December 22-én örömmel jelentette be a magyar kormány, hogy sikerült aláírni az úgynevezett partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal, miközben az előző héten az EU Tanácsa jóváhagyta a magyar Helyreállítási Tervet is. Ezzel papíron minden hozzáférhető EU-s pénzhalom besöpörhető - csakhogy a papírok fejlécei alatt vannak az apróbb betűvel írt részletek, amelyek alapján az EU-s intézmények úgy zárták el a magyar kormányt a forrásoktól, hogy közben ez ne legyen kommunikációs szempontból nyilvánvaló. - írja a 444.hu

Alapvetően három nagy halom pénzt lehet elhozni az EU-tól a következő években, amelyek közül két halom egyelőre teljesen hozzáférhetetlen, és a harmadik elosztásába a magyar kormány csak mérsékelten szólhat bele.

A legtisztább eset: az agrárpénzek

Tavaly november 7-én az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar pénzköltési tervet a KAP-ra, azaz a Közös Agrárpolitikára vonatkozóan. 2023-2027-ben összesen 8,4 milliárd euró (közel 3400 milliárd forint) hívható le innen. A mezőgazdasági támogatások a leginkább összehangolt részei az EU-s politikáknak, itt a nemzeti mozgástér a pénzek elosztásában viszonylag korlátozott, eleve komoly összegek alanyi jogon járnak a földet művelőknek és állattenyésztőknek. Ez a keret sosem volt veszélyben, a pénz lehívását el lehet kezdeni.

Szupermérföldkövek a Helyreállítási Alap útjában

Ez a járvány okozta gazdasági gondok enyhítésére létrejött EU-s csomag. Magyarországnak innen 2400 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás járna, és ennél valamivel több kedvezményes hitel. Utóbbira hivatalos igényt a magyar kormány még nem nyújtott be, ezt idén augusztusig teheti meg.

Az előbbi összegről, azaz 2400 milliárd forintnyi támogatás elköltéséről december 15-én elvi megállapodás született, amikor a Tanács jóváhagyta a magyar pénzköltési tervet. Csakhogy a pénzhez egyelőre nem férhet hozzá a magyar kormány, ehhez 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie, amelyekből 17-et már elkezdett végrehajtani tavaly, csak a Bizottság elégedetlen volt a minőségükkel.

A magyar kormány megígérte, hogy március 31-ig az előírásokat teljesíti, itt a legnagyobb falat az úgynevezett igazságügyi reform lesz: az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítése tartozik például ide, vagy éppen megszűnhet az Alkotmánybíróság azon joga, hogy jogerős bírósági ítéleteket bíráljon felül.

Az Alap pénzeit 2026 végéig lehet lehívni, és az elszámolás logikája is más, mint a később tárgyalt kohéziós programok esetében. Itt ugyanis nem számlákkal kell igazolni, hogy elment a pénz, hanem általános célokat kell elérni, amiket menet közben ellenőriz a Bizottság, és eszerint folytatja a finanszírozásokat. Azaz a pénz elköltésének hatásait vizsgálják majd. Ennek értelmében egyes programok kifizetését is leállíthatják menet közben, ha úgy látják, hogy azok nem az elvárt eredményeket hozzák - ilyen vitája máris számos tagállammal van a Bizottságnak.

Magyarország volt az utolsó tagállam, aminek a tervét jóváhagyták. Néhány példa más országoktól: Csehország 7 milliárd euróból eddig 915 milliót tudott lehívni; Románia 14 milliárdból 3,6 milliárdot és még 2,7 milliárd euró hitelt is; Szlovákia pedig 1,22 milliárd eurót költhetett már el ebből a saját alapjából. Magyarország legkorábban áprilisban próbálkozhat az első eurók megszerzésével.

