Országgyűlés - napirend előtt
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeti hálózatáról, a várólistákról és a cigányságról, az illegális hulladéklerakásról, a köztisztviselők munkakörülményiről és a migrációról is beszéltek a képviselők kedden naprend előtt az Országgyűlésben.
Párbeszéd: az akadémiai vagyonra akarja a kormány rátenni a kezét
Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy vélekedett, hogy az akadémiai intézetek "szétverésének" egyik oka, hogy a kormány szeretné rátenni a kezét 100-300 milliárd forintos akadémiai vagyonra.
A másik oka - folytatta -, hogy a következő uniós költségvetési periódusban főként közvetlenül az intézmények kapnak majd forrásokat, és jelenleg nincs olyan kutatóintézet, amely Fidesz-közeli, és képes lenne ezeket a forrásokat elnyerni. Ennek a lehetőségét szeretnék megteremteni - tette hozzá.
Szerinte az innovációt nem azokon kell számonkérni, akik az alap- és az alkalmazott kutatást végzik, hanem a kormányon és a vállalkozói szférán. Elmondta, a kormány többet is tehetne, mivel a kutatás-fejlesztési kiadások tavaly a GDP 1,3 százalékát tették ki, míg az uniós átlag 2 százalék felett van. Kitért arra is, az Akadémia költségvetése a GDP 0,1 százalékát sem teszi már ki.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította az ellenzéki képviselő "sejtetéseit" és vádjait a kutatóintézeti hálózat átalakításával kapcsolatban.
Rögzítette: az MTA és a kutatóintézetek feladata, hogy lehetőség szerint minél jobban ki tudják szolgálni a magyar társadalom és gazdaság igényeit.
Elmondta, a tárgyalások jelenleg is folynak az MTA-val, azok remélhetőleg hamarosan befejeződnek. Szerinte az MTA vezetése eljutott odáig, hogy a megegyezés irányába hajlik, érdekelt abban, és megérti a kormány által kitűzött célokat.
DK: nem csökkentek a várólisták
Varju László (DK) szerint az egészségügyért felelős Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének állításával ellentétben nem rövidültek a várólisták.
Kiemelte választókerületét, Újpestet, ahol 800 millió forintot költenek a szakrendelő hűtésére. A hosszú várólista megmarad, csak az a kérdés, hogy a beteg megéri-e a nyarat, hogy élvezhesse a klímát - fogalmazott.
Azt mondta, különös figyelmet kellene fordítani a várólisták csökkentésére, de a kormánynak nem éri meg a betegek, gyengék életben tartása.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte, hogy a szocialista kormány várólista-csökkentése abból állt, hogy bevezette a vizit- és a kórházi napidíjat, hogy - mint mondta - a betegség első jeleit magukon észlelőket távol tartsa az orvostól.
A Fidesz-KDNP ezzel szemben többletforrást biztosított a várólisták csökkentésére, illetve átlátható, online nyilvántartást hozott létre - mutatott rá. Hozzátette: a várólisták csökkentésére 26 milliárd forintot fordítottak, idén is 5 milliárd forint többletforrást biztosítanak rá. Közölte, míg 2012-ben 70 ezer fő volt a várólistákon, addig mostanra ez a szám 28 ezerre csökkent.
Jobbik: sorskérdés a magyar-cigány együttélés ügye
Ander Balázs (Jobbik) átfogó kutatást szorgalmazott a magyarországi cigányságról, mivel szerinte a 21. századi Magyarország egyik legfontosabb sorskérdése a magyar-cigány együttélés ügye, a cigányság integrációja.
Szerinte a társadalmi, nemzeti dezintegráció "bomba az ország alatt". Idézte "a jobboldali elhajlással nehezen vádolható" Ladányi János szociológus gondolatait, miszerint megnőtt a szegregált településen élők aránya, a nem cigány népesség elöregszik vagy elköltözik, és ez azzal fenyeget, hogy lesznek, akik a területi autonómiában látják a probléma megoldását és akár el is szakadhatnak Magyarországtól.
A jobbikos képviselő szerint "a csonka Magyarország túl kicsi egy új, akárcsak képletes Trianonhoz". Meg kellene becsülni az ilyen helyeken szolgálatot teljesítő pedagógusokat, védőnőket, postásokat, rendőröket - tette hozzá.
Hangsúlyozta, minden kisebbségnek be kell tartania a kötelező együttélési normákat, a beilleszkedést vállaló, minden tiszteletet megérdemlő cigányemberek számíthatnak a Jobbikra, nekik a párt baráti jobbot nyújt. A Jobbik integrációs munkacsoportja ezeknek az elveknek a szellemében működik - közölte.
Rétvári Bence válaszában emlékeztetett arra, hogy a Jobbik volt pártelnöke nyugdíjasokat sértő szavai után hirtelen nyugdíjastagozatot alakított. Most pedig valami mást akarnak elfedni szerinte. A Jobbik a rasszizmusban fogant és azért ül a parlamentben, mert 2010 előtt szélsőségesen cigányellenes retorikát vitt, és annak köszönhette feltűnését, hogy a Magyar Gárda révén félelemkeltő felvonulásokat szervezett - mondta. Hozzátette: ez a párt nehezen mossa le magáról, hogy igazából a liberális elvárásoknak megfelelő "genderkompatibilis álláspontot képvisel" minden fontos kérdésben.
Elmondta, a kormány - szociális és nem alapjogi kérdésként tekintve erre - mindenkinek segít, aki nehéz helyzetben van. Kiemelte, a továbbtanulás segítését és elmondta, ma kétszer annyi cigány egyetemista van, mint 2010-ben volt. Beszélt a keresztény roma szakkollégiumi hálózat támogatásáról, az Útravaló ösztöndíjprogramról is.
