• Hatalmas minisztériumokhoz és átláthatatlan működéshez vezetne, ha a kormány tényleg beolvasztaná a központi államigazgatásba az eddig függetlenként működő háttérintézményeit.
• Csökkenhet a szakmai önállóság a politikai akarattal szemben, az egészségügyben lassulhat a döntéshozatal, miközben egyáltalán nem biztos, hogy valóban csökkenteni tudnák a hivatalnokok számát.
• Az Abcúg.hu cikke.

Hetvenhárom állami intézmény szűnhet meg a közeljövőben, jelentette be csütörtökön Lázár János miniszterelnökségi miniszter. A megszűnő hivatalok listáját a VS közölte, amely szerint tizenhármat teljesen megszüntetnének, hatvannak pedig valamelyik minisztérium lehet a jogutódja. Lázár a bürokráciacsökkentéssel indokolta az átszervezést. Szerinte előfordul, hogy egy háttérintézmény nagyobb mint az adott minisztérium, vagyis növelik a bürokráciát. Az érintett hivatalokban 50 ezren dolgoznak, akiknek egy része a VS szerint elbocsátásra számíthat.

A minisztériumokhoz kerülő hivatalok egy része hatósági feladatot lát el. Ilyen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) összes hivatala, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség is. Ezen kívül megszűnne egy sor kutató és szolgáltató hivatal is, egy részük jogutód nélkül (például az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vagy a Nemzeti Művelődési Intézet).

De pontosan milyen hivatalokat darálna be a kormány, és vajon tényleg csökkenhet a bürokrácia?

Ezt nem vállalná be egy nyugati demokrácia

Bár hivatalos kormánydöntés még nincs, a meglevő információk alapján nem biztos, hogy ténylegesen csökkenni fog a bürokrácia. Erről Gajduschek György közigazgatási és közpolitikai szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa beszélt az Abcúgnak. 

Szerinte az új rendszer ehelyett kezelhetetlen méretű minisztériumokhoz és a szakmai függetlenség csorbulásához vezethet.

“Lehet, hogy egy-két vezetői szintet meg lehet szüntetni funkcióváltozás nélkül, de a beolvasztás egyszerűen nagyobb minisztériumokat fog eredményezni” – mondta. “Több tízezer fős, kezelhetetlen minisztériumok jöhetnek létre, amelyek a miniszterek számára sem áttekinthetők. Nem véletlen, hogy az üzleti életben sincsenek ekkora, hierarchikusan működő vállalatok. Ezt azért sem vállalná be egy nyugati típusú demokrácia, mert a miniszter politikailag felelős azért, ami a minisztériumban történik. Nem tudom elképzelni, hogyan tudná például Balog Zoltán egyszerre koordinálni az ÁNTSZ-t, a Nébihet és az Oktatási Hivatalt” – folytatta.

A központosítás beleillik abba a csúcsminisztériumi rendszerbe, amelyet az Orbán-kormány 2010 után hozott létre. 

“Az egykori szocialista országokban általános probléma, hogy a minisztériumok a maguk logikáját követik, a kormányzat pedig nem tud egységes akaratot képviselni” 

– mondta Gajduschek, aki szerint a korábbinál kisebb, Orbán-féle nyolc minisztériumos rendszer ebben előrelépést hozott, a mostani változás viszont túl sok feladatot vinne a minisztériumokba.

Csökkenhet a szakmai önállóság

“A most megszüntetendő hivatalok nyugati mintára jöttek létre a rendszerváltás után. Akkor is, és az általam ismert országokban ma is mindenhol azt gondolják, hogy a végrehajtó szerveknek semmi keresnivalójuk a stratégiai kérdésekkel és az általános tendenciákkal foglalkozó minisztériumokban” – mondta Gajduschek. “Az eredeti modellben olyan szakemberek vezetik ezeket a hivatalokat, akiket azért választottak ki, mert végigjárták a szamárlétrát, és alkalmasnak bizonyultak. Ilyen mondjuk az országos tisztifőorvos” – folytatta.

