A szlovén választást váratlanul nagy fölénnyel nyerte meg Robert Golob baloldali-liberális Szabadság Mozgalma, súlyos vereséget mérve a jobboldali populista Janez Jansa Szlovén Demokrata Pártjára (SDS). A ljubljanai politikai változások hatásai közvetve Magyarországon is érzékelhetőek lesznek.

A szlovén törvényhozásban öt frakció működik majd, feleannyi, mint a leköszönő parlamentben. A ljubljanai sajtóban már több értesülés látott napvilágot arról, ki milyen posztot kaphat. Várhatóan Urska Klakocar Zupancic, a Szabadság Mozgalom alelnöke lesz a nemzetgyűlés elnöke. Ha a titkos szavazáson legalább 46 szavazatot kap, ez lesz az első alkalom, hogy az ország három legmagasabb tisztségének egyikét nő tölti be. Hogy ez valóban így lesz-e, ez a ljubljanai parlament alakuló ülésén, május 13-án derül ki.

Már a (feltehetően) leendő parlamenti elnök kinevezése is egyfajta jelzés Budapestnek. A 44 éves Klakocar Zupancic, aki a választási kampány utolsó napjaiban került reflektorfénybe, mivel Golob koronavírusos lett, a Le Monde-nak elmondta, bíróként azért választotta a politikát, mert megérezte a szlovéniai „orbánizáció” hatásait, pedig hazáját sokáig a sikeres uniós integráció mintaképeként emlegették. Miután a Facebookon egy privát üzenetben „diktátornak” nevezte Janez Jansát, „valaki feljelentett a hatóságoknál, fegyelmi eljárást indítottak ellenem” – magyarázta Zupancic a Delo című lapban. Mint mondta, ez az eljárás önmagában mutatja, hová jutott a szlovén igazságszolgáltatás. Jansa viszonya nem volt éppen baráti a bírákkal, rendre a Twitteren hiteltelenítette őket.

A Szabadság Mozgalomnak két koalíciós partnere lesz a szociáldemokrata párt (SD) és a Baloldali Párt. Tanja Fajon, a szociáldemokraták elnöke, eddigi európai parlamenti képviselő, távozik ugyan az EP-ből, de nem ül be a nemzetgyűlés padsoraiba: a miniszterelnök-helyettesi és a külügyminiszteri posztra számít. Fajon várható kinevezése szintén érdekes magyar szempontból, az EP-ben számos alkalommal bírálta a magyar kormányt, illetve azt, hogy Janez Jansa Orbán rendszerét próbálja másolni. Mint tavaly júniusban fogalmazott, Jansa az Orbán-féle forgatókönyvet követve próbálja átalakítani Szlovéniát, először a médiaviszonyok átalakításával. Úgy vélte, Jansa európai néppárti szövetségesei elbagatellizálták a szlovén helyzetet.

2020 márciusában Fajon, a holland Piri Kati, a horvát Tonino Picula, valamint az osztrák Andreas Schieder európai parlamenti képviselőkkel plenáris vitát kezdeményeztek a magyar kormánypárthoz közeli médiavállalkozások észak-macedóniai és szlovéniai tevékenységéről. A szocialista politikusok indítványához később csatlakoztak a zöldpártiak, a liberálisok és a baloldali radikálisok is. Az EP-képviselők indítványukban rámutattak arra, hogy a magyar kormányfőhöz közeli cégek a médián keresztül jelentős összegekkel támogatták Jansát. Írásos előterjesztésükben a Necenzurirano nevű szlovén tényfeltáró portálra hivatkoztak, amely részletesen bemutatta, hogy a Fidesz-közeli médiavállalkozók hogyan próbálják befolyásolni a Szlovénia és Észak-Macedónia politikai viszonyait. A képviselők felvilágosítást kértek az Európai Bizottságtól arról, mit tesz annak érdekében, hogy a tagállamok ne avatkozzanak be a tagjelölt országok demokratikus folyamataiba. Idézték a Szlovén Újságíró Szövetséget is, amely szerint a magyarok által felvásárolt sajtótermékek lejárató kampányai és éles támadásai veszélyeztetik a médiaszabadságot és a demokráciát.

Tanja Fajon egy 2020 novemberében elhangzott felszólalásában felidézte, hogy a magyar vállalkozások négymillió eurót költöttek a később Magyarországra menekített Nikola Gruevszkit támogató észak-macedóniai média, illetve a Jansa vezette szlovén kormánypárthoz közeli sajtó felvásárlására. „Nagyon aggaszt az is, hogy a Planet TV-t nemrégiben megvásárolta a magyar TV2-csoport”, mutatott rá akkor a képviselő, aki mindezt elfogadhatatlan politikai beavatkozásnak minősítette.