Az LMP átfogó intézkedéseket javasol az illegális hulladéklerakás ellen
Hohn Krisztina (LMP) átfogó intézkedéseket javasolt az illegális hulladéklerakás ellen, mert szerinte ma egész Magyarország egy hulladéklerakó, sok település szélén, illetve erdőkben is helyeznek el szemetet. Úgy vélte: nem csak az elkövetők, ha nem a hatósági erőtlenség és közöny is oka a problémának, ugyanis sok esetben a kiszabott bírságnak nincs visszatartó ereje. Javasolta, hogy vezessenek be díjmentes hulladékkísérő okmányt, aminek hiánya esetén szabálysértés lenne a kommunális és a zöldhulladék szállítása.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az elmúlt időszakban kormányzati és önkormányzati szinten is sokat tettek az illegális hulladéklerakás minimális szintre szorítása érdekében. Szerinte nagy eredményeket értek el a hulladékszállítás és -kezelés intézményes rendszerében, és a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt fektettek.
Az elmúlt években csökkent a hulladék mennyisége és jelentősen nőtt a hasznosított hulladék aránya - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális hulladék felszámolása érdekében indított TeSzedd! akció idén 3 ezer helyszínen, 200 ezer önkéntes közreműködésével folytatódik.
MSZP: tovább nőtt a köztisztviselők kiszolgáltatottsága
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azzal vádolta a kormányt, hogy a március 1-jén a központi hivatalok tisztviselői számára bevezetett változtatásokkal tovább növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Nyolc óra helyett kilenc órát kell bent lenniük, munkaidejükből kikerült a félórás ebédszünet, öt nappal csökkent az alapszabadságuk, munkaközi szünetben is rendelkezésre kell állniuk, elvették tőlük a cafeteriát és 12 órás munkára is kötelezhetők úgy, hogy ennek a bérét nem kell kifizetni - sorolta.
Utalt arra, hogy az ellenzéki pártok a nyugdíjfolyósítónál tiltakoztak hétfőn a "közszolgálati rabszolgatörvény" ellen és úgy vélte: a kormány nem védi, hanem egyre jobban ki akarja zsigerelni a munkavállalókat.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ellenzék hétfői akciójára úgy reagált: érdekes verseny alakult ki az ellenzéki képviselők között abban, hogy a viselkedési határokat ki tudja átlépni, hiszen még telefonfülkét is rongáltak. "Azt ne várják el a kormánytól és a kormánypárti politikusoktól, hogy ebben a színvonaltalan komédiában részt vegyenek!" - jegyezte meg.
Szerinte az ellenzék a munkavállalókra hivatkozik, azonban félrevezeti őket. Hangsúlyozta: a kormány növeli a köztisztviselők bérét, a most bevezetett változtatások pedig jelentős pótszabadságokat tesznek lehetővé, a cafeteria beépül az emelt bérekbe. Önök megduplázták a munkanélküliséget, több százezres leépítést, stagnáló gazdaságot és szégyenteljes privatizációkat hoztak - címezte az MSZP-s képviselőknek.
KDNP: Nyugat-Európa immunbetegségben szenved
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy Nyugat-Európa egyes országai "immunbetegségben szenvednek", elvesztették önvédelmi képességüket, "saját testük ellen fordulnak, beengednek egy idegen kultúrát és megtagadják saját kulturális identitásukat". Szerinte ma a legnagyobb kárt a nyílt társadalom elmélet követői adják, akik a hagyományos identitás és a család helyett a magányos életformát, és az alternatív együttélést ajánlják, az egyházakat igyekeznek hitelteleníteni, a keresztény szimbólumokat pedig kiiktatni és az európai egyesült államokat hirdetik.
Úgy vélte: Európa egyetlen reménye Közép-Európában van, ami még egy egészséges világot képvisel.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint egyes, magukat demokratának valló nyugat-európai és magyarországi pártok is támadják a kereszténységet, a közösségteremtést, a nemzetet és a családokat. Arról is a beszélt, hogy Magyarországon 50-60 "sorosista" civil szervezet van, amelyek célja a közösségek rombolása.
Fidesz: az Európai Bizottság tervei fokozzák a bevándorlást Európába
Böröcz László (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak a kormány tájékoztatási akciójára adott válasza megerősítette azon tervek és javaslatok létezését, amelyek fokozzák a bevándorlást Európába. Arról, hogy az Európai Bizottság szerint Soros Györgynek semmi köze ezekhez a tervekhez, a képviselő azt mondta: a "milliárdos spekuláns" javaslatai egybevágnak a brüsszeli tervekkel, ráadásul Soros az elmúlt időszakban több mint hússzor egyeztetett brüsszeli biztosokkal. A kormány állításai mindenki számára könnyen bizonyítható tényeken alapulnak - jelentette ki a képviselő, aki szerint az ellenzéki pártok azért támadják a kormány kampányát, mert bevándorláspártiak.
Kiemelte: a DK európai listájának élére "Gyurcsány Ferencné" került, aki szerint nincsenek bevándorláspárti tervek, miközben a DK EP-képviselői megszavazták a migránsvízumot és a kötelező betelepítési kvótát. Szerinte "Gyurcsány Ferencnének csak arra kell a brüsszeli mandátum, hogy mentelmi jogot szerezzen".
Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár arról beszélt, hogy továbbra is fennáll a migrációs nyomás, hiszen tavaly Törökországba 270 ezren érkeztek, 50 százalékkal többen, mint az előző évben, Cipruson és Görögországban pedig megduplázódott a migránsok száma. Szerinte Brüsszel meg akarja szervezni a bevándorlást, legálissá tenné az illegális migrációt. (MTI)