Nem lankadt a fehérorosz tüntetők elszántsága az augusztus 9-ét követő második napon sem annak ellenére, hogy a rendőrség továbbra is kőkeményen lép fel velük szemben, például gumilövedékekkel tüzelve igyekezett feloszlatni a tüntetéseket - derül ki a BBC híréből. Szjvatlana Tihanojszkaja ellenzéki elnökjelölt, aki a hivatalos adatok szerint csak 10 százalékot szerzett a szavazáson Litvániába távozott, miután környezetében attól tartottak, hogy provokációk érik.

A jelölt nem ismeri el a vereségét, miután még a Aljakszandr Lukasenka államfő hívei is úgy gondolják, hogy a szavazást elcsalták - szerintük az elnök győzelme nem kétséges, de a 80 százalékos szavazati arány nem hihető. A szavazás lebonyolítását nem ellenőrizték független civil szervezetek, az EBESZ-t nem hívta meg a minszki kormány. A BBC felteszi a kérdést, hogy a botrányos belpolitikai helyzete miatt a világsajtó címoldalaira került Fehéroroszországról vajon mennyit tud az átlagolvasó? A cikkből drámai kép rajzolódik ki egy balsors tépte országról.

Orbán Viktort emlegetik

Népességarányosan a Fehéroroszország hozta a legnagyobb emberáldozatot a második világháborúban - kezdik a tragédiák sorolását. Több mint 1,6 millió civil és 600 ezer katona vesztette életét az országban, beleértve ebbe azt is, hogy szinte a teljes zsidó népességet megölték. A főváros, Minszk 85 százaléka elpusztult a bombázásokban és csak az 1950-es, 1960-as években építették újjá.

Az elmúlt napok híreiben ismétlődően megjelent, hogy Lukasenka 1994 óta elnöke Fehéroroszországnak - amely egyébként a Szovjetunió felbomlása előtt, még a polgárháború idején 1918-1919-ben egyszer már függetlenné vált -, az azonban talán kevésbé ismert, hogy ő Európa leghosszabb ideje hatalmon lévő államfője. Lukasenka egyszer azt mondta, hogy bárkit, aki az ellenzékhez csatlakozik, "terroristának" fognak minősíteni.

Az EU 2004-ben szigorú korlátozásokat vezetett be Fehéroroszországgal szemben, a diktatórikus rendszer miatt, amit 2016-ban jelentősen enyhítettek, remélve, hogy konszolidálódik a rendszer - emlékeztetett a The New York Times. Az elcsalt választás után rendőri erőszakra válaszul újabb szigorítás jöhet, hacsak Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nem "menti meg" Lukasenkát azzal, hogy - az egyhangú szavazást igénylő döntésnél - megvétózza a bevezetésüket. Júniusi minszki vizitjén azt mondta, hogy az uniónak be kellene fejeznie Fehéroroszország szankcionálását.

Csernobil

Miután az ország nagy nehezen hátra hagyta a második világháborúban szerzett súlyos sebeket, újabb szörnyű csapás érte. A csernobili atomerőmű 1986. áprilisi katasztrófája nyomán a levegőbe került radioaktív hulladék 70 százaléka Fehéroroszországban landolt. Az ország mezőgazdasági művelésre alkalmas területének ötöde beszennyeződött, több mint 2000 várost és falut kellett kiüríteni, több mint félmillió embert telepítettek át.

A szennyező anyagok egy része, amelyek a földbe jutottak, gyakorlatilag örökre használhatatlanná tették azt, miután felezési idejük több mint 24 ezer év - derül ki a Chernobyl International emberjogi civil szervezet adataiból. A csernobili katasztrófa miatt Fehéroroszország elvesztette költségvetési bevételeinek 20 százalékát, és a teljes kárérték a szervezet becslése szerint 235 milliárd dollár (a paksi bővítésre adott orosz hitel hússzorosa). Jelenleg is kétmillió ember él veszélyeztetett övezetben, közülük félmillió különösen nagy kockázatú zónákban.

Ehhez képest kis színes érdekesség, hogy Lee Harvey Oswald, John F. Kennedy gyilkosa, aki 20 éves korában érkezett Oroszországba azt állítva magáról, hogy marxista, Minszkben lakott. Az orosz hatóságok engedélyezték az országban tartózkodását, miután a KGB megtagadta lejárt turistavízumának meghosszabbítását. Egy rádió- és tévégyárban dolgozott - ő volt az egyetlen amerikai, aki akkoriban ott élt. Feleségül vette Marina Pruszakovát 1961-ben, egy évre rá született egy lányuk és 1962-ben átköltöztek az USA-ba. (napi.hu)