h i r d e t é s

Rommá kereste magát az MNB a gyenge forinton

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Rommá kereste magát az MNB a gyenge forinton

2021. május 31. - 08:15

Közel 300 milliárd forintos eredménye keletkezett az MNB-nek a devizaárfolyam-változásból – olvasható a jegybank éves jelentésében. 

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án. - Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Már az első félévben jelentős, több mint 200 milliárd forintos volt ez az eredmény, ami után az év második felében lényegesen kisebb tételt realizáltak. A jelentős árfolyameredmény egyrészt a forint gyengülésének, másrészt az állam megnövekedett devizaigényének köszönhető. Ha levonjuk az árfolyameredményt, akkor 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja. - írja a Portfolio

Újabb történelmi eredmény a jegybanknál

Tavaly összesen 255,4 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB, amiből 250 milliárdot befizet a költségvetésbe osztalékként – jelentette be már korábban a jegybank. Most azonban megjelent az éves jelentés, amiből kiderül a jelentős profit háttere is.

A kiugró nyereség kizárólag a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségnek volt köszönhető. A tavalyinál magasabb árfolyameredményre 2014 óta nem volt példa, akkor a jegybanki alapítványok feltőkésítésére ment az így elért nyereség. Viszont éppen azokban az években volt gyanús, hogy az MNB a szükségesnél több devizát váltott az állam számára éppen azért, hogy ezzel is növelje nyereségét.

2020-ban az árfolyamváltozást leszámítva minden soron romlott a jegybank éves eredménye, vagyis a jelentős átváltás nélkül vastagon veszteséges lett volna. Sőt, a második félév kiugróan gyenge eredménye miatt 2016 óta a legrosszabb évet zárta ebben a mutatóban a jegybank.

Megtorpant a kamateredmény javulása

A jegybank kamateredményének utóbbi években látott javulása megtört tavaly, főleg a második negyedévben. Ez elsősorban a forint kamateredmény romlásának volt köszönhető, ami az év második felében már minimális veszteséget mutatott, EBBEN JELENTŐS SZEREPE LEHETETT A SZEPTEMBERBEN 15 BÁZISPONTTAL MEGEMELT EGYHETES BETÉTI KAMATNAK.

Az egyhetes betét eszközét áprilisban vezette be a jegybank, az év végére már több mint 3000 milliárd forintos állomány halmozódott fel ebben. Az erre kifizetett éves kamat önmagában 22,5 milliárd forintot tesz ki (az állomány folyamatosan emelkedett, a második félévben átlagosan 2500 milliárd forint volt). Ez alapján önmagában a szeptemberi irányadókamat-emelés éves szinten 4-4,5 milliárd forint többletkiadást jelent a jegybank szempontjából. Ennél is nagyobb tételt jelent, hogy a jegybank élénkítő lépései a mérlegének felfúvódásával jártak, ami rontott a kamateredményen.

A jegybank kiemeli, hogy „a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásainak mérséklése érdekében hozott jegybanki intézkedések következtében a mérlegfőösszeg jelentősen bővült, számottevően megemelkedett a kamatozó forinteszközök és -források állománya”. Az NHP Hajrá-hoz és a Növekedési Kötvényprogramhoz kapcsolódó sávos (4 százalékos) kamatozású preferenciális betét után fizetett kamatok ‒ a programok igénybevételének emelkedésével ‒ a kamatráfordítások növekvő hányadát tették ki. A forint kamat- és kamatjellegű nyereség csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az előző évinél átlagosan magasabb piaci forintkamatok következtében a hitelintézetekkel kötött kamatswapok nyeresége alacsonyabb lett – tette még hozzá az MNB.

Az éves jelentés szerint a deviza kamateredményben a nemzetközi tartalékok utáni kamatbevételeknek az alacsony, részben negatív nemzetközi kamatkörnyezetben bekövetkezett kismértékű csökkenését több mint ellensúlyozta a tartalékok kockázatának fedezésére kötött határidős ügyletek eredményének kedvező alakulása és a deviza kamatráfordítások csökkenése. A két hatás eredőjeként továbbra is pozitív maradt a deviza kamateredmény, vagyis növelte a nyereséget.

Hogy tudott megint ekkorát kaszálni a forinton az MNB?

Ahogy láttuk, a tavalyi nyereség legjelentősebb tétele a devizaárfolyamon elkönyvelt profit volt, akárcsak az utóbbi években.

