h i r d e t é s

Orbán uniós politikájának szerves részévé vált a vétó

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Orbán uniós politikájának szerves részévé vált a vétó

2021. május 18. - 06:55

 

A magyar vétófenyegetéseknek és vétóknak már régi hagyományai vannak. Az utóbbi években Kína, Oroszország és Törökország mellett foglalt állást Budapest az Unióval szemben.

Forrás: JOHANNA GERON / POOL/AFP

Orbán Viktor kormányfő utóbbi időkben alkalmazott stratégiájának alapeleme volt, hogy vétóval, vagy vétófenyegetéssel emelte a tétet. Sajátos tárgyalási stratégiájának ez az eszköze. A cél az volt, hogy ezáltal kényszerítse kompromisszumra az Európai Uniót. Tavaly Lengyelországgal együtt fenyegetőzött az Orbán kormány a következő hétéves költségvetés, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadásának megvétózásával, mivel a kifizetéseket jogállamisági normák teljesítéséhez akarták kötni.

A vétó persze nem magyar találmány. 2008 decemberében például Szlovénia blokkolta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal a két állam közötti határvita miatt. Észak-Macedónia ugyan nem uniós tagállam, de két EU-s tagország, Görögország, majd Bulgária állt a Szkopjéval való uniós csatlakozási tárgyalások útjába. 2008-ban Hollandia vétója miatt hiúsult meg a korábban már parafált stabilizációs és társulási egyezmény aláírása Szerbiával. 2020 szeptemberében Ciprus ellenállása miatt nem tudott szankciókról dönteni az uniós külügyminiszterek tanácsa a belarusz vezetés ellen. A szigetország ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy Törökországra is vessenek ki szankciókat. Itália is élt már a tiltakozás e formájával, 2017-ben, amikor az EU-s külügyminiszteri tanácsülésen megakadályozta az embercsempészet ellen indított, Sophia nevű földközi-tengeri művelet mandátumának meghosszabbítását.

Az EU-ban nem példa nélküli, hogy egy állam saját önös érdekeit szem előtt tartva élt a tiltakozásnak e módjával, arra azonban csak Magyarország esetében volt példa, hogy azért élt a vétóval, azért blokkolta egy közös uniós nyilatkozat elfogadását, mert ezzel egy külföldi, nem is uniós hatalom érdekeit képviselte. Az utóbbi években már többségben vannak azok a vétók magyar részről, amelyekkel Kína, Oroszország és Törökország érdekében ment szembe Brüsszellel Budapest.

Az EU-ban és Berlinben mindeddig figyelemreméltó türelemmel viselték ezeket a partizánakciókat, bár már a német kormány is mintha kezdené elveszíteni a türelmét, amint ez Heiko Maas német külügyminiszter reakciójából is kiderült.

Felfoghatatlannak nevezte, hogy Magyarország a külügyminiszterek hétfői ülésén még azt a Kínát elítélő határozat elfogadását is megakadályozta, amely már az előző verzió egy felvizezett változata volt. Pedig egy elnyomó államot kívántak elítélni, amely lábbal tiporja a hongkongiak demokrácia iránti törekvéseit. Mindez azért feltűnő, mert Orbán Viktor előszeretettel hivatkozik arra: a nyugatiak ne szóljanak bele a magyar jogállamiság ügyébe, mert ő az utcán harcolt a szabadságért.

Angela Merkel 2018 novemberében kijelentette: újra kell gondolni a döntéshozatal rendszerét, le kell mondani az egyhangú döntésekről, ahol ezt az uniós szerződések lehetővé teszik. Hasonlóképpen foglalt állást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019 közepén, röviddel a brüsszeli grémium élére való megválasztása előtt. Elmondta véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az uniós külpolitikát érintő kérdésekben egyhangú döntésre van szükség, elegendőnek kell lennie a minősített többségnek, vagyis ha a tagállamok 55 százaléka a javaslat mellett szavaz és az előterjesztést támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább a 65 százalékát képviselik.

Csakhogy az Unióban is lassan őrölnek azok a bizonyos malmok, és egy ilyen változtatáshoz alighanem az EU-s alapszerződés megváltoztatására is szükség lenne, de az egyre gyakoribbakká váló vétó, és vétófenyegetések miatt elkerülhetetlen lesz e szavazási forma bevezetése, ha Brüsszel el akarja kerülni az arcvesztést egy-egy nemzetközi konfliktusban. E tekintetben fontos első lépés lehet a német Bundestag által másfél hete elfogadott javaslat, amely rámutatott, mivel a tagállamok mindinkább önös érdekeiket tartják szem előtt a voksolásoknál, szétzilálva ezzel az uniós intézményekben a döntéshozatalt, a minősített többség felé kell elmozdulni. Ám a lehető legoptimistább jóslat szerint is egy ilyen változtatás 2022 második felétől léphetne életbe, de ez is inkább csak vágyálomnak tűnik. 

