A rabszolgaság sokszínű intézmény. Gyakorlatilag mindenhol előfordult, különböző formákban. Legtöbb esetben a rabszolgák a társadalom perifériájára szorul emberek, vagy hadifoglyok voltak.
Még Afrikában is létezett ez az intézmény a fehér ember megjelenése előtt.
De, amit a fehér „civilizáció” hozott, az minden képzeletet felülmúlt.
Ezt a civilizációt kétféleképpen lehet megközelíteni: mit adott a világnak és milyen nyomokat hagyott hátra. Arról mindenki tud, hogy mely vívmányok kötődnek kultúránkhoz, hiszen erről kommunikálunk. Valóban elismerésre méltó.
De, hogy milyen nyomokat hagyott a világon, csak az érzi át, aki szembesült ezekkel a nyomokkal. Az Afrikában eltöltött időszakom és ott született gyermekeim érzékennyé tesznek és engedjétek meg, hogy egy mondatban összefoglaljam: a rabszolgaság nyomai láttán olyan érzések kavarognak bennem, talán, mint a zsidókban, akik Auschwitzba, vagy a jeruzsálemi Yad Vashem holokauszt múzeumba látogatnak.
Nem csak a fehérek, az arabok is kivették részüket a rabszolgakereskedelemből. Nem csak a kereszténység, hanem az Iszlám is beszennyeződött tetteik által. És vasárnaponként, ill. péntekenként képesek voltak e kultúrák követői templomba, mecsetbe járni és imádkozni! Majd ilyen álszent igét hirdető templomokat, mecseteket létesítettek a rabszolgákat kibocsájtó országokban! Tudom, jönnek a hozzászólások, hogy sok esetben a fekete törzsfőnökök maguk adták el a rabszolgákat. A kritika oda is szól.
Ne felejtsük el, hogy hiába szűnt meg papíron a rabszolgaság intézménye 1883-ban, a valóságban mind a mai napig él. Ma is vannak „felsőrendűek”, magas kultúrák, létezik emberkereskedelem, adósságcsapda és ezer más, amivel az ember egy másik fölött dominál.
A csatolt rajz 1781-ből származik. Egy liverpooli hajó rabszolga-elhelyezési terve, ami szerint a leggazdaságosabb a helykihasználás. (wikipedia)