Egyelőre nem hozta meg a várt áttörést a pénztárgépek százezreinek összekötése a romániai adóhatóság, az ANAF központi számítógépes szerverével, amire ráadásul 2023 elején a pénzügyi tárca 521 millió lejt (negyvenmilliárd forint) kapott az országos helyreállítási terv költségvetéséből. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2022-ben 94 milliárd lej (7283 milliárd forint) érkezett az államkasszába áfa formájában, a 2021-es összegnél 18,6 százalékkal több. Ez az első látásra számottevő növekedés azonban korántsem azt üzeni, amit a kormányzat látni szeretne, azaz a digitalizálás sikerét.

A hivatalos becslések szerint Románia 35,7 százalékkal kevesebb forgalmi adót hajtott be 2021-ben, mint amennyi indokolt lett volna.

A hétmilliárd eurós (542 milliárd forint) veszteség az egyik legnagyobb áfarés az Európai Unióban – összehasonlításként a kétszer nagyobb lengyel gazdaságban a deficit csak 5,3 milliárd euró (411 milliárd forint).

A szerverre való csatlakozás határidejeként 2021 végét jelölték meg, ami hatszázezer szerkezet esetében meg is történt. Az elvi döntéstől a megvalósulásig nyolc évet igénybe vevő intézkedéstől a hatóságok az áfabehajtás hatásfokának jelentős javulását várták. Sőt 2021-ben a Deloitte pénz- és adóügyi tanácsadó cég egyik romániai munkatársa is azt jósolta, hogy az áfabehajtás digitalizálása egymilliárd eurónyi pluszbevételt hoz majd az államkasszába.

A központi költségvetésbe 2021-ben befolyt áfa a bruttó hazai termék 6,7 százalékát tette ki, tavaly viszont megtorpant a folyamat, a számláló 6,6 százaléknál állt meg. Ugyanakkor az árak éves átlagban csaknem 14 százalékkal nőttek 2022-ben, ami változatlan behajtási hatékonyság mellett 14 százalék körüli áfabevétel-növekedést jelent. És ezzel az adatok nagyjából már a pénzügyi szervek által közölt 18,6 százalékos növekedés körül mozognak. Az erős infláció ellenére pedig reálértékben 4,4 százalékkal nőtt a fogyasztás.

Riasztó a jövedéki adó beszedése is

A stagnálást más bevételek alakulása is igazolja. Az üzemanyagokra, szeszes italokra és dohányárura kivetett jövedéki adó révén befolyó összeg 2,4 százalékkal nőtt – akárcsak egy évvel korábban.

Tekintve azonban, hogy a benzinkutak forgalma tavaly 9,6 százalékkal nőtt, az üzemanyagok jövedéki adója pedig 3,6 százalékkal, a 2,4 százalék bizony a behajtás hatékonyságának csökkenését jelző, riasztóan gyenge eredmény.

A pénzügyminisztérium által közölt adat is ezt támasztja alá: a jövedéki adóból származó bevételek tavaly már csak a GDP 2,5 százalékával azonos összeget tettek ki, míg 2021-ben még 2,9 százalékos volt ez a mutató.

Szakemberek szerint a behajtás hatékonyságának növeléséhez az áruk magas színvonalú közúti nyomkövető rendszerének üzemeltetése is elengedhetetlen lenne – az Romániában finoman szólva sem működik megfelelően. Az elektronikus számlázás pedig egyelőre csak az állami intézmények felé kötelező, de az is roppant nehézkesen működik. Általános kiterjesztéséhez olyan számítástechnikai kapacitás lenne szükséges, amellyel az ANAF egyelőre nem rendelkezik. (magyarnemzet.hu)