Román bíróság: Székelyföld nem lehet turisztikai célpont
A marosvásárhelyi táblabíróság szerint Székelyföld az etnikai jellege miatt nem lehet turisztikai célpont – a testület ezt abban az ítéletben írta, melyben február 4-én jogerősen elutasította a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését. A szövetség most hozta nyilvánosságra a bírósági indoklást közösségi oldalán.
A Gyilkos-tó Hargita megye északkeleti részén 2009. június 28-án Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
A táblabíróság közölte, hogy a szövetség olyan térség turizmusának a népszerűsítésére alakult, amely három különböző megye településeit tömöríti „kizárólag etnikai alapon” - írja a Magyar Nemzet. A bíró szerint ez ellentmond annak az alkotmánycikkelynek, amely szerint Románia területét adminisztratív szempontból megyék, városok és községek alkotják. A bíróság szerint az ellentmondás akkor is fennáll, ha a kérvényező nem közigazgatási egységként, hanem turisztikai célpontként tekint Székelyföldre.
A táblabíróság szerint az alapfokon eljáró Hargita megyei törvényszék helyesen állapította meg, hogy „Székelyföld régió nem létezik, ezért nem is lehet turisztikai célpontként népszerűsíteni”. Úgy vélte, hogy azért nem meghatározóak a más történelmi régiók neveinek használatára felhozott példák, mert ezek nem etnikai alapon meghatározott régiók.
„A fellebbező által felhozott példák nem mondanak ellent az előbbieknek, ugyanis az említett helyneveknek – mint Bukovina, Retyezát, Avas, Barcaság, Naszód, Hátszeg – és másoknak nincsenek etnikai vonatkozásuk, mint a jelen esetben” – áll a táblabíróság jogerős döntésének az indoklásában.
„Nem létező régió”
A táblabíróság szerint nem indokolt a kisebbségi és regionális nyelvek Románia által is ratifikált chartájára sem hivatkozni ebben az esetben, hiszen nem egy helynévnek a kisebbség nyelvén történő használatáról, hanem egy „kizárólag etnikai alapon megjelenített, nem létező régióról” van szó.
A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön. A Székelyföld szó használatát a kérést megvizsgáló ügyész kifogásolta, aki szerint a megnevezés alkotmányellenes. A kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra változtatták, de kérésüket így sem fogadta el a törvényszék.
Kettős mérce?
Romániában csak a Székelyföld történelmi régió megnevezése ellen lépnek fel a hatóságok. A román ügyészség legutóbb a kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos tájékoztatásában az „úgynevezett Székelyföld” kifejezést használta, arra utalván, hogy ilyen közigazgatási egység nincsen.
Románia más történelmi régióinak a megnevezése mindennapos például a televíziók időjárás-jelentéseiben, és állami hivatalok is viselik közigazgatásilag nem létező történelmi régiók neveit. A Belügyminisztérium alárendeltségében működő katasztrófavédelem (ISU) egységei az ország több megyéjében a régió történelmi nevét viselik. Létezik például Bánsági, Körös vidéki és Dobrudzsai Katasztrófavédelmi Felügyelőség.