A Fejlesztési Támogatások sem hozzáférhetők

Leginkább ezt a keretet nevezzük EU-s pénzeknek, meg leegyszerűsítve az itt lévő legnagyobb csomag alapján kohéziós pénzeknek is. Ezek a hét évre megítélt támogatások, amelyeket jórészt azokban a régiókban lehet elkölteni, ahol a GDP nem éri el az EU-s átlag 75 százalékát. Budapesten kívül az összes magyarországi régió ilyen. Ezek azok a támogatások, amelyeknek a nagy részét pályázatokon keresztül osztja ki a kormány. Amióta Magyarország EU-tag, azóta ezek a támogatások folyamatosan érkeztek.

Innen 22 milliárd euró lehívható, 2021 és 2027 között kiírt pályázatokra - az utolsó számlákat viszont ráér 2030-ban bemutatnia a magyar kormánynak.

A magyar kormány december 22-én az utolsó tagállamként tudta jóváhagyatni az operatív programjait, amikre ezt a pénzt el lehet költeni, de a valóságban egyelőre csak a teljes keret 1,5 százalékát kitevő előleghez tud hozzáférni, mert telepakolták akadályokkal a pénzhez vezető utat.

Az akadályok létrehozásához két új eszköz kellett: az úgynevezett horizontális felhatalmazási feltételek és a feltételességi mechanizmus, mindkettő új EU-s jogszabályokon alapszik. A horizontális felhatalmazási feltétel azt jelenti, hogy csak olyan ország kaphat pénzt, amelyik nem sérti meg az EU alapjogi chartáját, azaz a lisszaboni szerződés második cikkelyét. Itt elég általánosan van megfogalmazva a diszkrimináció tilalma és a jogállamiság elvárása. A feltételességi mechanizmus pedig egy pénzmegvonással fenyegető eljárás, azon országok előtt, amelyek jogállamisági gondok miatt eltékozolják az EU pénzét. Ez utóbbit eddig csak Magyarországgal szemben alkalmazták, míg az előbbi miatt a lengyel kormány elől is elzárták a pénzeket.

Első akadály: igazságügyi reform

A Bizottság szerint a Helyreállítási Alap lehívásához szükséges szupermérföldkövek teljesítésének egy része ahhoz is kell, hogy Magyarország megfeleljen a horizontális felhatalmazási feltételeknek. Azaz amíg az igazságügyi reform nincs megoldva, addig lényegében a teljes kohéziós keret zárolva marad.

A magyar kormány azt reméli, hogy március végéig a Bizottság ezt az akadályt kiveszi a rendszerből, miután Budapest intézkedik az igazságügyi reformok ügyében.

Második akadály: Három kínos törvény

A horizontális feltételeknek akkor sem felel meg teljesen Magyarország, ha az igazságügyi reformokat érvényesíti - állítja a Bizottság, mert van három igen problémás törvény, amelyeket módosítani kellene. Igaz, ezek nem az egész csomag lehívhatóságát veszélyeztetik, hanem a 11 operatív program közül csak 3-nak a befagyasztásával fenyegetnek. Ám ezek között van a pedagógusok fizetésemelését finanszírozó program is - igaz, a programnak éppen a fizetésekre vonatkozó részére nem vonatkozik a korlátozás, csak egyéb közoktatási támogatásokra.

A három kínos törvény közül az egyik az itthon “gyermekvédelminek”, a nemzetközi sajtóban inkább “homofób törvény”-nek nevezett jogszabály, ami megtiltja, hogy 18 éven aluliak a médiából, művészeti kiadványokból vagy az iskolából hírt kapjanak arról, hogy létezik homoszexualitás. A törvény miatt a Bizottság beperelte Magyarországot az EU Bíróságánál. A magyar kormány itt nem akar engedni, ebből még nagyon kellemetlen viták következhetnek. Lényegében arra lehet számítani, hogy a magyar kormány a nemzetközi homoszexuális lobbit hibáztatja majd az elmaradt pénzekért, és az összes jogállamisági vitát erre a síkra terelik.