Bár szerinte ezekben a pozíciókban többségében ma is politikai kinevezettek ülnek, ha a hivatalokat a minisztériumokhoz sorolják, hivatalosan is a miniszterek, vagyis politikusok lesznek a vezetőik. 

“Egy ilyen rendszerben csökkenhet a szakmai önállóság a politikai akarattal szemben” 

– mondta.

Gajduschek szerint mivel a hivatalok eddig is komoly politikai függésben működtek, nem valószínű, hogy pusztán a politikai kontroll magyarázza a változást. “Talán nem is érdemes racionális indokot keresni, inkább arról lehet szó, hogy a kormány jelezni akarja, küzd a bürokrácia ellen”.

Az ezermilliárdokat kezelő OEP-nek is vége lehet

Tragikus, brutális – ezekkel a szavakkal írták le az Abcúgnak egészségügyi szakértők, mit gondolnak a kormány azon tervéről, amely szerint beleolvasztanák a minisztériumokba az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és több más egészségügyi háttérintézményt is, köztük az Országos Tisztiorvosi Hivatalt.

“Mintha visszamennénk 25 évet az időben” 

– mondta Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke. Dózsa szerint a mostani, független országos intézményekkel működő irányítási rendszer nemzetközi szinten korszerűnek mondható. “Sőt, inkább az a probléma, hogy a mostani kötelező egészségbiztosítási rendszerben is még nagyon jelentős hatékonysági tartalék van” – magyarázta. Ezt éppen egy szélesebb jogkörökkel rendelkező szolgáltatásvásárló és biztosító tudná szerinte még jobban kiaknázni, amely jóval rugalmasabban képes reagálni a kihívásokra, változásokra, például a technológiai fejlődésre.

Ezzel ellentétben a tervezett, túlcentralizált állami irányítási modell Dózsa szerint a 80-as évek Magyarországára volt jellemző, amikor a piaci viszonyok nem voltak jellemzőek a hazai egészségügyi rendszerben és stabil gazdasági és társadalmi környezetben lehetett működni. Dózsa kiemelte, hogy még nem tudni részleteket a változtatásról, de a túlcentralizált intézményi irányítási struktúrát általában nem tartja jó ötletnek.

“Társadalmi vitára, vagy akárcsak szakmai vitára bocsátott hatáselemzés nem előzte meg az egészségügy irányításában tervezett ilyen jelentős változásokat” 

– tette hozzá.

Az egészségügyi intézmények közül az OEP közel 1800 milliárd forintnyi pénzösszeget kezel. Az állami biztosítótársaságként az OEP szerződik a kórházakkal, finanszírozza az ellátásokat, ellenőrzi a teljesítéseket. “Rendszeridegen, hogy a minisztérium foglalkozzon az ilyen operatív jellegű, napi ügyekkel” – mondta Dózsa Csaba. Ha az OEP valóban betagozódik a minisztériumba, akkor kevésbé lesznek áttekinthetőek a pénzmozgások az egészségbiztosítás és a fejezeti kezelésű pénzek között, hiszen a finanszírozás és a szolgáltatás fölött is közvetlenebb kontrollja lesz a kormánynak.

Dózsa szerint ennek a működésének az előnye lehet a kormány szempontjából, hogy az országos intézmények háttérszolgáltatásait végző alkalmazottak köréből néhány száz embert el tudnak küldeni és ezzel csökkenthetik a közigazgatási költségeket, de a szakmai feladatok rugalmas, ütőképes ellátását így is meg kell oldaniuk. Viszont az egészségüggyel foglalkozó Emberi Erőforrások Minisztériuma már így is leterhelt, ezért valószínűleg lassulni fog az ügymenet, és csökkenhet a transzparencia az egészségügy szervezése és finanszírozása területén. Az eddigi javaslatból azonban még nem látni, hogy az egészségügyön és az egészségbiztosításon belül a források elosztása átrendeződik-e, vagy megváltozik-e az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása.