AMIKOR AZ ÁLLAMNAK DEVIZÁBAN KELETKEZIK VALAMILYEN KIADÁSA, AKKOR AZ MNB VÁLT NEKI FORINTOT DEVIZÁRA A TARTALÉKBÓL. UGYANAKKOR A DEVIZATARTALÉK ÁTLAGOS BEKERÜLÉSI ÁRFOLYAMA ALACSONYABB, MINT AZ AKTUÁLIS PIACI ÁRFOLYAM, A KETTŐ KÖZÖTTI KÜLÖNBÖZET JELENIK MEG A JEGYBANKNÁL NYERESÉGKÉNT.

Az állam devizaszükségletét jellemzően a korábbi devizakötvények törlesztése jelentette a korábbi években, tavaly ehhez hozzájöttek még a koronavírussal kapcsolatos védekezés költségei (lélegeztetőgépek, orvosi műszerek, tesztek, vakcinák beszerzése).

Közben a frissen bevont devizaforrás, ami jellemzően az új kötvénykibocsátásokból és az uniós forrásokból származik aktuális árfolyamon kerül be a tartalékba, vagyis folyamatosan emelkedik annak átlagos bekerülési árfolyama.

Tavaly év végén ez a bekerülési árfolyam 336,81 forint/euró volt a most megjelent éves jelentés szerint, ez több mint húsz egységgel volt magasabb az egy évvel korábbinál. De az év nagy részében még így is volt legalább 25-30 forint különbség a bekerülési árfolyam és a tényleges piaci árfolyam között.

2020-ban a ‒ korábbi évekhez képest magas ‒ devizaeladások az ÁKK adósságkezelési műveleteihez, az állam koronavírus-járvány elleni védekezési kiadásaihoz, illetve a nemzetközi tartalékok kezeléséhez kapcsolódtak – emeli ki az MNB. A 286,1 milliárd forintos árfolyameredmény nagy része, 206,6 milliárd forint az első félévben keletkezett, aminek oka, hogy akkor jelentkezett kiemelkedő devizaszükséglet az állam részéről. Azt már az első féléves eredmény kapcsán megjegyeztük, hogy nem tűnt irreálisnak a 7-8 milliárd eurós devizaszükséglet a kötvénylejáratok és a járványhoz kapcsolódó eszközbeszerzések miatt, a második félévben viszont már sokkal kevesebb volt az ilyen jellegű állami kiadás, ami meg is látszik, hiszen mindössze 79,5 milliárd forintos nyereséget realizált az MNB az árfolyamon.

Az árfolyamnyereségnek van még egy érdekes vetülete: az átlagos bekerülési árfolyam folyamatos emelkedésével a túl erős forint már veszteséget jelentene a jegybanknak. Az elmúlt években sokan éppen ezzel érveltek amellett, hogy a fokozatos leértékelésben lehet érdekelt az MNB. A mostani állás szerint JELENTŐSEN 340 ALATTI EURÓÁRFOLYAM MELLETT MÁR VESZTESÉGES LENNE A DEVIZAVÁLTÁS A JEGYBANK SZÁMÁRA, HISZEN MAGASABB LENNE A TARTALÉK BEKERÜLÉSI ÁRFOLYAMA, MINT AMENNYIÉRT ELADJÁK A DEVIZÁT AZ ÁLLAMNAK.

Drágábban működött tavaly a jegybank

Jelentősen romlott tavaly az MNB egyéb eredménye is, a 76,5 milliárd forintos veszteség 2014 óta a legmagasabb, akkor az alapítványok feltőkésítése miatt ugrott jelentős mínuszba ez a tétel. A veszteség növekedése döntően a monetáris célú forint értékpapírok után prudenciális megfontolások alapján megképzett értékvesztéshez, ezen túl pedig a működési költségek emelkedéséhez köthető – olvasható a jegybank éves jelentésében.

A jegybank működési költsége 2020-ban 48 milliárd forint volt, ami ugyan 2,5 százalékkal elmaradt a tervtől, viszont majdnem 15%-kal meghaladta a 2019-es szintet. A növekedés főleg az igazgatóság által jóváhagyott kommunikációs költségeknél jelentkezett a beszámoló szerint. A kommunikációs költségek növekedését két tényezővel magyarázza az MNB: egyrészt a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében hozott jegybanki intézkedések kommunikációja, továbbá a „Növekedési Hitelprogram Hajrá” kampány aktivitásának felfuttatása jelentős kiadással járt, másrészt pedig a 2019-re tervezett nagyobb kommunikációs kampányok egyes részei (például: Azonnali Fizetési Rendszer) 2020-ban valósultak csak meg. (Portfolio)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky