Nem támogatta az Országos Bírói Tanács (OBT) január 5-i, szerdai ülésén Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének az előterjesztését, hogy a bírói tanács fogadjon el nyilatkozatot „amelyben – Hitvallásához igazodva – kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom és ennek jogállami feltétele, a bírói függetlenség alapja, az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt”. Az OBT így nem állt be azon igazságszolgáltatási intézmények sorába, amelyek vezetői december közepén – csatlakozva Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság elnökének Orbán Viktorhoz, Áder Jánoshoz és Kövér Lászlóhoz írott nyílt levelében foglaltakhoz – kiálltak „a jogállamiság védelmében”.

Az ülés jegyzőkönyve azonban csak most került fel az OBT honlapjára - ezt szúrta ki a Magyar Narancs. 

Ez alapján a lap arról számolt be, egyetlen választott tag sem állt a Kúria elnöke mellé, aki hivatalból tagja az OBT-nek. A Skype-on lebonyolított találkozón tanácskozási joggal jelen volt mások mellett Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese , valamint Répássy Róbert államtitkár, és ők is a nyilatkozat kiadása mellett érveltek. Lajtár azt mondta a bíróknak, hogy ebben a helyzetben „a hallgatás is egyfajta állásfoglalás látszatát keltheti”, Répássy pedig arra figyelmeztetett, hogy „az ügyészséget már régen elérte ez a legitimációját kétségbe vonó álláspont és nem tartunk messze attól, hogy a bíróságokat is elérje”. A nyilatkozatot elutasító bírók közül is többen felszólaltak. Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája azt mondta, hogy az Alaptörvény alkalmazása evidencia, az OBT-nek azonban minden olyan állásfoglalástól tartózkodnia kell, „amely esélyt adhatna a politikai térbe kikerülve olyan értelmezéseknek, amelyek kétségbe vonhatnák a bírók pártatlanságát és függetlenségét”. 

Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke pedig megemlítette, hogy az ellenzéki alkotmányozási szándékával kapcsolatos híreszteléseket maga Orbán Viktor minősítette politikai blöffnek decemberi sajtótájékoztatóján. Erre hivatkozva azt is megkérdezte a Kúria elnökétől, hogy nem akarja-e visszavonni állásfoglalását. Varga Zs. András ezt nem tette meg.

Később úgy érvelt, hogy ha az Alaptörvénnyel kapcsolatos véleménynyilvánítást politikai döntésnek tartja az OBT, akkor máskor sem kellene jogszabályokat véleményeznie. Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezetője megjegyezte, az OBT akkor sem adott ki nyilatkozatot, amikor egyes politikusok „börtönbizniszt” emlegetve a bírókat is kritizálták, mert nem érezték ezt elég közvetlen sérelemnek az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. A tanácskozás végül odáig sem jutott el, hogy az OBT megfogalmazza egy esetleges nyilatkozat szövegét, általában a nyilatkozat szükségességét utasították el 14:1 arányban. (Népszava)