Egy atomerőmű állami beruházásként, vagy részvénytárssági alapon szokott létrejönni, stabil gazdasági környezetben, mert iszonyatosan drága az építése. (Ha a Paks II. elérhető adatait vesszük alapul 3.500 milliárd Ft, de kiszivárgott adatok szerint az is lehetséges, hogy ez csak az orosz technológia ára, nincsenek benne az épületek.) Nyugodtan számolhatunk egyszerűen 4.000 milliárddal alaphangon, nettó.) Az állami finanszírozás egyértelmű, a RT-be bárkinek van beszállási lehetősége. Általában a fedezet jelentős részét  különböző nyugdíjalapok, biztosítók adják és kiegészíti az állam a hiányzó összeget. Az adatom jócskán a gazdasági világválság előtti, de az egyszerűség kedvéért számoljunk ezzel. Nagy csodák nincsenek azóta sem. A befektetett összeg után 4-4,5 % osztalékot garantáltak. Ez az akkori idők alacsonyabb banki kamataival egyezett meg, ami azért volt jó még így is, mert ez egy biztos befektetés és 30-35 évig behunyt szemmel is hozza ezt a hasznot. (Az atomerőmű bezárását követő igencsak bizonytalan nagy költségekkel  az RT már nem szokott foglalkozni.)

Kik hoznak létre ilyen részvénytársaságot?

Általában az állam, vagy az állam közösen a legnagyobb energiaszolgáltatóval.

Kik építenek nyugaton atomerőművet?

Hatalmas, 3-30 ezer főt foglalkoztató speciális mérnöki irodák, mint pl. az Amerikai, Francia, vagy Finn cégek, a Bechtel, Ivo, stb. Nagyon kevés igazi profi van a piacon.

Nézzük, hogy működik a rendszer piaci alapon?

Először is meg van rá a pénz! Az RT leginkább megbíz egy profi céget, hogy bonyolítsa le a beruházást. Készítse el a gazdasági számításokat, hatástanulmányokat, a működtetés társadalmi és költségfedezetét, stb.

Ki a profi cég?

Az a profi, aki már megelégedésre készített atomerőművet, az jól működik és hozza az elvárt 4 % hasznot a befektetőnek. Olyan, aki mögött biztosítói háttér van, ha mégis tévesztene valamiben. Az RT szabályai szerint már ebbe is beleszól a befektető és olyat választ, aki megbízható.

Hogy válassza ki a prfi beruházó a kivitelező cégeket? 

A profiknak megvan a speciális beszállítói háttere, anyagban és kivitelezésben. Ennek ellenére mindent pályáztatnak, és mindennek utánajárnak, hogy a pályázatban közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak. Magyarán személyesen informálódnak a legkisebb kivitelezőnél is évekre visszamenően, még az általuk korábban készített házak, üzemek tulajdonosánál is, ugyanis itt nem lehet téveszteni. Sem határidőben, sem minőségben, sem kapacitásban. A legszigorúbb speciális minőségbiztosítási rendszerrel dolgoznak. Szigorúbbal, mint az élelmiszerbiztonság.

Mit látunk ebből a Magyar viszonylatban?

Semmit.

• Nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz pénz, az orosz hitel teljesen elviszi a hasznot.
• Nem volt verseny már az atomerőmű típus kiválasztásánál sem. 
• Nincs profi beruházó cég. Egy miniszter által kinevezett, nagy beruházásban járatlan ember tévedhet, holnap leváltható, egy luxusautón, egy lakáson kívül nincs gazdasági háttér. (Ha sokat tud „spórolni”, azt a pénzt nyilván elérhetetlen ofsor számlára rakja.)
• Pénzes nyugati biztosító társaság, vagy amerikai nyugdíjalap ilyen bizonytalan hátterű cégbe nem fektet. Az ellenőrizni is akar, és nem tűrné a korrupciót, mert az elvinné a 4% hasznát.
• Az üzemeltetés biztonságát sem tartják keleten megnyugtatónak, mert itt nagyon sokszor politikai kinevezettek a vezetők, rokonok barátok, vagy azok pereputtya.

Mit reklamál az EU a tiltott állami finanszírozás címén?

Amikor azt látják, hogy az EU-s pénzek esetében is a 20-300%-os (háromszáz!) túlárazás a szokás, mi tántorítaná el a vezető politikai erőt attól, hogy itt másképp legyen? A 4 % erre nem elég.

Ki fogja fizetni a "révészt"?

Hát MI. Ugyanazon típusú kelet-Európai atomerőművek minimum 20%-kal többe kerülnek érdekes módon, mint a nyugatiak.

Honnan lehet a korrupciót és a szakmai hiányosságokból eredő többletköltséget finanszírozni?

Csak a költségvetésből. A kör itt zárul be.

Nem szeretnék jóslásokba bonyolódni, de az úszó vb indult 17 milliárd forinttal most már 90 milliárdnál tart. Egy atomerőmű esetében belerokkanhat az ország. A Kajmán sziget meg elsüllyed a rengeteg kimenekített forint súlya alatt.