárd forint helyett 1,122 milliárd forintba kerül az asztanai szak-világkiállításon való magyar megjelenés komplex kivitelezésével, üzemeltetéssel, szervezéssel kapcsolatos feladatok ellátása.

A tendert egyébként konzorciumban nyerte el az International Construction Company Zrt., az L. A. C. Kazahsztan Vengerszkiy Torgoviy Dom LLP, a TOO „K-Protocol”, illetve a BO Event Kft.

Az ő feladatuk, hogy az expón felépítsék, üzemeltessék, majd lebontsák a magyar pavilont, de a szerződés alapján a programszervezés és a kommunikáció is az ő dolguk. A konzorcium egyik tagja, az L. A. C. Horváth László vállalkozóhoz, tiszteletbeli kazah konzulhoz köthető.

A milliárdos vállalkozó közel két évtizede kiváló kapcsolatot ápol a Fidesz felső köreivel, mindenekelőtt a karcagi vonallal.

A nagy ráfordítás ellenére az expón üzlet aligha köttetik. Pedig erre a kétoldalú forgalmat látva égetően nagy szükség lenne. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly alig több mint 113 millió dollárt tett ki, amely mindössze 0,2 százaléka az összkazah forgalomnak.

A lengyel relációban ez a szám 760, a románban 803, míg a csehben 252 millió dollár.

Így aztán beszélhetünk a vízgazdálkodás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a városi tömegközlekedés fejlesztése területén mutatkozó lehetőségekről, ha nincs hazai árualap. Marad a kommunikáció, a kölcsönös jóindulat jeleként pedig az évfordulón a két nép sok mindent, csupán a realitásokat felülírni nem tudó rokon tudatát illusztráló könyv, Nemat Kelimbetov Nem akarom elveszíteni a reményt című művének kiadása.

mno.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s