h i r d e t é s

Prágában a vesztes győzött, Pozsonyban a győztes sem nyert

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Prágában a vesztes győzött, Pozsonyban a győztes sem nyert

2023. február 01. - 06:16

A cseh államfőválasztás és a szlovák népszavazás fejleményeiről és várható következményeiről beszélt Kollai István, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója és Mészáros Andor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének docense az InfoRádió Arénájában. 

A kép illusztráció! - Forrás: Expats.cz

Petr Pavel nyugalmazott tábornok magabiztosan legyőzte Andrej Babis volt kormányfőt a csehországi elnökválasztás második fordulójában. Előbbi a voksok 58,3 százalékát kapta, mintegy 3,4 millió szavazatot, míg utóbbi egymillióval kevesebbet, ami 41,68 százalékot jelent.

Andrej Babis ugyan alulmarad az elnökválasztáson, az ellenzék mégis győzelemként állítja be a vasárnapi voksolás eredményét – mondta Mészáros Andor egyetemi docens. Ismert, Andrej Babis az ANO mozgalom, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként, Petr Pavel független jelöltként, de a kormánypártok támogatásával indult. Több párt állt szembe az ANO-val, így ez tulajdonképpen egy győztes választás volt a párt számára, hiszen két és félmillióan szavaztak a jelöltjére, ami hatalmas eredmény. "Andrej Babis arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2021 őszi képviselőházi választáson Petr Fiala 38 ezer valahányszáz szimpátiaszavazatot kapott, rá pedig most 2,4 millióan voksoltak" – ismertette Mészáros Andor.

Arra a kérdésre, hogy a pártnak vagy Andrej Babisnak jó ez az eredmény, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének docense azt válaszolta, hogy a volt kormányfőnek semmiképpen, hiszen alulmaradt. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy 2021 őszén, amikor elvesztette a képviselőházi választásokat, rögtön felmerült, hogy ő lehet Milos Zeman utódja, amit aztán mindenki biztosra is vett. Tehát személy szerint Babitsnak a mostani választás kudarc, de az ANO-nak egy jó eredmény – tette hozzá.

Szlovákiában mindeközben volt egy érvénytelen népszavazás, amelyen a választók 27,25 százaléka vett részt. (Az érvényességhez legalább az 50 százalékuknak plusz egy személynek kellett volna érvényes voksot leadnia.) A voksolók 97 százaléka azonban igennel szavazott arra, hogy ciklus közben –népszavazással vagy parlamenti aktussal – le lehessen rövidíteni a hivatalos parlamenti ciklust. A referendumot Robert Fico kezdeményezte.

A fentiekből kiindulva Kollai István szerint a volt kormányfő pártjának, a Smernek (Irány) potenciálisan 1,2 millió szavazója lehet, legalábbis ennyit el tudnak érni, és van rá matematikai esély, hogy ez a 27,25 százalék Robet Ficóra szavazzon.

"De nem fog – tette hozzá a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója –, hiszen van egy másik párt, a Peter Pellegrini vezette Hlas (Hang), ami Smerből vált ki, amit Fico korábbi harcostársai, hozzá képest dizájnosabb politikusok alkotnak, távolabb tudták magukat tartani a korrupciós ügyektől. A népszavazáson résztvevő és az előre hozott választások mellett szavazó tömegekben nyilván sokan vannak, akik igazából Pellegrini-szavazók" – mutatott rá a szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Robert Ficóról Kollai István kifejtette, a Smer vezetője alapvetően egy szociáldemokrata politikus, a ráragasztott baloldali populista címke ellen – időszakosan – nem is tiltakozik, hiszen a populizmust lehet úgy is érteni, hogy ő az „anti-establishment”, aki meghallja a nép hangját. Ráadásul a jelek szerint annyira nem „kopott el”, mint azt gondolhatnánk az alapján, hogy milyen súlyos korrupciós ügyek sorozatába bukott bele a kormánya – tette hozzá a szakértő. Kollai István szerint olyan rossz volt a felhozatal, hogy Fico végül is képes lehet kormányozni, de azért "a csillaga nem ugyanúgy áll, mint korábban," elsősorban a népszerűbb Hlas miatt.

Kollai István szerint teoretikusan nem kizárt, hogy Robert Fico ismét kormányfő legyen, de ez ellen két dolog is szól. Egyrészt ha nem a Smer nyeri a választásokat, nem ők fogják adni a kormányfőt. Másrészt túl nagy az ellenérzés Fico ellen, ami összeránthatja a közéletet az ellenkező oldalon, míg Pellegrinivel szemben hasonlóan erős reflexek nincsenek. "Vagyis hatalomtechnikai alapon Ficónak még akkor is megérné talán Pellegrinit tenni kormányfőnek, ha ő nyerné a választást, de jelenleg nem így áll a dolog" – fogalmazott a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója. (Infostart)

 

Van már időpontja az előre hozott szlovákiai választásoknak

Jóváhagyta kedden a pozsonyi törvényhozás azt a határozatot, amellyel lerövidítették a jelenlegi parlament megbízatási időszakát, és szeptember 30-ra tűzte ki az előre hozott parlamenti választások időpontját.

A határozatra - amelynek elfogadásához alkotmányozó többségre, vagyis legalább 90 igen voksra volt szükség a 150 fős pozsonyi törvényhozásban - 92-en szavaztak igennel, 54 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett.

Az előre hozott parlamenti választások kitűzésére annak következményeként került sor, hogy tavaly decemberben - egy ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson - megbukott Eduard Heger szeptember óta kisebbségben kormányzó kabinetje, amely ettől fogva ügyvezető kormányként látja el feladatait. Az előre hozott parlamenti választások kiírásáról szóló határozat elfogadásához meg kellett változtatni a szlovák alaptörvényt. Az erről szóló alkotmánymódosítást a múlt héten szerdán hagyta jóvá a törvényhozás.

A határozat elfogadását többnapos vita előzte meg, amelynek leginkább vitatott kérdése az előre hozott választások időpontja volt. Amíg a kormánykoalíció pártjainak egy része, és a kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok a szeptemberi időpontot támogatták, az ellenzék egy májusi, illetve egy júniusi időpontot szeretett volna, többek közt arra hivatkozva, hogy az őszi időpont túl sok időt és döntési lehetőséget hagy az ügyvezető kormánynak. (MTI)/Infostart