Ha nem vettek volna fel bennünket 2004-ben az Európai Unióba, akkor ma az Európai Unió gazdasági teljesítménye hanyatlana. Akkor ma nem gazdasági növekedés lenne, hanem csökkenés. Csak ez a régió hoz igazából értelmezhető, komoly méretű gazdasági növekedést.

Orbán Viktor szavai arról tanúskodnak, hogy pontatlanul fogalmazott egy olyan gazdasági kérdésben, amiben valószínűleg nem is készítették fel naprakészen.

1.

Az Európai Unió 2004 előtti tagjai összességében harmadik éve stabilan növekvő pályán vannak. Az EU-15 országok gazdasági teljesítménye (beleszámítva Görögországot és a teljes perifériát) a 2009-es mélyponthoz képest 8%-kal nagyobb. Vagyis az unió gazdasági teljesítménye a régiónk nélkül sem hanyatlana.

2.

Amire a miniszterelnök talán gondolhatott, az, hogy az eurózóna gazdasági teljesítménye éppen csak most haladta meg a válság előtti (pontosabban a 2008 első negyedévi) szintet.

Csakhogy ez az állítás nagyon nem ugyanaz, mint amit a miniszterelnök mondott. Egyrészt ahhoz, hogy a valutaövezet ma a válság előtti szinten állhasson, szükség volt az utóbbi három év növekedésére. Vagyis ma nem csökkenés, hanem növekedés van. Másrészt az eurózóna nem is egyenlő a 2004 előtti EU-tagországokkal: három ilyen országban ma sincsen közös pénz, viszont hét olyan ország is eurót használ, amelyek velünk együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz.

3.

A fentiektől függetlenül természetesen még adódik a felvetés: ha nem is lenne a régiónk nélkül csökkenés Európában, mégis, mennyire dobjuk fel a teljes integráció gazdasági teljesítményét. A válasz már akkor is sejthető, ha belegondolunk, hogy a 2004 óta csatlakozott országok gazdasági súlya az Európai Unióban 8%. És valóban: míg az EU-15-ben a 2008 eleji szinthez képest a GDP 1,8%-kal van feljebb, addig az EU-28-ban 2,5%-kal. Vagyis évente nem egészen 0,1 százalékponttal tudta gyorsítani az Európai Uniót az utóbbi 12 évben csatlakozott országcsoport.

4.

Érdemes az alábbi ábrára is egy pillantást vetni, ami a legutolsó elérhető (2015 végi, vagy 2016 eleji) GDP-növekedéseket mutatja. Ez arra világít rá, hogy növekedési teljesítmény szempontjából nem feltétlenül érdemes a régi tagországokat egységesen kezelni, amelyek teljesítményét meghaladja a kelet-közép-európai régió. Mint látható, a dobogón nincs is régiós ország (igaz, Málta is 2004-ben csatlakozott). A régió országai ugyan valóban inkább átlag feletti növekedést produkálnak, ám épp Magyarország jócskán ez alatt teljesített. (Megjegyezzük, a miniszterelnök beszédekor még nem ismerte a friss, nagyon gyenge első negyedéves magyar GDP-adatot, igaz, a kormány bevallása szerint szintén erős lassulásra számított.)

Végezetül a téma szempontjából érdekes kérdés, hogy a válság kitörésének időpontjához képest hogyan állnak az egyes uniós tagországok. Mint látható, itt sem egyértelmű, a régió növekedési dominanciája. Három kelet-közép-európai ország még nem éri el a válság előtti kibocsátási szintet, további négy ország (köztük Magyarország) eredménye pedig alig haladja az EU-15-ét. Kiugróan jó eredményt csak két régiós országtól láthatunk, igaz, ők a szűkebb, visegrádi négyes csoport tagjai. Leltárunk szerint a válság előtti GDP-szinttől elmaradó 10 ország között három régióst találunk, míg a 10% feletti növekedést produkáló hattagú csoportnak két kelet-közép-európai tagja van. 

portfolio.hu