fbpx Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot | CIVILHETES

h i r d e t é s

Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

2020. december 13. - 05:56

 

Nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j), Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (k) és a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski (b) találkozója Varsóban 2020. december 8-án. - MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.

Elhangzott egy kulcsmondat

"Ha nem tárgyaltunk volna róla, ha nem sikerült volna pontosan megírnunk a megállapodásunk hatásait, hogy aztán azok az Európai Unió iránymutatásaivá váljanak, akkor összehasonlíthatatlanul kevésbé lennénk hatékonyak" - ez az a kulcsmondat, amit Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt vezetője, miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor magyar kormányfő régi szövetségese mondott pénteken a Gazeta Polska magazinnak és a TV Republikának adott interjúban.

A niezalezna.pl weboldalon megjelent interjú leirat, amelyet a PAP hírügynökség szemlézett, megerősíti azt a Portfolio által már csütörtökön jelzett információt, hogy a jogállamisági mechanizmus ügyében érzékelt összefeszülést látva Angela Merkel német kancellár megkérte Orbán Viktort és a lengyel kormány vezetőit (Mateusz Morawieczkit, illetve Jaroslaw Kaczynskit), hogy fogalmazzák meg pontosan az igényeiket írásban, mert ez lesz majd az Európai Tanács ez ügyben kiadandó következtetéseinek gerince. Úgy tudjuk, hogy elsődlegesen a magyar kormányfő legszűkebb környezete írta a szöveget, végig szoros egyeztetésben a lengyelekkel és miután ezt az anyagot megírták, elkezdte tényleg egyengetni a papír „útját” a nyugat-európai szereplők között Merkel és közben a háttérben leellenőriztette a Tanács jogi szolgálatával is annak tartalmát, amely felől a végső jóváhagyás is megjött.

Máshogy volt a kronológia

Ezzel a fenti kijelentésével Kaczynski gyakorlatilag ezt a külvilág felé is felfedte. Így tehát elárulta, hogy hogyan is zajlott a háttérben annak a 4 oldalas német papírnak a megszületése, amelyről kívülről úgy lehetett tudni, mintha a németek rakták volna össze a kompromisszumkeresés jegyében és amelyre az utolsó pillanatban rábólintott a magyar-lengyel páros, hogy aztán némi „duzzogás” után a többi 25 is megtegye.

ÉPPEN ELLENKEZŐLEG TÖRTÉNT: ELSŐSORBAN A MAGYAR, MÁSODSORBAN A LENGYEL KORMÁNY VEZETŐI A VÉGSŐKIG TISZTÁZVA LEÍRTÁK, HOGY MIK AZ IGÉNYEIK, NYILVÁN A NÉMETEKKEL ÉS A JOGI SZOLGÁLATTAL SZOROSAN EGYEZTETVE A REÁLIS LEHETŐSÉGEKET. AZTÁN A NÉMETEK MÉG KICSIT VALÓSZÍNŰLEG IGAZÍTOTTAK RAJTA.

És ezután a németek azt átnyomták a többieken, főként a kezdetben húzódozó Mark Rutte holland kormányfőn, aki szintén kikérte a Tanács jogi szolgálatának véleményét, ami csak csütörtök estére futott be, és ezért kellett kicsit áthangolni az EU-csúcson tárgyalt témák sorrendjét. Aztán amint befutottak a Ruttét is elvileg megnyugtató információk, utána már „meglepően gyorsan”, állítólag 22 perc alatt átment az Európai Tanács csütörtök esti szűk körű egyeztetése nyomán az egész alku. És mivel a magyar-lengyel páros elérte minden kívánságát a papírba leírt anyaggal (ezt azóta mindkét kormány hivatalos kommunikációjában is felfedezhettük), így nem volt kérdés, hogy elállnak a költségvetési vétószándékuktól.

Mindezt a nagy képet még inkább "színesíti" az a Portfolio által is hallott és a Bruxinfo által is megírt információ, hogy valójában már nyár óta voltak aggodalmai Charles Michelnek, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének a jogállamisági mechanizmus ügyével és szerette volna elhárítani annak veszélyét, hogy tényleg aggályos az uniós alapszerződésre tekintettel. Mivel azonban az Európai Parlament annyira befeszült az ügyben, hogy nem akart engedni egy szigorú jogállamisági mechanizmus egyetlen betűjéből sem, így Micheléknek találni kellett valami másik irányú megoldást.