Magyarország, a vétóbajnok

Ami az Orbán-kormány korábbi vétóit és vétófenyegetéseit illeti, kezdetben David Cameron egykori brit miniszterelnök volt a magyar miniszterelnök szövetségese. 2011-ben az év végi uniós csúcstalálkozóján együtt vétózták meg az uniós alapszerződés módosítását igénylő, német-francia kezdeményezésre javasolt szigorúbb költségvetési szabályozást. Akkor még egyébként annyira nem ismerték a magyar kormányfőt Európában, hogy az uniós állam- és kormányfők között egyesek úgy vélték: Orbán Viktor egyszerűen csak félreértette, vagy nem hallotta, miről van szó.

A magyar vétók száma 2017-től nőtt meg, a budapesti kabinetet joggal nevezhették vétóbajnoknak. Több vétójával Budapest azt akarta illusztrálni: elutasítja a menekültek befogadását. 2018 áprilisában Magyarország megvétózta annak a közös uniós nyilatkozatnak az elfogadását, amelyet az EU a május 2-i marrákesi csúcstalálkozón készült aláírni a rabati folyamatban részt vevő afrikai országokkal. Ennek értelmében az EU anyagi támogatás fejében a migráció megakadályozására ösztökélte volna az afrikai államokat. Budapest szélsőséges álláspontra helyezkedve azzal érvelt: a migráció rossz és veszélyes, nem menedzselni, hanem megállítani kell. A nyugati kormányok megdöbbentek a magyar álláspont kapcsán. Az ENSZ Közgyűlése 2018. december 19-én nagy többséggel fogadta el a migrációról szóló megállapodást, Magyarország azonban nemmel voksolt, igaz, ezzel semmit sem ért el. Magyarország 2019 februárjában megakadályozta, hogy az európai uniós nagykövetek közösen jóváhagyjanak egy határozatot, amely egy Svájccal kötendő együttműködésről szólt volna. Az indoklás szerint a vétó oka az volt, hogy a dokumentumban szerepelt egy a migrációra utaló bekezdés.

Ukrajnával kapcsolatban több magyar vétó is született. 2017 októberében a NATO-nagykövetek értekezletén a magyar kormány jelezte, nem támogatja egy magas szintű miniszteri találkozó megrendezését Ukrajnával. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény állt a háttérben. Előzőleg Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarország megvétózta a 2017 decemberére tervezett NATO-Ukrajna Bizottság ülését, egy NATO-illetékes azonban akkor azt közölte, nem is volt tervbe véve egy ilyen találkozó.

2019 októberének végén Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát. Orbán Viktor a kárpátaljai magyar kisebbséggel szembeni diszkriminációval indokolta a lépést. Azt is hozzátette, Magyarország nem Oroszország miatt, vagy Oroszországra tekintettel fogalmazta meg Ukrajnával szembeni álláspontját.

Feltűnést keltett, hogy 2019 júniusában a Fidesznek az Európa Tanácsban ülő négy tagja nem szavazta meg, hogy az ET vizsgálja ki a 2017 októberében megölt máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia halálának körülményeit.

2020 májusában a magyar parlament politikai nyilatkozatot szavazott meg a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálása kapcsán, mert az indoklás szerint annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. A magyar kormányfő több külföldi barátja érdekeit képviselte az EU-ban. Kiállt például Benjamin Netanjahu mellett. 2020 májusában az EU arra szólította fel az új izraeli kormányt, hogy tartózkodjon a ciszjordániai telepek tervbe vett bekebelezésére vonatkozó egyoldalú lépésektől, és tartsa be a nemzetközi jogot. Bár a dokumentumot Magyarország és Ausztria megvétózta, Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ismertette azt, hangsúlyozva, hogy az összes többi tagállam aláírta. Még egy évvel korábban New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsában Magyarország megvétózta a közös uniós állásfoglalást, amelyben többek között aggodalmukat fejezték volna ki a jelenlegi, kétállami megoldást fenyegető folyamatok, valamint a palesztinok halála és az izraeli hatóságok éleslőszer-használata miatt.

Recep Tayyip Erdogan jogsértéseit is a magyar külügy ellenállása miatt nem ítélte el közösen az EU 2019 októberében. Az akkor még 28 uniós tagállamból Ankara szíriai offenzívája előtt Magyarország volt az egyetlen, amelyik leszavazta az EU Törökországnak szánt figyelmeztetését.

Természetesen Vlagyimir Putyinnak is tett szívességet a kormány: februárban megakadályozta a tagállamok egységes fellépését, hogy elítélhessék az Oroszország-szerte zajló tüntetéseken résztvevőkkel és arról tudósító újságírókkal szembeni rendvédelmi szervek erőszakos fellépését, illetve emlékeztessék Oroszországot arra, hogy ezzel a maga által is vállalt európai normákat lábbal tiporja. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s