Egy, az Abcúg által megkérdezett másik szakértő ehhez azt is hozzátette, hogy az OEP rengeteg közbeszerzést végez, például onkológiai gyógyszereket vásárol nagy tételben a piacról, ezeket a beszerzéseket pedig a minisztériumi bürokrácia lassíthatja. Egy társadalombiztosítással foglalkozó forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az OEP bevételei az utóbbi 4-5 évben egyre inkább adó jellegűvé váltak. Ezt az különbözteti meg a járulékoktól, hogy utóbbiért cserébe a befizető valamifajta szolgáltatásra jogosult, míg adóbefizetés esetében erről nincs szó, azaz az állam szabadon sáfárkodhat a pénzzel.

“Így egyre inkább az állam döntheti el, hogy mi legyen ezzel a pénzzel. Ez a központosítás egy újabb lépés efelé” 

– mondta a neve elhallgatást kérő forrásunk. Hozzátette, hogy a rendszerváltáskor épp amiatt tették független intézménnyé az OEP-et, hogy biztosítsák a szakmaiságát és a politikától való elkülönülését. A minisztériumba olvasztva azonban nem lesz elszámoltatható vezetője, és megszűnne az a joga is, hogy saját maga alkossa meg a szervezetén belüli szabályokat. “A világ a világos struktúrák felé megy, a transzparencia és az elszámoltathatóság felé, ez a változtatás ezzel szembe megy” – mondta forrásunk.

A kormány adta, a kormány elveszi

A tizenhárom jogutód nélküli intézmény közül többet maga a kormány hozott létre az elmúlt években. Ilyen az alig két éve Lázár János kezdeményezésére alapított, és a miniszterelnök irányítása alá sorolt Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi), amelyet jogutód nélkül szüntetnének meg. Feladatai, mint az akkori Magyar Közlönyben olvasható, többek között nyelvpolitikai állásfoglalások készítése a közigazgatás és a közmédia számára, az új magyar nyelvi tankönyvprogram, illetve irányelvek kidolgozása a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben.

Az intézet indítását kisebb ellenkezés fogadta a tudományos körökben, többen eleve nem értették, miért van szükség nyelvstratégiára, mások pedig azt vetették fel, minek új intézet, ha a Magyar Tudományos Akadémiának is van egy nyelvvel foglakozó intézete. A Bencze Lóránt nyelvész által irányított Manysi számára kijelölt feladatok elvégzéséről kevés híradás szól, tavaly októberben a Nyelv és Tudományon volt olvasható, hogy elkészült a Magyar Nemzeti Helynévtár. Saját honlapjukon több konferencia szervezéséről lehet olvasni, illetve egy kiadványt is megjelentettek, a Polgári nevelés – digitális oktatás című előadásgyűjteményt.

Egy tavalyi intézményi átszervezés részeként alapították az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központot és az Országos Közegészségügyi Központot is. Zombor Gábor azóta lemondott egészségügyi államtitkár akkor egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer létrehozásával indokolta a létrehozásukat.

2013-ban jelentette be Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ megalapítását, amellyel a kreatívipari ágazatokat, így a formatervezést, a divatipart és az urbanisztikát akarták ösztönözni. A Design Terminál 2004-től 2014-ig nonprofit szervezetként működött, 2014-től viszont kiemelt kormányzati háttérintézménnyé vált. A legfontosabb rendezvénye a Brain Bar Budapest nevű inspirációs fesztivál volt, ahol egy sor külföldi és magyar szakértő beszélt a munka, a városok és a demokrácia jövőjéről. Fellépett például Philip Zimbardo világhírű pszichológus is a Stanford Egyetemről. A Design Terminál már hirdeti a 2016-os fesztivált is, kérdés, hogy így megtartják-e.

A Nemzeti Művelődési Intézet is 2013 óta működik ebben a formában, akkor a Népművelési Intézet, az Országos Közművelődési Központ, a Művelődéskutató Intézet és a Magyar Művelődési Intézet jogutódjaként hozták létre. Az intézet végzi többek közt a megyei közművelődési feladatellátást, itt készülnek a kormány közművelődési stratégiái, és részt vesz a közművelődési szakemberek képzésében is.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2014 nyarán alakult meg a Magyar Külügyi Intézet jogutódjaként és a külügyminisztérium kutatóintézeteként. Itt adják ki a Külügyi Szemlét és más külpolitikai szaklapokat is. Szijjártó Péter külügyminiszter és az új intézetvezető, Gallai Sándor kinevezésekor a teljes korábbi kutatói gárda felmondott.

