h i r d e t é s

Paks II. és a föld fundamentuma

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Paks II. és a föld fundamentuma

2017. július 11. - 07:03

„Én vagyok a rend, mindenki más káosz és anarchia!”

Lényegében így fogalmazható meg Orbán a nép felé vetített ars poeticája. Bár ezzel rengeteg engedelmes hívet ámít, balgaság lenne azt hinni, hogy ez nem több puszta öntömjénzésnél. Ez egyben egy világos és alig burkolt fenyegetés is, ahogy az egyértelművé vált pénteki igehirdetéséből is.

Lényegében annyit tesz, hogy „engedelmeskedjetek, vagy baj lesz!” Nyílt végű fenyegetésnek hívjuk ezt. Itthon tipikus – mindenütt másutt hibás és elkerülendő – szülői magatartásról van szó, telve felsőbbségtudattal és alárendelő törekvéssel.

A befogadásra való hajlandóság képzettséghez és józan ítélőképességhez mérten fordítottan arányos. Magyarán minél képzettebb és önálló gondolkodásra alkalmas az egyén, annál kevésbé lesz hajlandó részt vállalni, akár hallgatólagosan beleegyezni a magas lóról beszélő istenkomplexusos vezető ámokfutásába.

Részben ez okolja, hogy az átlagnál magasabban képzett emberek, szakemberek tömegével hagyják el az országot egy jobb, egy élhetőbb élet reményében.

A probléma azokkal akik maradni kényszerülnek, illetve azokkal, akik a jelen helyzet bizarr körülményeiből hasznot hajtva maradni akarnak.

Így lehetséges az, hogy a tervezett hírhedt atomerőművet egy tektonikailag instabil felszínre akarják építeni.

Tisztelt olvasóink engedelmével most elrugaszkodunk a tények szilárd talajától, hogy kirándulást tegyünk a feltételezések ködbevesző erdejébe. E ponton túl semmi nem zárja ki, hogy tévednénk és az egyetlen, ami ezt ellensúlyozhatja az a tudat, hogy az események ismerete következtető készségünket kellően felkészítette e „kirándulás” sikeréhez.

A lemez-tektonika alapjait a ma szerencsésebbnek tűnő korábbi generációk az általános iskolában sajátíthatták el. A lemezek mozgása, érintkezése és következményeik talán a földrajz tudományának egyik legizgalmasabb fejezete.

Annak a tantárgynak, amelyet immáron nem tart kellően fontosnak a kormány.

Jelentheti ez azt, hogy a kormány célja elterelni a figyelmet egy súlyosnak mondható krízisről? Igen nagy valószínűséget élvez annak tükrében, hogy a Paks II. választott helyszínének természetét, csak azután ismerhettük meg, hogy azt lefoglalták és eddig e kockázatot elbagatellizálták az ügyben illetékes, szakmailag azonban alkalmatlan érintettek.

A fentebb hivatkozott cikkben egy olvasónk a kormányról, de első sorban Orbánról alkotott jellemzését adtuk közre. E vonatkozásban nyer értelmet a félművelt jelző.

Közel sem állíthatjuk azt, hogy a kormány tagjai ne lennének képzettek, hogy köztük egy sem lenne, aki saját pályáján ne lenne sikeres. Mert erről nyilván nincs szó. Az már nagyobb gond, hogy vezető politikusaink túlnyomó része jogi pályáról, vagy jogi képzettséggel ülhetett bársonyszékbe. E referenciákkal hogyan hozhat valaki döntést egy nukleáris reaktor ügyében?

Az esetlegesen elszabaduló alfa-, béta-, illetve gammasugaraknak ugyanis nem nagyon lehet törvény által megtiltani, hogy ne terjedjenek és utóbbiak ne okozzanak környezet- és élettani károkat.

További feltételezésként vessük fel, hogy a kormány véletlenül sem kíván egy, a Csernobilhoz hasonló katasztrófát előidézni. Mely esetben, bár itthon nem nagyon maradt megfelelő szakemberi gárda az erőmű működtetéséhez, keresnek akár plusz költségek árán is pótolni e hiányt.

Nyilván a pénz sokat számít ebben a kérdésben. A tervezett bővítést amire orosz hitelt vett fel a kormány, mily meglepő, orosz szakemberek fogják elvégezni. és ha már itt dolgoznak az üzemeltetésre is érdemes orosz dolgozókat fogadni (ezzel egyben megháromszorozódik Oroszország haszna az adott és ettől független behajtott hitelért cserébe).

Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az orosz atomtechnológia, ha saját kárán okulva is, de fejlettnek mondható. Így aligha valószínű, hogy ilyen az ő térségüket is fenyegető kockázati tényezőről ne vegyenek tudomást.

Így megokoltnak tűnhet utolsó feltételezésünk, hogy az atomerőmű megépülhet, de üzembe aligha helyezik. Mert ezzel olyan kockázatot vállalnának, melyre nyugati világ válaszlépést lenne kénytelen tenni.

Minden ellenkező esetben Robert Oppenheimer a Bhagavad-gitából idézett szavait immár hozzá nem értő, dilettáns éllel üvöltheti Orbán is: Én lettem a halál, a világok pusztítója!