Van még valaki ebben a nyomorult országban, aki beveszi ezt a maszlagot? A kérdés merőben költői. A poént ezúttal Orbán magyar hangjaként Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója előadásában olvashattuk.

Úgy esett, hogy a Közös Ország Mozgalom vitafórumot rendez március 25-én. A rendezvényre elvárják a nagyobb pártok listavezetőit. És rögtön el is jutottunk a probléma mértani közepéhez, mert a kormánypártot is be kéne vonni. A 444 idézi a szervezetet:

„Jól működő demokráciákban a választásokat a pártok vezetőinek nyilvános vitája előzi meg, ahol a politikusok kiállnak a választók elé, ütköztetik érveiket és bemutatják programjukat. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a listavezetők megosszák velünk elképzeléseiket az ország jövőjéről, valamint bemutassák azon intézkedéseket, amelyekkel a polgárok életszínvonalának javítását tűzik ki célul”

Tény azonban, hogy a miniszterelnök, meglepő rutinnal használja leglogikátlanabb kibúvókat annak elkerülésére, hogy érdemiekben tárgyalnia kelljen bárkivel is. Minek is megadni az esélyt egy kihívónak? Még a végén bebizonyosodna, hogy minden körülmények közt felkészült. „Mégis hová vezetne ez? Nem igaz Mrs Lipton”

Hacsaknem arról van szó, hogy Orbán akkor sem tudna egy épp kézláb érvet bedobni, ha az élete múlna rajta.

És itt van a kutya elásva. Orbán Viktor nem felkészültségéről híres, begyakorolt merev panelmondatokat puffogtat minden alkalommal, amikor megszólal. Nyoma sincs a spontaneitásnak. Ezek és a jól begyakorolt, mesterkélt pózok alkotják kommunikációját. Amik reklámszüneteiben hiábavaló próbálkozást tesz nyelvét szájában tartani.

Így aztán nem meglepő, hogy Hidvéghy olyan közleményt adott ki amitől józan érzésű ember megkarmolja magát:

„Valódi és értelmes vita nem folytatható olyanokkal, akik az ország legelemibb érdekét sem hajlandóak szem előtt tartani, sőt, minden erővel az ellen tevékenykednek. Ilyen feltételek mellett vitatkozni képmutatás, sőt, a szavazók semmibevétele lenne.”

Érdekes, amikor egy magát demokratának kiadó politikus a demokrácia alapját képező legfontosabb jellemzőt tagadja meg magától.