Az oktatás sem marad érintetlen

Több, az oktatás területén működő szervezetet is megszűnésre vagy a minisztériumba olvasztásra ítélne a javaslat. Jogutód nélkül szűnik meg például az a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, ami még valójában el sem kezdhette a működését. Életre hívásáról egy tavaly őszi kormányrendelet döntött, de már abban is azt írták, hogy a Miniszterelnökség alá lesz rendelve. És, hogy mi lett volna a feladat? Többek között gondoskodni a Hankiss Elemér-bibliográfia összegyűjtéséről és a Hankiss Elemér Kutatói Archívum működtetéséről. Ezen túl “kutató-, fejlesztő-, szellemi központként javítsa a kormányzat, a felsőoktatási és egyéb kutató intézetek, valamint a vállalatok közötti együttműködés hatékonyságát” – írta a kormányrendelet. A következő két évében több mint másfél millió forintot szántak volna az intézet működtetésére.

Szintén jogutód szűnik meg a főleg a kísérleti tankönyvek körüli botrányokról és a kerettantervek kidolgozásáról ismert Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is.

Minisztériumi hatáskörbe kerül az Oktatási Hivatal és a Türr István Képző és Kutató Intézet is. Előbbit pont egy évvel ezelőtt duzzasztották a korábbinál jóval nagyobbra. A szervezet a Kliktől, a kormányhivataloktól, az Oktatáskutató Intézettől is vett át feladatokat, és magába olvasztotta az oktatási szolgáltatásokat fejlesztő és üzemeltető Educatio Kft.-t is. A Magyar Nemzet akkor azt írta, hogy az összevonással az ágazat eddigi legnagyobb háttérintézménye jön létre. Az összevonás után a következő feladat- és hatáskör megosztás alakult ki: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tisztán fenntartói feladatokat lát el, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fő hatásköre a tankönyvellátás, a pedagógiai szakmai szolgáltatások és néhány kormányhivatali feladatkör pedig az Oktatási Hivatalhoz kerül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hivatal szervezi a tanárok minősítését, a tanfelügyeletet, vezeti a szaktanácsadói névjegyzéket, de hozzá tartozik a pedagógusképzések, a diákok tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyeinek szervezése, illetve a most induló, lemorzsolódás elleni jelzőrendszer működtetése is. A szervezeti integrációra nagyjából másfél milliárd forintot költött a kormány.

A Türr István Képző és Kutató Intézet szervezte többek között a közmunkások téli oktatását, de tavaly mégsem emiatt kapott figyelmet a sajtóban. Először az LMP-s Hadházy Ákos állt elő azzal, hogy az intézet mintegy 40 milliárd forintnyi közpénzt kezel, meglehetősen átláthatatlanul. A képviselő szerint az intézet költéseiből csak mintegy 1,5 milliárd forintnyi vizsgálható, a közbeszerzések jó része pedig “kamu megbízásokra” megy el, amelyek nem járnak haszonnal.

Az Index több cikkben is foglalkozott az intézet körüli furcsa pénzügyekkel. Az egyik szerint az intézet felső kategóriás rendezvénnyel ünnepelte meg tavaly ősszel a roma nők foglalkoztatását segítő uniós projektje lezárását. Az intézmény 10 millió forintot költött el a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott fogadásra. Egy másik hír szerint pedig egy 20-25 éves amerikai mezőgazdasági projekt tankönyveit adta ki vadonatúj magyar könyvekként a Türr István Képző és Kutató Intézet az Eötvös-programban. A bruttó 31 millióért egyszerűen lekoppintották a pennsylvaniai állami egyetem kiadványait. Az uniós pályázaton kiválasztott kiadó vezetője elismerte, hogy fordítottak, azonban azzal védekezett, hogy nem szó szerint. De szintén ez az intézet volt az, amelyik összesen 25 millió forintot fizetett ki egy reklámcégnek arra, hogy három vidéki fióktelepe előtti járdarészt hó- és jégmentesítse.

(Abcúg.hu) / 444.hu