A reálkamat fontos sérülékenységi tényező a forint szempontjából, vagyis a rekordalacsony érték egyben a magyar deviza kilátásai szempontjából is rossz hír. Közben megérkezett az első 7 százalék feletti inflációs előrejelzés novemberre, így a Monetáris Tanácsnak hatalmas kamatemelésre lenne szüksége, hogy megfékezze a negatív folyamatot. - írja a Portfolio

Évtizedes mélyponton a magyar reálkamat

Októberben a vártnál magasabb, 6,5% volt az infláció, ami kilencéves csúcsot jelentett a drágulásban. Előzetesen a szakemberek 6 százalék körüli értékre számítottak a szeptemberi 5,5 százalék után, a legmagasabb prognózis is 6,3% volt.

Közben az MNB június óta már 0,6%-ról 1,8%-ra emelte az alapkamatot, vagyis látszólag a jegybank reagál a magasabb inflációra. Ez azonban csak látszólag van így, hiszen tavasszal, mielőtt a kamatemelési ciklus megkezdéséről döntött a Monetáris Tanács 5 százalék körül volt az éves infláció.

Vagyis az MNB mínusz 4,5% körüli magyar reálkamat mellett határozott úgy, hogy megkezdi a monetáris kondíciók szigorítását, azt követően a nyáron átmenetileg mínusz 3,4 százalékra emelkedett is a reálkamatunk. Ehhez képest most a mínusz 4,7 százalékos értékkel már a tavaszi szint alatt járunk, vagyis ha csak ebből indulunk ki, akkor MOST MÉG SÜRGETŐBB LENNE A KAMATEMELÉS, MINT TAVASSZAL.

További rossz hír, hogy a magyar reálkamat legalább húsz éve nem volt a jelenleginél alacsonyabb, a 2001 óta elérhető adatokban legalábbis nem találunk ilyen kombinációt. Sőt, jó eséllyel ez történelmi mélypontot is jelenthet, hiszen ugyan a kilencvenes években bőven volt kétszámjegyű inflációs ráta, viszont az alapkamat is ahhoz mérten magas volt.

De miért fontos a reálkamat alakulása? A külföldi befektetők szemében ez az egyik legfontosabb mutató, hiszen érdemben befolyásolja, hogy ha be akarnak lépni a forintpiacra, akkor azt milyen kondíciók mellett tehetik meg. Számukra az alapkamat alakulása önmagában irreleváns, HA AZ INFLÁCIÓ NAGYOBB MÉRTÉKBEN EMELKEDIK, MINT AHOGY A JEGYBANK EMELI A KAMATOT, AKKOR KEDVEZŐTLENEBB A BESZÁLLÁS A PIACRA.

Márpedig most ilyen helyzet kezd kialakulni, hiszen májusban, a kamatemelési ciklus megkezdése előtt 5,1 százalék volt az infláció és 0,6 százalék az alapkamat. Azóta az MNB 120 bázisponttal emelte a kamatot, viszont az októberi infláció már 1,4%-kal magasabb.

Nagyot kellene emelni kedden, hogy megállítsák a negatív folyamatot

Kérdés persze az is, hogyan alakulnak az inflációs kilátások, hiszen néhány hónapos kiugrásra felesleges kamatemeléssel reagálnia a jegybanknak. Az már látszik, hogy nem néhány hónapos átmeneti helyzetről beszélünk, hiszen hosszabb ideje 5 százalék körül van a magyar infláció, azonban az októberi 6,5%-os kiugrás még ehhez képest is meglepő volt. Vagyis a fő kérdés most az, hogy belátható időn belül visszatér-e legalább az 5 százalék alatti tartományba, majd később a jegybank 2-4%-os célsávjába az áremelkedés üteme.

