Tavaly emlékeztünk meg az első világháború kitörésének századik évfordulójáról. Számtalan rendezvény és konferencia kapcsolódott a témakörhöz. Arról azonban a számadatok és a visszaemlékezések naplói mellett viszonylag kevés szó esett, hogy mi történt az emberi lélekkel a frontvonalon az orvostudomány szemszögéből.
Négy magyar termékkel, a debreceni páros kolbásszal, a fröccsel, a bajai halászlével és az alföldi kamilla virágzattal 54-re bővült a hungarikumok száma- jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (képünkön) Debrecenben.
Csontváry Kosztka Tivadar Az öreg halász című képe megdöbbentő részleteket rejt. Első látásra nincs semmi feltűnő a képen, csak ha jobban szemügyre veszitek, akkor tűnik fel a képen látható öregember aszimmetriája.
A mai Kossuth tér az utóbbi évtizedben rárakódott egyéb asszociációktól eltekintve egyet jelent az Országháznak helyet adó, gyönyörűséges Duna-parti városrésszel. Pedig a 19. század közepéig Tömő térnek ismerte a város.
A Városligetben marad a Liget Budapest Projekt, a beruházásért felelős Baán László miniszteri biztos szerint a legmegfelelőbb terveket választották ki a többéves előkészítő fázisban. Ettől függetlenül támogatja azt, hogy VI. kerületben induló zöldövezetet alakítsanak ki, amely egészen a közparkig húzódna. Az építésztársadalom szerint fontos lenne, hogy használaton kívüli városrészekkel is foglalkozzanak.
Kristina Killgrove, nemzetközileg elismert régész antropológus nemrégiben publikált egy cikket a szegedi Acta Biologica Szegediensisben, mely tanulmány egy része most a Forbes magazinban is megjelent. Egy magyar kutatásra támaszkodva bizonyítja, hogy a honfoglaló magyarok valóban professzionális, kiemelkedő íjászok voltak.
Mundruczó Kornél Cannes-ban is díjazott Fehér Isten című alkotása nyitotta meg múlt héten Pekingben az Európai Unió országainak filmfesztiválját, amely az EU és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulójához kapcsolódik.
