h i r d e t é s

Romatelepről zsákutcába: elakadt a szegregátumok felszámolása

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Romatelepről zsákutcába: elakadt a szegregátumok felszámolása

2020. január 28. - 11:00

 

A most futó programban 120 gettó felszámolását ígérték, de sok helyen még elindítani sem tudták a projekteket. Ez az építőiparban elszállt árak és a szakemberhiány miatt is akadozik. - írja a nepszava.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Balogh Zoltán

– Nem tudom, mi lesz, nemhogy befejezni, elkezdeni sem tudjuk határidőre azoknak a házaknak az építését, amelyekbe a telepről költöznének át családok. Nincs ugyanis vállalkozó, aki ennyi pénzért nekiállna a munkának

– panaszkodott egy dél-somogyi falu polgármestere, amikor megkérdeztük, hogy áll a romatelepük felszámolására két éve elnyert pályázatuk. A faluvezető – aki a pályázati pénzt féltve kérte, hogy se az ő, se a falu nevét ne írjuk le – azzal folytatta: – A három évvel ezelőtt meghatározott költségvetéssel kellene felépíteni, felújítani házakat, csakhogy közben elszálltak az árak, 30-50 százalékkal emelkedtek. Egyszer már kértük, hadd módosítsuk a határidőt, bele is mentek, de jövő nyárra sem fogunk elkészülni.

– Összesen nyolc épületet érint a program, 94,8 millió forintot kaptunk rá – mondta Orsós Imre, a somogyi Rinyabesenyő polgármestere.

– Elvileg az idén augusztusban kellett volna átadni azokat, de jövő nyárig haladékot kaptunk. Borzalmasan nehéz volt kivitelezőt találni, és a vállalkozó, aki végül elvállalta, csak úgy bólintott rá, ha olcsóbb anyagokat használhat.

A szintén somogyi Kőkúton nem voltak ilyen szerencsések, a faluban a módosított határidőre sem épülnek meg az új házak, és Ötvöskónyiban is egyre kevésbé bíznak már a pontos befejezésben. A Nagyatád melletti – 180 millió forintot elnyert – faluban egy vállalakozó elkezdett három házat építeni és hármat felújítani, ám időközben felszámolási eljárás indult ellen, így levonult, torzókat hagyva maga után.

 – Nem tudjuk, mi lesz az előleggel, amit felvett – mondta Kátai Attila, az ötvöskónyi projektet mentorként segítő Roma-Kert Egyesület vezetője.

– Új közbeszerzést kell kiírni a folytatásra. Ez viszont bizonytalan időre megakasztja a projektet, amelynek elvileg április közepére be kellene fejeződnie. És nemcsak az építkezéseket, de az integrációs és fejlesztő programokat is, hiszen hiába érkeznek mentorok a településekre, s indítanának képzéseket, felzárkoztató programokat, megfelelő lakások nélkül ugyanolyan értelmetlen a próbálkozás, mint a korábbi, csak a régi pérót ledózeroló, s új nyomornegyedeket építő projektek.

A kormány három éve hirdette meg a romatelep-rehabilitációs programot: eredendően 90 milliárd forintos uniós forrásból a nagyjából 1600 szegregátum hetedét tervezték megszüntetni. A cigánytelepek felszámolásának terve másfél évtizedes idea: 2004-ben a szocialista-szabad demokrata kormányzat határozott először a rehabilitációról, 2006 végére a telepek 45 százalékát kellett volna megszüntetni, ám hárommilliárd forintból talán tucatnyit sikerült felszámolni. A projekt aztán a gazdasági válság miatt kifulladt, ráadásul szakemberek rávilágítottak: azzal, hogy valakinek új házat építenek, még nem oldódnak meg az egyéb gondjai, nem lesz munkája, nem sikerül integrálódnia a többségi társadalomba, nem változik meg a szociális helyzete. A második Orbán-kormány megalakulása után így már a romatelepek komplex felszámolása lett a cél. Kísérletképpen nyolc településen indult el a program, az egyes helyeken házakat vásároltak és újítottak fel, amelyekbe roma családokat költöztettek, tanfolyamokat, közmunka-programot indítottak számukra, emellett mentor segítette beilleszkedésüket.

Miután a projektet sikeresnek ítélték, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal összefogva országosan ötvenöt helyen lett folytatása, majd 2016-tól meghirdették a jelenleg is futó programot: 45 milliárd forintból 120 gettó felszámolásának támogatását tervezték.

Két borsodi település öt-öt ház építésére nyert támogatást, az ingatlanokat az idén december végéig át kellene adni, de egyelőre csak annyi történt, hogy a kiválasztott területen lévő régi házakat eldózerolták, s a placcot elsimították.

- Ebből biztosan nem lesz semmi még jövő júliusig sem

– panaszolta az egyik érintett polgármester. Mindkét faluban ugyanaz a vállalkozó nyerte el a munkát, akiről azt mondják a térségben, hogy az országgyűlési képviselő strómanja, a megbízások zömét bezsebeli, de nincs elég embere és gépe arra, hogy határidőre teljesítse is a feladatot.

- Nincs mit tenni, várakozunk, és abban bízunk, hogy egyszer majdcsak nekilátnak a kivitelezésnek, az önkormányzatot pedig nem büntetik meg a határidő-csúszások miatt

– fogalmazott a polgármester.

Volt, ahol még eddig sem jutottak el. A Heves megyei Kerecsenden négyszázmillió forintot költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására és támogatására, s benne a szegregátumból kiköltözőknek szánt szociális bérlakások kialakítására, ám a falu önkormányzata – miként azt megírtuk - tavaly tavasszal leszavazta a már megnyert pályázat elindítását.

Volt, aki arra hivatkozott, hogy az Egerhez közeli falu a turizmusból szeretne fejlődni, és a központban lakó cigányok

nem illenek bele a faluképbe.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshidán kilenc lakás épülhet. Eszes Béla polgármester bizakodó: a közbeszerzési pályázatot nemrégiben írták ki, és nagyon remélik, hogy olyan kivitelezőt sikerül majd találniuk, aki határidőre elvégzi a munkát.

A telepfelszámolással kapcsolatban megkérdeztük a humántárcát és Belügyminisztériumot is, kíváncsiak voltunk egyebek mellett arra, hogy hány településen indult el a program, s ezek közül mennyinél fejeződött be, hány embernek javultak a lakhatási körülményei. A hétfőn feltett kérdéseinkre csütörtök estig sem kaptunk választ.

Kétséges program

Nem lehet általánosságban beszélni a telepek megszüntetéséről

– jelentette ki lapunk érdeklődésére Farkas Zsombor szociológus. – A kisebb létszámúak esetében működhet a teljes felszámolás, a nagyobbaknál viszont a helyi lehetőségeken, például az infrastruktúrán kell javítani. Attól is függ egy helyi program sikeressége, milyen a kapcsolat a település és a szegregátum között, mennyire lehet ezt a kapcsolatot erősíteni. Farkas Zsombor megjegyezte azt is: bizonyos, hogy helyi kezdeményezésekkel nem lehet megoldani a nagy rendszerek, mint például az oktatás, az egészségügy vagy a segélyezés problémáit. Ám ezek a mozaikszerű helyi próbálkozások komoly eredményeket értek el az elmúlt években, pedig a lakhatási problémákhoz, lehetőségek híján, nem tudtak hozzányúlni. 

nepszava.hu


 

h i r d e t é s