h i r d e t é s

Repül a magyar lakáspiac és nem látni, hol áll meg

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Repül a magyar lakáspiac és nem látni, hol áll meg

2019. augusztus 08. - 12:27

 

Az ingatlanpiacon a nyár egyet jelent a lakásszezonnal. A szegmensen belül az eladó és a kiadó ingatlanok egyaránt nagy népszerűségnek örvendenek, ami nemcsak a forgalom, hanem az árak alakulásán is tetten érhető.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Tízezrével készülnek az új lakások

Az új lakások piaca immár negyedik éve virágzik, az utóbbi három és fél évben a kiadott építési engedélyek alapján csak Budapesten még legalább 31 ezer ingatlan kerül átadásra a következő időszakban.

A KSH 2019 első félévére vonatkozó statisztikái alapján a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma meghaladta a 18 ezret, ami azt jelenti, hogy a fejlesztők továbbra is bíznak az 5%-os áfa megmaradásában. Méghozzá annyira, hogy ha holnaptól nem adnának ki több építési engedélyt, akkor is mintegy 76 ezer új ingatlan készülne el a közeljövőben.

A 2016-tól kiadott engedélyeknek nagyjából 34%-a összpontosul Budapesten, a használatba vételi engedélyeknek viszont csak a 22%-át teszi ki a főváros. Ez annak tudható be, hogy a fejlesztők akkor is igyekeznek minél hamarabb megszerezni az engedélyeket, ha nincs kőbe vésett időpont az építkezés megkezdésére.

Lassú, de biztos léptekkel drágulnak a lakások

A használt ingatlanok szegmense sem állt meg 2019 első felében. Az árváltozásokat nézve országos viszonylatban január és június között 7%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterenkénti árak reál értelemben, ami mögött persze éles területi eltérések vannak.

A különbség tökéletesen látszik, ha kiemelünk néhány magyar nagyvárost: míg Pécsen, Kecskeméten, Győrben és Budapesten 3-6%-kal, addig Debrecenben és Szegeden 14-18%-kal, Esztergomban pedig 20%-kal kúsztak fel a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az említett időszakban.

Az érdeklődők és az értékesítők tekintetét azonban a százalékoknál jobban vonzza az aktuális árszínvonal, ami a szezonalitás miatt most hatványozottan érvényes a lakáspiacra. A szegmenst típusok szerint bontva kirajzolódik, hogy a téglalakásokat – a várostól függően – általában 12-45%-kal magasabb Ft/m2 áron kínálják eladásra, mint a panelépítésű társaikat.

Persze az sem mindegy, melyik régiót vesszük górcső alá, a területi adottságok miatt ugyanis egyes városok árszínvonala jelentősen eltérhet az országostól. Tökéletes példa erre Pécs, Esztergom, Győr, Kecskemét és Szeged, ahol a tégla-és panellakások 16-30%-kal, forintosítva 50-177 ezerrel kedvezőbb négyzetméteráron kerülnek meghirdetésre a hazai árszinthez képest.

Ezzel szemben a Budapesten eladósorba került társaik 38-40%-kal túlszárnyalják az országos viszonylatot, ami a kiemelt városokhoz képest 65-90%-os, azaz 124-410 ezer Ft/m2-es árdifferenciálban ölt testet.

Az albérletpiacon szintén szembetűnő különbségeket tapasztalhatunk. Nem meglepő, hogy ebben a tekintetben is a budapesti albérletek vezetik a rangsort – mintegy 49%-kal lekörözve az ország átlagos árszínvonalát.

A potenciális bérlők a fővárosinál 68-94%-kal alacsonyabb átlagos Ft/m2 árakkal találkozhatnak a vidéki nagyvárosokban – például Esztergomban, Szegeden, Pécsen, Győrben és Kecskeméten –, ahol 2000 és 2400 forint között alakulnak az átlagos négyzetméterenkénti árak.

Forrás: ingalannet.hu


 

h i r d e t é s