A Bizottság szerint a horizontális feltételeket sérti a magyar menekültügyi törvény is, amelyet az EU Bírósága már elmeszelt, csak a magyar kormány nem tett eleget a helyzet javításáért. Itt arról van szó, hogy jelenleg Magyarországon csak annak a személynek a menekültjogi kérelmét bírálják el érdemben, aki közvetlenül háborúból érkezik, aki viszont biztonságosnak tekintett harmadik ország felől lép be (például Szerbiából), annak az igényét automatikusan visszautasítják. Az EU szerint viszont mindenkinek joga van az egyéni elbírálásra.

A harmadik vitatott törvény az egyetemek privatizálása, azaz kiszervezése fideszes politikusok vezette alapítványokba. A Bizottság szerint összeférhetetlen, hogy egyes politikusok egyszerre nevezik ki a támogatási pénzek elosztásáért felelős hivatalnokokat, és állnak sorba alapítványi vezetőként ezekért a támogatásokért. A probléma szerepelt a 17 ősszel megoldandó ügy között is, de a Bizottság szerint gyengék lettek a nemrégiben hozott összeférhetetlenségi szabályok.

Ha áprilisra tehát az igazságügyi vita meg is oldódik, a 11 magyar operatív programból 3 továbbra is hozzáférhetetlen marad, ha ezeket a törvényeket nem módosítja a magyar parlament. Kettő esetében - menekültügy és homoszexualitás ábrázolása - a magyar kormány egyelőre eltökélten állítja, hogy nem kíván módosítani. A harmadikat (alapítványi egyetemek) jó eséllyel valahogy megoldják, mert az több egyéb forrás felvételét is nehezíti.

Harmadik akadály: Befagyasztások

További három operatív program 55 százalékát, összességében 2500 milliárd forintot a Bizottság kezdeményezésére a tagállamok fagyasztottak be december 15-én. Ez a legnagyobb közbeszerzésekkel kapcsolatos programokat érinti, az energetikait, a közlekedésit és a településfejlesztésit.

Ahhoz, hogy ez a pénz megnyíljon egyszer, 17 intézkedést kellene a magyar kormánynak hiánytalanul végrehajtania - mind a 17-et átemelte a Bizottság a Helyreállítási Alapnál lévő 27 szupermérföldkő közé is, azaz ezeket két pénzhalom lehívásához is teljesíteni kell.

A magyar kormány úgy véli, az intézkedéseket decemberre végrehajtotta, a Bizottság szerint viszont nem jól, úgyhogy további intézkedéseket várnak. Határidő itt nincs, a befagyasztott pénz akkor nyílhat meg, ha megállapodnak a felek abban, hogy az intézkedések megfelelőek.

Összességében nem jöhet friss pénz

Mindez együtt azt jelenti, hogy sem a Helyreállítási Alaphoz, sem a Fejlesztési Pénzekhez nem férhet hozzá egyelőre a magyar kormány.

És ha a legfontosabb brüsszeli előírásokat sikerül is teljesíteni, akkor is újabb feltételeknek kell majd megfelelni, részben az újabb részletek megszerzéséhez, részben a befagyasztott, illetve elzárt operatív programok felhasználásához.

Az EU-s intézmények hivatalosan semmilyen pénz elől nem zárták el teljesen a magyar kormányt, de a valóságban a 2021 óta járó pénzek közül csak az agrártámogatások érkezhetnek egyelőre. Ez radikális pénzmegvonás.

Magyarországon kívül csak Lengyelország van hasonló helyzetben - ott a varsói kormány éppen december közepén terjesztette be a parlamentnek azt a törvényt, aminek elfogadása után reményeik szerint hozzáférhetnek a saját pénzeikhez.

Fontos különbség, hogy a lengyeleknek sokkal kevesebb feltételt kell teljesíteniük, sokkal egyszerűbb a képletük a megoldásra. Bár a varsói vezetők hónapokig azt mondták, hogy semmit sem engednek, most mégis engedni készülnek, és ezzel akár meg is oldhatják a problémáikat.

A magyar kormány a lengyellel szemben hónapok óta azt állítja, hogy kész a kompromisszumra, engedett is már néhány esetben, de sokkal többféle feltételnek kell megfelelnie, úgyhogy itt egyelőre a viták lezárásának menetrendje kevésbé körvonalazódik. (444.hu)