Ez az aggodalma pedig találkozott a magyar és a lengyel kormány hónapok óta egyre hangosabban hangoztatott kritikájával. Eszerint a mechanizmus párhuzamosságot hoz létre a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárással, ami viszont nincs benne az alapszerződésben, és amit csak egyhangúan lehetne módosítani, noha a mechanizmus elfogadásához (rendelet) és a majdani szankciókhoz elég lenne a minősített többség, így tehát igenis sérülhet a "sarokba szorított" tagállamok joga.

Akkor ki kinek mennyit engedett?

Összességében tehát jelen tudásunk szerint az történt, hogy

VOLTAK JOGI AGGODALMAK, AMELYEK MIATT EGYÉBKÉNT IS CÉLSZERŰ LETT VOLNA LEGALÁBB A RENDELET ALKALMAZHATÓSÁGÁT ELHALASZTANI A BÍRÓSÁGI ÍTÉLETIG ÉS EHHEZ ADÓDTAK MÉG HOZZÁ A MAGYAR ÉS LENGYEL PONTOSÍTÓ, ILLETVE SZŰKÍTŐ IGÉNYEK.

Önmagában az nem engedmény a magyar-lengyel páros felé, hogy perre viheti a jogállamisági rendeletet, mert ez minden rendelet esetén minden tagállam számára adott jogi eszköz. Az pedig csak látszólag mondható nagy engedménynek, hogy a Bizottság nem is alkalmazhatja az ítéletig a mechanizmust, hiszen közben ott vannak a jogi aggodalmak, így ez inkább óvatos hozzáállásnak mondható a Bizottság részéről.

Közben lényeges, hogy a jogi aggályok enyhítésére (is) világosan szétválasztották a 7-es cikkes eljárás fókuszát ettől a költségvetésivé áthangolt mechanizmustól. A szétválasztásban a fenti jogi aggályok miatt partner volt az EU legfelső vezetése is és még Merkel is kiemelte a pénteki sajtótájékoztatóján, hogy ez volt az egyik fontos eredménye a 4 oldalas papírnak. Emellett Kaczynski is elmondta a fenti interjúban, hogy így világosan beleírathatta Orbán Viktorral együtt a papírba, hogy a szuverenitásinak felfogott ügyekért nem lehet a költségvetési mechanizmusban szankciókat kapni, azok a 7-es cikkes eljáráshoz tartoznak és ezt nagy eredménynek tartja az uniós büdzséből elhozható pénzek mellett.

Az igazi engedmények tehát a magyar és lengyel kormány felé az alábbiak voltak:

  • A végletekig konkretizálhatták a mechanizmus alkalmazhatósági területeit, zárt listává alakítva azokat a feltételeket, amelyek megsértése (vagy a megsértés veszélyének fennállta) esetén tényleg elindulhat a mechanizmus. Így egyértelműsítették, hogy csak az EU-s költségvetéssel kellően szorosan összefüggő ügyek esetén indítható eljárás. A politikai, alkotmányos berendezkedésből eredő viták, média- és oktatási ügyek miatt tehát nem - noha az EP főbb politikai erői szívesen megtették volna ilyen esetekben is és erre utalt a mechanizmusban a 7 feltétel közül az utolsó, szándékosan homályosra fogalmazott mondat, amibe nagyon sok minden beleérthető. (Manfred Webernek, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetőjének számos videójában a független médiát is azon területek közé sorolta, ahol ha sérülést érzékel a Bizottság, akkor majd úgyis alkalmazni tudja a szankciót, de ez már a mechamizmus alapján is inkább csak beleképzelt tervnek tűnt, a 4 oldalas pontosító anyaggal pedig végleg eldőlt, hogy ilyen ügyekért nem lehet az EU-pénzek terén retorziókat alkalmazni.)
  • Világosan kivették a 4 oldalas német papírral a 2014-2020-as pénzek ügyét a képből, azaz ezt a 11 milliárd eurót, amit még nem folyósított a Bizottság Magyarország felé abból a ciklusból, még az egész jogi helyzettől függetlenül folyósíthatja.

portfolio.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s