Rövidtávon egyelőre nem lehet komoly enyhülésre számítani, az elemzők régóta novemberre várják a csúcsot a hazai inflációban és jelentős felfelé mutató kockázatokra hívják fel a figyelmet az előrejelzéseknél. Ha pedig megnézzük a régiós országok adatait, akkor sem lehetünk nyugodtak: szerdán jelent meg a román adat, ami 7,9%-os áremelkedést mutatott, illetve a cseh infláció, ami 5,8% volt. Korábban a lengyel fogyasztói árak emelkedésének statisztikája 6,8% volt októberre, vagyis EGYÉRTELMŰEN LÁTSZIK, HOGY NEM MAGYAR SAJÁTOSSÁGRÓL BESZÉLHETÜNK, HANEM ELSŐSORBAN AZ ENERGIAÁRAK EMELKEDÉSE FŰTI A RÉGIÓBAN MINDENHOL AZ ÁREMELKEDÉST.

Erre a helyzetre reagált a lengyel és a cseh jegybank is, Varsóban októberben és novemberben két lépésben 115 bázisponttal, míg Prágában 200 bázisponttal emelték meg az alapkamatot. Ezzel az utóbbi hetekben gyakorlatilag eltűnt az MNB korábbi előnye, ami abból adódott, hogy a nyáron elsőként kezdett szigorítani az inflációs veszély miatt. Sőt, a magyar jegybank pont akkor váltott lassabb tempóra, amikor a lengyelek és a csehek elkezdtek kamatot emelni.

Ráadásul az újabb várt feletti adat az elemzők várakozásait is tovább tolhatja felfelé. Az OTP Bank szakemberei például legújabb anyagukban már azt gondolják, hogy NOVEMBERBEN AKÁR 7% FELETT IS LEHET A MAGYAR INFLÁCIÓ.

Csak emlékeztetőül, hogyan jutottunk el ide: három hónapja az elemzők még úgy gondolták, hogy novemberben „csúcstámadás” jöhet, vagyis akár a júniusi 5,3%-ot is elérheti a csúcs novemberben. Ez fokozatosan tolódott egyre feljebb, az októberi adat megjelenése előtt már megjelentek a 6% feletti jóslatok novemberre, most pedig elsőként az OTP a 7 százalék feletti adatot sem tartja elképzelhetetlennek.

Ezzel párhuzamosan a jegybanki cél elérése is egyre későbbre tolódik, most a bank elemzői szerint már legalább 2022 végéig az MNB célja felett marad az áremelkedési ütem, és még ebben is jelentős felfelé mutató kockázatokat látnak. A jegybanki célsáv 3%-os közepét pedig csak 2023-ban érheti el újra az infláció, miközben pár hónapja az MNB még azzal számolt, hogy 2022 első felében kerülhet erre sor.

A vártnál magasabb infláció és a régiós jegybankok meglepő lépései után az elemzők szerint az MNB Monetáris Tanácsának is gyorsítania kell a kamatemelésen jövő kedden. A legtöbb szakértő arra számít előzetesen, hogy a jegybank visszatérhet a korábbi 30 bázispontos havi szigorítási ütemre, azonban vannak, akik úgy gondolják, hogy az is kevés lenne már a jelenlegi helyzetben. A Morgan Stanley a keddi adat után kiadott elemzésében már azt vetette fel, hogy A LENGYEL ÉS A CSEH JEGYBANKHOZ HASONLÓAN AKÁR AZ MNB IS PRÓBÁLHAT ERŐT DEMONSTRÁLNI EGY 75 BÁZISPONTOS KAMATEMELÉSSEL KEDDEN, DE AKÁR ENNÉL IS ERŐTELJESEBB ÜZENETET IS KÜLDHETNEK EGY 100 BÁZISPONTOS SZIGORÍTÁSSAL.

Kérdés, hogy a jegybank kész-e ekkora kiigazításra a decemberi inflációs jelentés előtt. Eddig hasonló helyzetben mindig az volt a kommunikáció, hogy majd a szokásos negyedéves jelentésben vizsgálják felül az inflációs pályát és ahhoz mérten a kamatemelések havi ütemét, most azonban akkorát fordult a világ két hónap alatt, hogy lehet, hogy menet közben kell reagálniuk. A kamatdöntésig még jelentkezünk majd a szokásos havi elemzői felmérésünkkel, amiben részletesen szóba kerülnek a keddi döntés dilemmái.

A Monetáris Tanács döntése akár azt is meghatározhatja, hogy a forint újra történelmi mélypontja felé indul 370-nél, vagy visszatér a „kényelmesebb” zónába 360 alá. (Portfolio)