Rázós pletyka terjed a szuperállampapírról és a babaváró hitelről: tisztázzuk a helyzetet!
Egy nagybank döntése nyomán felröppent a pletyka az elmúlt hetekben, hogy több hitelintézetnél és esetleg „központilag” is megtilthatják vagy korlátozhatják a babaváró hitel magyar állampapírba fektetését. A pletyka arra a logikára épül, hogy ez a termékkombináció nagyon magas fix hozamot biztosít még azoknak a fiatal házaspároknak is, akik nem kívánnak gyermeket vállalni, és ezzel sérül a babaváró hitel bevezetésével kapcsolatos állami szándék. Ráadásul októberben bevezettek hasonló korlátozást a főleg privátbanki ügyfelek által igénybe vett lombardhitelek esetében is. A Pénzügyminisztérium és a bankok válaszai alapján a Portfolio összefoglalta, miért nem kell tartani egyelőre ilyen korlátozástól vagy tiltástól a babaváró hitel esetében.
A kép illusztráció! - Forrás: Nagykanizsa Online
Milliós nyereség a nem babaváróknak is
A Portfolio olvasói számára már ismerős lehet az a tőkeáttételes hozamszerzési lehetőség, amit az akár 10 millió forintos, kamatmentes babaváró hitel MÁP+ kötvénybe történő befektetése nyújt. Amely házaspárok nem vállalnak gyermeket a hitel felvételét követő öt évben, azoknak öt év múlva vissza kell fizetniük az igénybe vett 1,5 millió forint körüli állami kamattámogatást. Ugyanakkor még így is közel 1 millió forintos nyereségre tehetnek szert öt év alatt az állampapírba fektetéssel, és díjmentesen végtörleszthetnek, ha eltelik az öt év (az utána megugró kamat miatt érdemes így tenniük az új gyermeket nem vállalóknak). Ez a nyereség a babaváró hitel 46 ezer forintos havi törlesztőrészletére mint egyfajta rendszeres megtakarításra vetítve 13,5%-os éves hozamot jelent.
A babaváró hitelt természetesen nem azért találta ki a kormány, hogy arbitrázslehetőséget nyújtson vele gyermeket nem vállaló pároknak, hanem hogy a gyermeket vállalókat támogassa. Az elmúlt hetekben ezért felerősödött a piaci feltételezés, hogy az állam nem nézi jó szemmel ezt a nyerészkedést, és az államnak az ÁKK-n, az MNB-n vagy esetleg jogszabályon keresztül kommunikált elvárása, előírása nyomán várhatóan több bank is korlátozza a babaváró hitel felhasználhatóságát (a babaváró hitelről szóló rendelet erre lehetőséget ad). Egy másik szempont is táplálta ezt: októberben az ÁKK megtiltotta, hogy állampapírt lehessen hitelfedezetként felajánlani (így e hitelekből újabb állampapírokat vásárolni), és ennek következtében megszűnt a lombardhitelezés az állampapírok esetében. A babaváró hitel ugyan nem állampapír-fedezetű ügylet, de a lombardhitelekhez hasonlóan kiválóan alkalmas tőkeáttételes nyereség elérésére, így nyilvánvaló a párhuzam.
Hogy az elmúlt napokban a feltételezés pletykává erősödött, azt információnk szerint egy nagybank döntése okozta: az UniCredit Bank beemelte a babaváró támogatásról szóló szerződéseibe az állampapír-vásárlás tilalmát. Ez a tiltás azonban – mint alább kiderül – csak néhány napig élt, és más bankoknál tudomásunk szerint nem fordult elő, és nem is terveznek ilyet bevezetni.
Egy néhány napig élő tiltás
Első, múlt heti kérdésünkre megküldött válaszában az UniCredit éppen az ÁKK októberi lépésével magyarázta az (utólag átmenetinek bizonyult) tiltást, mondván, a magyar államnak mint kibocsátónak szándéka, hogy kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást. Valóban ez volt a lombardhitelekre vonatkozó, októberben bevezett ÁKK-s szigorítás magyarázata, ám a babaváró hitelekre nem vonatkozott ilyen előírás, ezért tovább faggatóztunk. Néhány nappal későbbi, csütörtöki válaszában az UniCredit már arról tájékoztatott minket, hogy felülvizsgálta döntését, és kiveszi a babaváró hitel szerződéséből az állampapír hitelből történő vásárlásának korlátozását.
