h i r d e t é s

Orbán rögtön erős Európát követel, ha pénzről van szó

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Orbán rögtön erős Európát követel, ha pénzről van szó

2020. február 22. - 09:17

 

A költségvetési vita feltárta, milyen megosztott az unió, ami azután nagyban fékezi a szervezet világpolitikai törekvéseit. - írja a Bloomberg

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A részvevők 28 óra után adták fel a küzdelmet Brüsszelben, de az év végéig elvileg egyezségre kell jutniuk. A következő hét évre szóló büdzsé kulcskérdése a gazdáknak adott támogatás, a lemaradó térségek megsegítése, illetve olyan programok finanszírozása, amelyek nélkülözhetetlenek az EU közös jövője szempontjából. Ez a csúcs azonban kicsinyes alkudozással telt, noha a tét a tömb GDP-jének mindössze 1 %-a.

Merkel úgy nyilatkozott a dicstelen befejezés után, hogy eleget hallott a vörös vonalakról. Ám ha egyszer megszületik a kölcsönösen elfogadható tervezet, az megmutatja, hajlandó-e Európa többet költeni a közös célokra, előnyben részesíti-e az innovációt a hagyományos iparágakkal szemben, és hogy beveti-e pénzügyi erejét a jogállam kikényszerítésére az olyan tagoknál, mint Magyarország és Lengyelország.

A szervezeten belül két tábor alakult ki: a déli és keleti nettó kedvezményezettek magasabb kiadások mellett kardoskodnak, míg az északi nettó befizetők félnek a hazai következményekről, ha belemennének, hogy adjanak be többet. A spanyol miniszterelnök kiábrándítónak nevezte a csúcsot. Azt sürgette, hogy találják meg az egyensúlyt a nemzeti és a közösségi érdekek között.   

Kudarcba fulladt az európai csúcsértekezlet

Túl mélyek az ellentétek a tagállamok két csoportja között a következő hét évre szóló költségvetés ügyében és a nettó befizetők, Merkellel az élen nem voltak hajlandóak növelni a hozzájárulásukat. - írja a Guardian

Pedig már nincs sok idő hátra, mert ha az év végéig nem születik meg az egyezség, akkor leállnak a kifizetések.

Sok bírálat érte az Európai Tanács elnökét, mondván, hogy az nem vetett számot a realitásokkal. Vagy ahogy egy uniós diplomata megfogalmazta: csak egy VW-re van pénz, ő mégis egy Range Rovert célzott meg, de a legrosszabb, hogy ehhez a német kancellártól kért segítséget. Ám a négy takarékos állam, a hollandok, dánok, osztrákok és svédek – Berlinnel az oldalukon – nem kívánják felemelni az 1 százalékos plafont. Michel ezzel szemben azzal érvelt, hogy legalább megpróbálta.

A kohézió barátai, tehát nettó kedvezményezett 16 állam képviselői viszont a másik oldalra mutogattak, mondván, hogy az nem volt kapható a nagyobb szolidaritásra. A jobboldali, nacionalista Orbán Viktor, aki hazai sikereit javarészt a Brüsszel elleni támadásokra építi, azt mondta, hogy Magyarország nem csupán a felzárkózást szorgalmazza. Fontosnak tartja a szoros együttműködést is, hogy az EU erős legyen, amihez combos költségvetés szükséges.    

Orbán szerint ők a többség

Kemény frontok alakultak ki az EU-csúcsértekezleten: a takarékos négyekkel szemben áll Kelet- és Dél-Európa 17 állama, amelyekről Orbán azt mondja: ők alkotják a többséget. - írja a Die Presse

A politikus, aki kétéves bojkott után állt a brüsszeli fórumon a nemzetközi sajtó képviselői elé, már tegnap délután megjósolta, hogy zátonyra fut a tanácskozás. Ám szerinte az erős unió érdekében be kell fektetni. Csakhogy olyan javaslattal rukkolt ki, amely teljesen elfogadhatatlan a négy takarékos állam számára. Azt sürgette, hogy a tagok a GDP-jük 1,3 százalékát fizessék be a költségvetésbe, ami valóságos horror az osztrák kancellár számára.

Kurz pár hete még ’hídépítőként’ jelent meg Prágában Orbán oldalán a V4-ek konferenciáján. A magyar elképzelés azt jelentené, hogy Ausztriának a mostaninál évente 1,5 milliárd euróval többet kellene átutalnia Brüsszelbe. A kancellár mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy nincs abban semmi rendkívüli, ha eredménytelennek bizonyul az első nekifutás, ám a dolgok jó irányban haladnak. (nepszava.hu)


 

h i r d e t é s