Egyelőre egy dolog biztos: az új menetrend nem igazán jött be.

Óriási újítással futottak neki az EU állam- és kormányfői szokásos évzáró csúcstalálkozójuknak: a szokásos, csütörtök délutántól péntek délig tartó menetrend helyett egy napba szorították be a csúcs eseményeit. Este nyolckor ehhez képest úgy tűnt: olyan komoly sikert azért nem ért el a vezetőket tömörítő Európai Tanács lengyel elnöke, Donald Tusk. Miközben fél hétkor már a záró sajtótájékoztatónak kellett volna kezdődnie, hírek szerint nagyjából akkor ért véget a program első eleme, a munkaebéd, a záró sajtótájékoztatók időpontjáról pedig még semmi hír nem volt. (Az azt követő, a Brexit utáni helyzetről szóló vacsora kezdetét a tudósítók nagyjából éjfélre saccolták.)

Hét órára mindenesetre megszületett két fontos döntés – meglepetést persze egyik sem okozott. Meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat, a tilalmak a jelenlegi állás szerint 2017 közepéig maradnak fenn.

A kereskedelmi, gazdasági embargót az ukrajnai konfliktusban való orosz szerepvállalás miatt vetette ki az EU – több tagország, köztük Magyarország és Olaszország tiltakozása ellenére. Korábban felvetődött, hogy a szíriai beavatkozás miatt is szankciókat vetnek ki, ám ettől elálltak.

A hollandokkal is sikerült megegyezni az EU és Ukrajna közötti társulási szerződésről. Hollandiában idén áprilisban népszavazáson utasították el az egyezményt. Mark Rutte holland kormányfő ezért a szerződés életbe léptetésének fejében biztosítékokat várt el arra nézve, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat az unióhoz, és állampolgárai nem vállalhatnak szabadon munkát a tagországokban.

A hét órakor ezzel kapcsolatban kiadott nyilatkozat elismeri ugyanakkor, hogy az ukránok teljesítették a vízummentesség feltételeit. Ezt egyébként már egy évvel ezelőtt is megállapította az EU, sőt, idén januárban ideiglenesen már a társulási szerződés is hatályba lépett. A vízummentesség elérésére azóta sincs dátum, igaz, állítólag a folyamatot felgyorsítja, hogy a múlt héten megállapodtak az uniós szervek a vízummentesség felfüggesztésének feltételeiről.

Minden az asztalra került

A csúcson ezen a két témán túl számos pont szerepelt még a digitális gazdaságtól fiatalkori munkanélküliségig. A Bruxinfo salátástálhoz hasonlította a programot, hiszen azon minden napirenden levő kérdés felbukkant, ám igazából egyik sem kapott hangsúlyt.

És egyikben sem fog döntés születni. A Brexitről például tárgyal ugyan a többi 27 ország, ám sokra már csak azért sem juthatnak, mivel a mai napig nem tudni semmit arról, mikor és milyen feltételekkel távozik majd az Egyesült Királyság az unióból.

A Brexit mindenesetre a csúcs leglátványosabb gagjét szolgáltatta a Twitteren: a csúcs helyszínén készült néhány másodperces vágóképet, amin az egymást üdvözlő politikusok között Theresa May brit kormányfő egyedül tesz-vesz.

A menekültválság is szóba kerül, és Orbán Viktor ugyan – mint minden csúcs előtt – most is vétót helyezett kilátásba a kötelező áttelepítési kvóták ügyében, ám vélhetően megint csak nem ezen bukott el a bizottsági kezdeményezés. A kormányfő a csúcsra érkezve az ATV kérdésére pontosított a vétóval kapcsolatban is: mint fogalmazott, "Ez egy ilyen udvariaskodó, zsúrpubis hangulatú világ itt Brüsszelben, itt nem szokás olyan durva szavakat használni, mint vétó. De olyat, hogy az egyhangúság hiánya, olyat lehet." Brüsszelben arról is beszélt: kezdik elfogadni azt az ötletét, hogy az unió határain kívül hozzanak létre menekülttáborokat, nem az unióban.

A visegrádi országok kormányfői egyébként a csúcs előtt adtak ki közleményt, amelyben elismerték, hogy a migráció kérdésével kapcsolatban közeledtek az álláspontok az unió külső határvédelmét illetően. Megjegyezték ugyanakkor, további erőfeszítésre van szükség a migrációs politikák összehangolása érdekében. Véleményük szerint egy új európai migrációs politika csak a bevándorlási nyomás csökkentését hatékonyan biztosító külső határok teljes ellenőrzése által lehet sikeres.

A csúcson nyolc előtt kiadott közös nyilatkozat ehhez képest a korábbi vállalások teljesítésére szólította fel a feleket - mint mindig -, a tagországok emellett ígéretet tettek arra, hogy a következő fél évben megoldást találnak a közös menekültpolitika kérdéseire.

Szíria: segítségre van szükség

Szíriával kapcsolatban sem nagyon jutottak túl a látszatpolitizáláson, bár Donald Tusk elismerte, hogy az aleppói lakosoknak nem újabb részvétnyilvánításokra van szükségük, hanem valódi hatékony segítségre. A csúcs elején az unió külpolitikai főképviselője, Federica Mogherini beszélt arról, hogy elfogadhatatlan, ami Aleppóban történik, majd a találkozó résztvevői találkoztak Brita Hági Haszánnal, a kelet-aleppói városi tanács vezetőjével. 

Sajtótájékoztatóján Haszán elmondta, több mint 50 ezer civil tartózkodik Aleppó jelenleg keleti részében, akiket le fognak mészárolni, ha nem javul a helyzet. Több mint 800 sebesültnek azonnali evakuálásra lenne szüksége – tette hozzá a vezető, aki a politikai és a humanitárius problémák különválasztására kérte a nemzetközi közösséget.

A brüsszeli főtér fényei mindenesetre elsötétülnek ma este a szolidaritás jeleként, miközben Aleppóban megkezdődött a civilek evakuálása.

hvg.hu