fbpx Pofátlanul csak ürügyként használják az inflációt az áremeléshez, sokkal kisebb lehetne a drágulás | CIVILHETES

h i r d e t é s

Pofátlanul csak ürügyként használják az inflációt az áremeléshez, sokkal kisebb lehetne a drágulás

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Pofátlanul csak ürügyként használják az inflációt az áremeléshez, sokkal kisebb lehetne a drágulás

2021. november 22. - 09:09

 

A fogyasztói árak emelkednek, de a vállalati profitok még gyorsabban nőnek. A kettő pedig összefügg: a vállalatok az inflációra mutogatva gyakorlatilag büntetlenül emelhetik a termékek árait. Bár vannak áremelkedést előidéző tényezők a piacon - az ellátási lánc zavarai, a nyersanyaghiány és a magas energiaárak -, sok cég egyszerűen csak az árképzéssel próbálja növelni a profitját. - írja a Napi.hu

A kép illusztráció! - Forrás: Unsplash

Az elmúlt időszakban a világ nagy részében évtizedes csúcsokra emelkedett az infláció: az Egyesült Államokban a fogyasztói árak 30 éve nem látott mértékben nőttek, Magyarországon 6,5 százalék volt az infláció októberben, de az euróövezetben is rég látott rekordon van a pénzromlás. A vásárlók a boltokban egyre több terméknél érezhetik a drágulást, amit a legtöbb gyártó és kiskereskedelmi szereplő a magas energiaárakkal, az ellátási láncok, a szállítmányozás problémáival és a nyersanyagok drágulásával magyaráz. Viszont vannak jelek, amelyekből látszik: egyes piaci szereplők egyszerűen csak kihasználják ezeket a külső körülményeket és indokolatlanul is ezekre hivatkozva emelik az árakat.

A Walmart, amely pénteken jelentette be harmadik negyedéves pénzügyi eredményeit, részben azért tudott a vártnál jobb számokat hozni, mert kevesebb kedvezményt kínált a vásárlóknak, de sok nagyvállalat azzal töltötte a közelmúltban tartott negyedéves telefonbeszélgetéseit, hogy azzal hencegett a befektetőknek, hogy viszonylag büntetlenül emelhetik az árakat - írja a Business Insider.

"Amiben nagyon jók vagyunk, az az árképzés" - mondta Noel Wallace, a Colgate-Palmolive vezérigazgatója. "Akár a devizaárfolyam-inflációról, akár a nyersanyag- és csomagolóanyag-inflációról van szó, idővel megtaláltuk a módját, hogy ezt az árrésünkben visszanyerjük [a veszteségeket]" - tette hozzá a vezető utalva arra, hogy valóban van hatása a nyersanyaghiánynak és az ellátási zavaroknak, de a drágítással visszahozták a profitjukat.

Lényegében tehát arról van szó, hogy a magasabb gyártási költségekre ugyanúgy ráteszik a kereskedők és a gyártók az eddigi profitjukat, mert a fogyasztók azt kénytelenek kifizetni. A nemzeti inflációs adatokban ez természetesen egy újabb a vásárlőerőt rontó tényező. 

A vállalatok hajlamosak arra, hogy a megemelkedett infláció idején megpróbálják növelni a haszonkulcsokat - írta a Wall Street Journal -, és ez most sincs másképp. A legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok nagyjából kétharmada jobb profitról számolt be idén, mint 2019 azonos időszakában a FactSet adatai alapján. Közülük közel 100 legalább 50 százalékkal jobban teljesített idén, mint 2019-ben.

Robert Reich volt amerikai munkaügyi miniszter ezt a jelenséget annak "a gazdasági koncentrációnak" a tüneteként jellemezte, hogy "az amerikai gazdaságot viszonylag kevés, az áremeléshez szükséges hatalommal rendelkező vállalati óriás kezében összpontosítják". Bár a piac kevésbé koncentrált, de ugyanez tapasztalható Európában, így Magyarországon is.

Reich szerint ugyan az infláció problémát jelenthet a fogyasztók számára, de a nagyobb probléma a verseny hiánya.

"A vállalatok az infláció ürügyén emelik az árakat, hogy még nagyobb profitra tegyenek szert" - véli a szakértő. Az oligopol piacokon pedig a nagy szereplők kényelmesen - kartellezés nélkül - összehangolhatják az áraikat, vagyis ha az egyikük árat emel, akkor a többiek is ugyanígy tesznek, mert kevés velük szemben az alternatíva.

A vállalati adózás előtti nyereség az USA teljes termelésének arányában szintén többéves csúcsot ért el, 13,5 százalék volt a növekedés a második negyedévben, ami azt jelenti, hogy a vállalatok még nagyobb szeletet hasítanak ki a gazdasági tortából.

A fogyasztási cikkek óriáscégei, az Unilever, a Procter and Gamble és a Colgate-Palmolive például figyelemre méltóan hasonló portfólióval rendelkeznek, hasonló termékeket értékesítő márkákkal, és mindegyikük a harmadik negyedévben a magasabb árképzésnek köszönhetően javuló nyereségről számolt be. A Coca-Cola és a PepsiCo is ugyanebben az időben hajtott végre áremeléseket.

Még az autóipar is ezt a stratégiát követi, amelyben más fogyasztási cikkek kategóriáihoz képest elég nagy a verseny. Jelenleg a gazdasági játékelmélet klasszikus "fogoly-dilemmájának" saját változatával navigál. Vagyis a nagy kereslet és az alacsony kínálat lehetővé tette a legtöbb vállalat számára, hogy kevesebb árengedményt kínálva növelje nyereségét - ezt a lépést az autógyártók már évtizedek óta meg akarták tenni -, de amint egy vállalat elkezdi ezt meglépni, a többiekre hamarosan nyomás nehezedik, hogy kövessék.

Az alapanyagköltségek valóban megdrágítják a vállalkozások számára az áruk és szolgáltatások nyújtását, de a vállalatok által elért egészséges nyereség azt mutatja, hogy jól megvannak, mivel a fogyasztók egyre inkább látják, hogy vásárlóerejük elpárolog.

Reich szerint az ellenszer nem a magasabb kamatlábak bevezetése, ami valószínűleg lelassítaná a gazdasági fellendülést.

"Ez a strukturális probléma csak egy dologgal oldható meg: a trösztellenes törvények agresszív alkalmazásával" - mondta a szakértő. (Napi.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s