Az UniCredit végső válasza
„Az UniCredit Bank számára kiemelten fontos, hogy mindig megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és a szerződésekben rögzített kötelezettségeinek, amit üzleti érdekek sem írhatnak felül. E fontos működési alapelve szerint járt el akkor is, amikor – azt követően, hogy az ÁKK októberben módosította az állampapír-forgalmazói szerződést, majd bankunk az új előírásokat értelmezve, még ugyanebben a hónapban – rögzítette a babaváró hitel szerződésében, hogy a hitel nem fordítható állampapír-vásárlásra. A Portfolio.hu fogyasztói észrevétel nyomán elsőként feltett kérdéseit azért köszönjük, mert arra ösztönözött minket, hogy megvizsgáljuk, a forgalmazói szerződés (októberi) új előírásainak értelmezése nem volt-e túl szigorú, amikor azokat a babaváró hitel szerződésébe átültettük. Emellett ugyanezzel a céllal ismételten áttekintettük az állampapír-forgalmazás szabályozási környezetét és az állampapírok kibocsátási dokumentációjának időközben történt változását is. Ennek során figyelembe vettük például az egyes lakossági állampapírok, köztük a MÁP+ jegyzési nyilatkozatának november 4-étől hatályos módosítását is. Ennek az egész piacra érvényes előírásnak megfelelően az említett nyilatkozatok rögzítik, hogy az állampapír jegyzője, vevője aláírásával tudomásul veszi az adott állampapír ismertetőjének a befektetői célpiacra vonatkozó rendelkezéseit, különösen azt, hogy a kibocsátó az állampapír forgalomba hozatalával a tényleges megtakarítással rendelkező befektetők elérését célozta meg. Azaz a forgalmazás szabályozói kerete időközben az állampapír jegyzője, vásárlója oldalán is kiegészült egy, a kibocsátói szándékot erősítő elemmel. Mindezeket, azaz az előzményeket és az időközben történt változásokat immár együtt figyelembe véve és ismételten értelmezve az UniCredit Bank úgy döntött, hogy a babaváró hitel szerződéséből az állampapír hitelből történő vásárlásának korlátozását kiveszi.”
A bank válaszában említett november 4-ei módosítás itt megtalálható. Az ismertető az állampapír-vásárlók által benyújtandó jegyzési nyilatkozatba foglaltan elvárja „annak tudomásul vételét, hogy a Kibocsátó a Magyar Állampapír Plusz forgalomba hozatalával a tényleges megtakarítással rendelkező befektetők elérését célozta meg.” A banknál úgy vélhették, ha az állam számára ez a tudomásul vétel elég, akkor ők sem írnak elő többet.
Mit mondanak a bankok és a Pénzügyminisztérium?
Megkérdeztük az összes magyar nagybankot is: jellemzően szűkszavú válaszukban a többség a jogszabályoknak való megfelelést és a szabad felhasználás biztosításának szándékát jelezte, és a válaszokból kiderült, hogy a babaváró hitel állampapírba fektetésének korlátozását vagy tiltását egyik hitelintézet sem tervezi. Egyetlen kivételről tudunk, ez pedig a K&H, amely viszont már a kezdetek óta előírja, hogy a babaváró hitel legalább 51%-át lakáscélra használják fel a hitelfelvevők.
Állami kamattámogatású hitel lévén a babaváró hitellel kapcsolatos szabályozás persze az állam kezében van, az állami szabályozók szándéka a döntő. A Magyar Nemzeti Bank és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyaránt a Pénzügyminisztériumhoz irányított minket, ahol ezt a választ adták nekünk:
A babaváró támogatás egyik lényeges eleme az, hogy szabadon felhasználható. A feltételeket úgy határozta meg a kormány, hogy a lehető legnagyobb támogatást biztosítsa a gyermekvállalás előtt álló családoknak. A babaváró kölcsön gyakorlati tapasztalatait pedig folyamatosan vizsgálja a kormány.
Pecunia non olet
Megnyugodhatnak tehát azok, akik a babaváró hitel (eddigi) legkedvezőbb időpontban, decemberben történő igénylését tervezik, nagy valószínűséggel fennmarad számukra az állampapírba történő fektetés lehetősége. Véleményünk szerint hosszú távon is több érv szól a lehetőség fenntartása, mint eltörlése mellett. Az eltörlés melletti érveket fent már megemlítettük, a fenntartás melletti legkézenfekvőbb érvek az alábbiak:
- Az állampapírba történő befektetés megtiltása egy fontos állami szándékkal menne szembe: a kormány szabad felhasználású hitelként hirdette meg a terméket, ami számottevő előny a családot alapítók számára.
- Teljesen életszerű, hogy a babaváró hitelt egy pár nem azonnal, hanem például a lakáspiaci helyzetéhez vagy a baba érkezéséhez időzítve használja fel, így a köztes időre befekteti. Előre pedig nem lehet különbséget tenni azok között, akiknek biztosan születik gyermekük 5 éven belül, és akiknek nem.
- Valószínűleg szignifikánsan jobb hitelbesorolási átlaggal rendelkeznek azok a házaspárok, amelyek nem szorulnak arra, hogy azonnal elköltsék a felvett babaváró hitelt, és be tudják azt fektetni. Az állampapír-befektetés ráadásul egyfajta biztosíték, pénzügyi tartalék a pár számára a törlesztésre, akár a havi rendszeres törlesztésről, akár a végtörlesztésről van szó.
- Nehezen vagy egyáltalán nem ellenőrizhető, hogy biztosan nem állampapír-befektetésre fordította-e a házaspár a a felvett babaváró hitel összegét. A lakáscélt ugyan nyomon lehet követni adásvételi szerződés vagy lakással kapcsolatos számlák bemutatásával (lásd az említett K&H példáját), ahogy azonban a pénznek általában, úgy a befektetett pénznek sincsen szaga.