Tanja Fajon egyébként 2014-ben majdnem az Európai Bizottság uniós biztosa lett, ám Miro Cerar akkori szlovén miniszterelnök végül nem őt, hanem Violeta Bulcot jelölte a brüsszeli testületbe közlekedésért felelős biztosként. Ez akkor komoly felzúdulást okozott az EP-ben.

Mindez tehát azt jelzi, hogy Magyarország egyik utolsó európai barátja, Szlovénia is teljesen eltávolodik a budapesti kormánytól.

Összeomlott a visegrádi együttműködés

A visegrádi államok szétesése már évekkel ezelőtt megkezdődött, de ezt a folyamatot megpecsételte a tavaly októberi cseh parlamenti választás, valamint az oroszok Ukrajna elleni agressziója. Amíg Andrej Babis töltötte be a cseh kormányfői tisztséget, egyfajta érdekszövetség volt Budapest és Prága között a Brüsszel elleni harcban, de ez különösen igaz volt a magyar és a lengyel kormány viszonyrendszerében. A cseh választás jelentette az első nagy szöget a V4 együttműködésének koporsójába. Jan Lipavsky külügyminiszternek a magyar kormányról alkotott véleményéről mindent elmond az a Twitteren megjelent üzenete, amit a magyar parlamenti választás másnapján, április 4-én tett közzé. „Liberális politikusként természetesen nem örülök a magyarországi választások eredményének. Külügyminiszterként azonban olyan partnereket kell keresnem, akikkel együtt tudom előmozdítani a cseh érdekeket. Magyarországnak el kell döntenie, hogy kinek az oldalára áll, és az EU-hoz és a NATO-hoz tartozik-e” – fejtette ki a politikus, aki már azelőtt is számos alkalommal bírálta a magyar kabinetet, hogy a cseh diplomácia vezetőjének választották volna meg.

A cseh konzervatívok körében kétségtelenül volt egyfajta nimbusza Orbán Viktornak, kivált a jelenlegi ötpárti kormánykoalíció legnagyobb tömörülése, a Polgári Demokrata Párt (ODS) körében. Ám a háború óta a magyar kormányfő népszerűsége érezhetően megkopott, mivel az oroszokkal szemben eleve rendkívül kritikus csehek nagy része komoly ellenérzésekkel szemléli Magyarországnak a Kremllel kapcsolatban tanúsított „különutas” politikáját.

A Lipavskynál mindig mérsékeltebben nyilatkozó Petr Fiala miniszterelnök a magyar választás után reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány „aktívabban lép fel az Ukrajna elleni orosz agresszió megoldásában”. Egyúttal egyértelmű Magyarországnak szánt üzenetet is megfogalmazott, elmondta, Európának „egységesen Ukrajna oldalára kell állnia”.

Sokat foglalkoztunk már azzal, hogy Lengyelország és Magyarország viszonya rendkívüli módon megromlott az Ukrajna elleni agresszió óta. Bár Varsó és Budapest együtt harcoltak Brüsszel ellen, Lengyelországnak a jelek szerint már nincs szüksége Magyarország támogatására, a varsói kabinet meg akar állapodni az Európai Bizottsággal a vitatott kérdésekről annak ellenére, hogy Zbigniew Ziobro és pártja, a Szolidáris Lengyelország továbbra is a radikális populista ellensúlyt képviseli Mateusz Morawiecki kabinetjében. A lengyel-magyar viszony belátható időn belül biztosan nem javul, mivel elhúzódó konfliktusra lehet számítani Ukrajnában.

Magyarország és Szlovákia viszonya is sokat romlott az utóbbi hónapokban. Eduard Heger miniszterelnök április 4-én ugyan gratulált Orbán Viktornak a választáson elért győzelméhez, s tavaly októberi találkozójuk szívélyes volt, idén április végén azonban már úgy foglalt állást, hogy nagyot csalódott a magyar kormányban az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt. Ivan Korcok külügyminiszter pedig többször is igen keményen szólította fel magyar kollégáját, Szijjártó Pétert arra, fejtse ki Magyarország álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Egy ízben azt is megjegyezte, nem szabad azt az irreális látszatot fenntartani, mintha a négy visegrádi országnak közös külpolitikája lenne az EU-n és a NATO-n belül. Hozzátette: a magyar kormány ne kommunikáljon úgy, mintha a V4-es országok a fegyverszállítmányokkal a konfliktust akarnák elnyújtani. (Népszava)